Az elmúlt évet értékelte a rendszerváltozás óta eltelt időszak fényében Lázár János a budapesti Polgárok Házában tartott előadásában.
Az elmúlt évet értékelte a rendszerváltozás óta eltelt időszak fényében Lázár János a budapesti Polgárok Házában tartott csütörtöki előadásában.
Ma Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy az emberek nem beszélnek egymással – mondta Lázár János a Civil Akadémián tartott évadzáró előadásában. Ezért a tanulság a Fidesz számára az, hogy a konzultációkat fenn kell tartani, nemcsak a szimpatizánsokkal, hanem az összes választóval is. A legrosszabb politika lenne az, ha a vitát a kormány beszüntetné – jegyezte meg. Lázár János az elmúlt nyolc évről szólva kiemelte: a legfájdalmasabb számára az volt, hogy polgármesterként nem tudott annyit tenni városáért, amennyit szeretett volna, mert az akkori kormány büntette ellenkező pártállása miatt. Bosszúra nem lehet politikát építeni – jegyzete meg. A frakcióvezető a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott a párbeszéd nem lehet pártpolitikai fogás, annak új politikai stílusnak kellene lennie. A politikus szerint nagy kérdés az is, hogy milyen lesz a hazai baloldal, hogy Nagy Imrét tekinti-e elődjének avagy a Kádár-rendszerből eredeztetné magát, hogy 56 október 23-ából vagy november 4-éből vezeti le politikai meggyőződését. Ma az ellenzék egyik legsúlyosabb problémája, hogy nem tudja tisztázni identitását – vélekedik.
A magyar jobboldal akkor képes elfogadni egy új baloldalt, „ha az nem maffiamódszerekkel működik, és nem egy olyan diktatórikus államból vezeti le magát, mint amilyen a Kádár-rendszer volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „csak sikert kívánhatunk nekik, mert minden magyar választópolgárnak szüksége lenne arra, hogy egy tisztességes baloldal legyen ebben az országban”.
|
Bosszúra nem lehet politikát építeni
Az elmúlt egy év legfontosabb üzenetének azt tartom, hogy ennek a kormánynak mindenki kormányának kell lennie – húzta alá a frakcióvezető. Magyarázatképp hozzáfűzte: mert bosszúra nem lehet politikát építeni, és mert az országnak arra van szüksége, hogy egy olyan politikai kultúra alakuljon ki, melyben képesek vagyunk elismerni, hogy a szereplőket nem személyes anyagi motivációik vezérlik cselekvésükben, hanem valóban a hazát szolgálják. Az elmúlt egy évben ez a cél kitűzésre került, azonban eléréséhez még jó néhány lépésre van szükség – fogalmazott.
„Csak abban volt konszenzus, hogy az ország sorsát meg kell változtatni”
Az elmúlt húsz évről szólva Lázár kifejtette: 1989-2010 között egy átmeneti időszak volt hazánkban, melynek játékszabályait ’89-ben kommunisták és nem kommunisták minden társadalmi felhatalmazást nélkülözve alakították ki, és húsz évig az akkor elfogadott alkotmány keretében működött az ország. Bebizonyosodott, hogy az alapok nem voltak jók – tette hozzá. Ezért a 2010-es országgyűlési választással kapcsolatban csak abban volt konszenzus, hogy az ország sorsát meg kell változtatni – mondta, hozzáfűzve: akkor a választók az elmúlt húsz évvel szemben szavaztak. Nem volt olyan politikai szereplő, aki bejutott a parlamentbe, és ne ígért volna valamilyen változást. És akik elmentek választani azt mondták, hogy az elmúlt húsz év zsákutcája helyett más utat kell választani – emlékeztetett Lázár. Azonban húsz évet nem lehet hónapok alatt megváltoztatni, főleg úgy nem, hogy a szocialistáktól adósságon kívül semmit nem örököltünk – hangsúlyozta.
Békés búcsú az IMF-től
A frakcióvezető a legjelentősebb gazdasági eredménynek a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) való „békés, nyugodt és korrekt” elválást, valamint a terhek más típusú elosztását nevezte. A választók pontosan megmondták, hogy az IMF és a nemzetközi pénzpiacok diktátumait nem akarják tovább, mert az egyebek mellett iskola-, óvoda- és kórházbezárásokhoz vezetett volna. „Ha mi ezt tettük volna, akkor a választópolgárok szemébe hazudtunk volna” – fogalmazott.
