a szabadság, az emberi jogok érvényesítése közös felelősség
Felavatták a Tom Lantos Intézetet – a szabadság, az emberi jogok érvényesítése közös felelősség –
ÖSSZEFOGLALÓ
A szabadságért folytatott küzdelem, a demokrácia és az emberi jogok védelmének
fontosságát hangoztatták a budapesti Tom Lantos Intézet csütörtöki
avatásán magas rangú amerikai politikusok és magyar vendéglátóik;
rámutattak arra is, hogy az országok felelősséget viselnek ezen
értékek terjesztéséért, érvényesítéséért. Hillary Clinton amerikai
külügyminiszter megbeszélést folytatott Orbán Viktor
miniszterelnökkel, és elutazása előtt találkozott ellenzéki
politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel is.
A kormányok és a civil szervezetek feladata a demokrácia
terjesztése – jelentette ki Hillary Clinton a Tom Lantos Intézet
ünnepélyes megnyitóján. Minden demokratikus országnak, így az
Egyesült Államoknak és Magyarországnak is fontos saját intézményeik
továbbépítése, de emellett az új demokráciáknak is segíteniük kell,
és azt sem hagyhatják, hogy a már működő demokráciák visszalépjenek
a fejlődés útján – tette hozzá az amerikai diplomácia irányítója,
aki a néhai magyar származású amerikai képviselőnek, a képviselőház
külügyi bizottsága vezetőjének emléket állító intézmény megnyitójára
érkezett a magyar fővárosba.
Az Egyesült Államokban is vannak ugyan nézetkülönbségek az egyes
politikusok és pártok között, de Tom Lantos hitt abban, hogy
alapvetően mindannyian egy oldalon állnak: a szabadság és a
demokrácia oldalán – mutatott rá, felidézve, hogy Tom Lantos kiállt
a kisebbségek védelmében is. Ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy
Magyarország az EU-elnöksége idején a romák helyzetének javításért
is dolgozott.
Kitért arra is, hogy az EU és a NATO közötti együttműködés célja a
demokrácia és az emberi jogok védelme.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében azt hangoztatta, hogy az
amerikai és a magyar emberek szövetsége erős alapokon áll. „A mi
szövetségünk erejét (…) egyetlen szó adja”, ez pedig a szabadság
– mondta a kormányfő, hangsúlyozva, hogy „a szabadság iránt érzett
szenvedélyes vonzalmunk” közösséget alkot, és nincs a világon még
egy olyan erős, magabiztos és elkötelezett közösség, mint a
szabadságszerető emberek, népek közössége.
Felidézve találkozásait Tom Lantossal, a miniszterelnök azt mondta,
előfordult, hogy vitáztak, sőt szinte minden magyar belpolitikai
kérdésben eltért az álláspontjuk, a közös elkötelezettségük a
szabadság és a magyarok szolgálatában azonban áthidalt mindenfajta
politikai különállást.
Hiába teljes az egyén szabadsága akkor, ha közösségként
szabadságjogai gyakorlásában korlátozott. Közép-Európában javult
ugyan a helyzet a kisebbségi jogok tekintetében, „de még messze van,
amikor nyugodtan hátradőlhetünk” – jegyezte meg. A Tom Lantos
Intézet éppen ezt vállalta: azt, hogy képviseli a szabadságot, a
kisebbségi jogok ügyét. „Kívánom, hogy az intézet hűségesen ápolja
Tom Lantos emlékét, és hirdesse az amerikai magyar emigráció
cselekvő tagjainak áldozatos munkáját és sikerét”, és erősítse
tovább a szövetséget az Egyesült Államok és Magyarország között –
mondta Orbán Viktor.
A Tom Lantos Intézet segíteni fog abban, hogy helyes irányban
maradjunk az emberi szabadság biztosításában – mondta Condoleezza
Rice volt amerikai külügyminiszter az egykori washingtoni
kongresszusi képviselő nevét viselő kutatóintézet megnyitóján.
Condoleezza Rice – aki elvállalta az intézmény társelnökségét –
arról beszélt, hogy Tom Lantos különleges ember, erőteljes erkölcsi
hatalom volt, mélyen hitt a szabadság iránti vágyban és ezen
törekvés egyetemességében. Meggyőződése volt, hogy az emberi
szabadság elterjed.
