A magyarok több mint fele számít arra, hogy Magyarországra nagy számban települnek be bevándorlók a jövőben. A Tárki kutatása szerint leginkább a kínaiak, illetve zsidók és arabok nagyarányú jövőbeli betelepülésére számítunk. Míg a kínaiak és arabok bevándorlása valóban évtizedek óta érzékelhető tendencia Európában, az izraeliek tömeges bevándorlásával kapcsolatos hiedelmet a migrációs trendek nem, inkább az ezzel kapcsolatos politikai közbeszéd alapozhatja meg. Azok, akik a zsidók és izraeliek nagy számú bevándorlását várják, előítéletesebbek is velük szemben; a kínaiak, arabok, afrikaiak esetében azonban nincs ilyen összefüggés az elemzés szerint.
Magyarország vonzó bevándorlási célpontnak számít a magyarok szerint: a válaszadók 58 százaléka számít arra, hogy a jövőben valamilyen népcsoport nagy számban telepedik le Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a Tárki korábbi vizsgálatai szerint a bevándorlókkal szemben a hazai közvélemény erősen elutasító, ez az adat erős társadalmi fenyegetettség-érzést tükröz. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenséghez a magyarok mennyire nincsenek „hozzászokva”: jelenleg a bevándorlók népességhez viszonyított aránya meglehetősen alacsony, 2 százalék alatt van, és többségük határon túli magyar.
Ami a konkrét népcsoportokat illeti, a magyar válaszadók csaknem fele (48 százaléka) szerint várhatunk arra a jövőben, hogy Magyarországra nagy számban letelepednek kínaiak. Az arabok illetve a zsidók nagyszámú letelepedésére ehhez képest a lakosság megközelítőleg negyede (26 illetve 23 százaléka) számít. Az afrikaiak betelepülését 17 százalék, a szlovákokét pedig 13 százalék várja. Jóval kevesebben számítanak arra, hogy hollandok (8 százalék), oroszok vagy németek (7-7 százalék) telepednek le hazánkban. Az általunk vizsgált minden népcsoportra igaz, hogy azok, akik tömeges bevándorlásukat várják, alacsonyabban iskolázottak és jobban félnek a bevándorlás bűnözést növelő hatásától.
A kínaiak, illetve az arabok várható bevándorlásának gyakori említése abból a szempontból „indokolt”, hogy ezen csoportok a világ össznépességének jelentős hányadát teszik ki: a kínaiak a Föld összlakosságának 20 százalékát, a muszlim vallásúak körülbelül 23 százalékát – olvasható a Tárki közleményében. Ráadásul az arab országokból és Kínából az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű bevándorló érkezett Európába, és jelenlétük Magyarországon is növekedhet az elkövetkező időszakban (a kínaiaké különösen a legutóbbi, a gazdasági együttműködés erősítését kilátásba helyező kínai-magyar csúcstalálkozó után).
A zsidók nagyszámú bevándorlását azonban, melyet második leggyakrabban említettek a válaszadók, az elmúlt évtizedekben nem alapozta meg semmilyen demográfiai tendencia, és erre ezen csoport létszáma alapján sem nagyon számíthatunk – derül ki az elemzésből. Míg Kína összlakossága több mint 1,3 milliárd, a muszlim vallásúaké pedig 1,6 milliárd fő, az Izraelben élő zsidóság kevesebb, mint 6 millió főt, és a világon élő zsidóság összesen is csak 13,5 millió főt tesz ki – ráadásul Izrael az utóbbi évtizedekben sokkal inkább bevándorlási célpont volt, semmint kibocsátó ország – részletezik.
A Tárki kutatása szerint a zsidók beözönlésével kapcsolatos hiedelem elterjedtsége azzal függhet össze, hogy az antiszemita politikai közbeszédben az izraeliek „honfoglalása” gyakran emlegetett és fenyegető lehetőségként jelenik meg. A zsidókkal szembeni előítéletek és a tömeges letelepedésükben való hit összefüggése az adatokból is jól látható: akik arra számítanak, hogy nagyszámú zsidó jön az országba a jövőben, azok kevésbé fogadnának el zsidót szomszédként, munkatársként vagy éppen házastársként. A kínaiak, az arabok és az afrikaiak esetében viszont nincs így: az ő betelepedésükben hívők nem eleve előítéletesebbek ezen csoportokkal szemben.