Tom Lantos szerette Amerikát és Magyarországot is, arra törekedett,
hogy összekapcsolja a két országot a szabadság szeretete alapján,
abban a törekvésben, hogy egyetlen férfi, nő és gyerek se éljen
zsarnokságban. „Ez az intézet egyesít bennünket az Atlanti-óceán két
oldalán ezen cél, ezen álom megvalósításában” – tette hozzá a volt
amerikai külügyminiszter.
Martonyi János külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet: az
Egyesült Államoknak és Magyarországnak egyaránt felelőssége, hogy
elérje, a világon mindenütt garantált legyen az emberi jogok
érvényesülése.
Magyarország elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok mellett, és
szem előtt tartja Tom Lantos örökségét, a szabadság és a demokrácia
fontosságát – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a magyar soros EU-elnökség nyílt, befogadó,
aktív és konstruktív politikát folytatott, céljai igazodtak a Tom
Lantos által vallott értékekhez. A külügyminiszter ezzel
kapcsolatban külön kitért a romák helyzetének javításában elért
eredményekre.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke azt emelte ki, hogy ő
is hasonló értékekért küzd, mint amilyenekért Tom Lantos is kiállt,
így például a toleranciáért. A rendezvényen részt vett a kabinet
több tagja, a magyar parlamenti pártok vezetői, képviselői, Bajnai
Gordon volt miniszterelnök, valamint a diplomáciai testület több
tagja.
A Tom Lantos Intézet felavatása alkalmából határozati javaslatot
terjesztett elő csütörtökön az amerikai szenátusban John Kerry
demokrata párti és Richard Lugar republikánus szenátor. A dokumentum
megállapítja, hogy Tom Lantos képviselő világszerte védelmezte az
emberi és kisebbségi jogokat. Az amerikai kongresszus egyetlen olyan
tagjaként, aki átélte a holokausztot, az emberi jogok szószólója
lett a washingtoni törvényhozásban. Tom Lantos mindig megmaradt
büszke magyar amerikainak, és segítette szülőhazája és az Egyesült
Államok együttműködését. Ezért a szenátus üdvözli a Tom Lantos
Intézet megnyitását, s elismerését fejezi ki a magyar kormánynak
azért, hogy tiszteli Lantos képviselő örökségét.
A Jobbik a Tom Lantos Intézet megnyitója előtt tartott
sajtótájékoztatóján közölte, továbbra sem ért egyet az intézmény
létrehozásával. Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt képviselője
elmondta, elsősorban a névadó személye miatt utasítják el az intézet
létrejöttét. Miközben az intézet célja az emberi és polgári jogok, a
kisebbségek helyzetének, a közép-európai történelmi megbékélésnek,
valamint a transzatlanti kapcsolatoknak a vizsgálata – mondta -,
„Tom Lantos asszisztált ahhoz, hogy hamis érvek, hazugságok alapján
az Egyesült Államok elindítsa a háborút Irak ellen”, és „Ceausescu
román diktátor barátjaként” közbenjárt a román rendszer kedvezőbb
amerikai vámbesorolásáért.
Hillary Clinton és Orbán Viktor csaknem egyórás megbeszéléseit
követően a kormányfő a közös sajtótájékoztatón azt mondta,
Magyarország és az Egyesült Államok a kommunizmus összeomlása óta
szoros és egyre mélyülő szövetséget épített fel; ennek az elmúlt
húsz évben újból és újból megerősített szövetségnek értékalapjai
vannak.
A kormányfő a megbeszélésen hangsúlyozta: Magyarország az eddig
sikeresnek bizonyuló együttműködést szeretné fenntartani. Példaként
említette az afganisztáni katonai szerepvállalást, ahol az „együtt
be, együtt ki” elvét követi Magyarország, és igyekszik teljesíteni
majdnem 500 tagú állományával a vállalt feladatait.
Beszámolt az amerikai külügyminiszternek arról is, hogy az elmúlt
húsz évben a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok jól alakultak,
magas szintet értek el a beruházások, a kereskedelem, és
„szeretnénk, ha ennek dinamikája nem törne meg”, s az Egyesült
Államok gazdaságilag is jelentős súllyal lenne jelen
Magyarországon.
Orbán Viktor azt is elmondta Hillary Clintonnak, hogy Magyarország
számára az első számú értelmezési keret a közép-európai dimenzió,
majd hozzátette, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a világ
meghatározó nagyhatalmainak – köztük első helyen az Egyesült
Államoknak – felhívja a figyelmét arra: Közép-Európa rendkívül
fontos terület, közös céljaik, terveik vannak a térség országainak.
Hillary Clinton a közös sajtótájékoztatón kijelentette: bővíteni
kell az együttműködést Magyarország és az Egyesült Államok között,
és ez nemcsak a gazdasági kapcsolatokat jelenti, hanem a demokrácia
megerősítésére és az emberi jogok védelmére tett erőfeszítéseket is.
Az amerikai tárcavezető kifejtette: a magyar belpolitika egyes
kérdései, így az alkotmányozás és a médiatörvény is szóba kerültek,
és a kormányfő megerősítette, hogy Magyarország elkötelezett a
demokratikus hagyományok mellett.
Hozzáfűzte: „befogadó” alkotmányozásra bátorították Magyarországot,
és arra, hogy „fékeket és ellensúlyokat alkalmazzon” az új
alaptörvényben.
Mint hangsúlyozta, az Egyesült Államok „nagy csodálattal figyeli” a
magyar soros EU-elnökség munkáját. Egyúttal üdvözölte, hogy az
elnökség előtérbe helyezte a romák jogainak érvényesítését.
Ugyancsak kiemelte a korrupció elleni harcot és a gazdasági
nyitottságot, megjegyezve: Magyarország lehetőséget nyit a külföldi
befektetők előtt.
Az amerikai politikus szólt arról: Magyarország és az Egyesült
Államok is elkötelezett az alapvető szabadságjogok védelme mellett,
amit a Ronald Reagan-szobor szerdai felavatása és a Tom Lantos
Intézet csütörtöki megnyitása is jól bizonyít.
Rövid budapesti látogatása végén Hillary Clinton ellenzéki
politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel találkozott. A
Szabadság téri Bank Centerben, az amerikai nagykövetség helyiségében
zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen részt vett Mesterházy
Attila, az MSZP elnöke, Schiffer András, az LMP frakcióvezetője,
Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Alapítvány
vezetője, továbbá Mészáros Antónia, a Minőségi Újságírásért
Alapítvány elnöke, Molnár Péter, a Közép-Európai Egyetem
médiakutatója, valamint Földes Ádám, a Transparency International és
Réthy Kinga, a Nyílt Társadalom Intézet képviseletében.
Mint Mesterházy Attila elmondta, a beszélgetésen ő maga,
politikustársa, illetve a civil szervezetek képviselői szóba hozták
a médiatörvényt, az alkotmányozást, „a fékek és ellensúlyok
kiiktatását”, a jogállam és a jogbiztonság sérelmét, „a demokratikus
értékek lábbal tiprását”, továbbá kitértek a cigányság helyzetére, a
rasszista megnyilvánulásokra, illetve felvetették azt, hogy a
kormány visszaél kétharmados parlamenti többségével. Az MSZP
elnökének tájékoztatása szerint Hillary Clinton kiemelte a
választási rendszer fontosságát egy demokratikus rendszerben, és
„nagyon felkészült volt” a médiatörvény, a sajtószabadság ügyében.
Arra biztatta a civil szervezeteket, hogy folytassák munkájukat az
emberi jogok, a demokrácia, a jogállam erősítéséért – tette hozzá az
MSZP elnöke.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, Hillary Clinton
pontos, reális képpel rendelkezik Magyarországról, tudatában van
azoknak a problémáknak, amelyek a fékek és ellensúlyok lebontásával,
illetve a parlamentet korlátozó különböző szabályokkal
kapcsolatosak.
Az amerikai külügyminiszter a magyar demokrácia állapotával
kapcsolatban értésre adta: amíg egy kormány demokratikus
választásokon leváltható, addig nem lehet a demokrácia megszűnéséről
beszélni. Utalást tett arra is, hogy a kormányzat kétharmados
parlamenti többsége szabad választások eredménye – tájékoztatott az
ellenzéki politikus.
Beszámolója szerint Hillary Clinton jelezte: a magyar demokrácia
szempontjából kulcskérdés, milyen lesz a választási rendszer,
fennmarad-e lehetősége annak, hogy a magyarok szabad, tisztességes
választásokon kinyilváníthassák akaratukat, esetleg azt a
szándékukat, hogy másik kormányt akarnak.
Az amerikai diplomácia vezetője Budapestről a litvániai Vilniusba
utazott, egy emberi jogi konferenciára, onnan pedig Madridba látogat.