Az egyiptomi társadalmi forrongás fő kérdése,
Az egyiptomi társadalmi forrongás fő kérdése, hogy a tekintélyuralmi rendszer átalakulhat-e modern demokráciává – állapították meg arabisztika-szakértők a
Magyar Külügyi Intézetben (MKI) rendezett hétfői konferencián.
Többük szerint Egyiptomban nem jöhet létre nyugati típusú demokrácia.
Az egyiptomi tüntetések okairól és következményeiről Harag
Észak-Afrikában címmel rendezett konferenciát soron kívül hívta
össze az MKI ismert történészek és más szakértők részvételével; az
intézet előadótermét teljesen megtöltötték az érdeklődők.
Tüske László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatója úgy
fogalmazott, az egyiptomi események arról szólnak, hogy
átalakulhat-e az az államforma, amely kényszerrel valósítja meg
hatalmát, létrejöhet-e a jogon alapuló állam.
A történész a muzulmán-arab világ berendezkedésével kapcsolatban
elmondta: olyan világ van átalakulóban, amelyben a vallás központi
szerepet játszik, ahol minden hívő egyfajta hűségnyilatkozattal
tartozik a vezetőnek, akinek az elismerése, mozdíthatatlansága a
rendszer legfontosabb eleme.
Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi
Tanulmányok Intézetének szakértője az MTI kérdésére válaszolva úgy
fogalmazott: egy-két hét vagy hónap múlva Egyiptomban megegyezés jön
létre, „ez azonban nem lesz demokratikus”. Azt kérdezte, milyen
demokráciáról lehet beszélni, ahol még csak fel sem merül az a
kérdés, hogy a hadseregnek miért van olyan nagy belpolitikai
befolyása?
A gyakran emlegetett iszlamista veszélyről szólva „túlértékeltnek”
nevezte azt a félelmet, hogy Egyiptomban iszlamista állam jön létre.
Nem valószínű, hogy a Hoszni Mubarak elnök legszervezettebb
ellenzékének számító Muzulmán Testvériség iszlamista állam
megteremtésére használná fel esetleges hatalomra kerülését – mondta,
hozzátéve: bárhogy alakul is a helyzet, abban a szekuláris
ellenzéknek jelentős szerepe lesz.
A szakértő szerint inkább az ad okot aggodalomra, hogy az új
Egyiptom külpolitikai gondolkodása merőben eltérő lehet az
eddigitől. Utalt arra, hogy a Muzulmán Testvériség népszavazást
szorgalmaz az izraeli-egyiptomi békeszerződésről, az Egyesült
Államokat pedig azért bírálja, mert diktatorikus rezsimeket
támogat.
A kutató felhívta a figyelmet arra: a tüntetések nem iszlamista
jelszavakkal szerveződtek, az elégedetlenkedők nem egy ideológia
mögé sorakoztak fel. A Muzulmán Testvériség jelen pillanatban inkább
kivár; a mozgalom megosztott, a konzervatív, pragmatista,
neotradicionalista és a fiatal nemzedékek között feszültségek
vannak. Idézte a szervezet vezetőjének egyik nyilatkozatát, amely
szerint muszlim hátterű polgári államban gondolkodnak.
Gazdik Gyula, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és
Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa is azt mondta:
„természetesen nem lesz itt nyugati típusú demokrácia”. Átmenetileg
ugyan nyitottabb lehet a politikai rendszer, de a fő probléma az,
hogy a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt vagy közelében él,
és az utóbbi években a gazdasági növekedés dacára nem tudták
orvosolni a gazdasági gondokat.
N. Rózsa Erzsébet, az MKI tudományos főmunkatársa arról beszélt:
úgy tűnik, hogy Tunéziában elkezdődött egy olyan időszak, amely a
szabad választásokhoz vezet, Egyiptomban pedig, ahol a tüntetések
lassan véget érnek, és az élet visszatérni látszik a rendes
kerékvágásba, Mubarak elnök távozni fog, de az általa választott
körülmények között.
A kutató azt mondta, a jelek szerint, a megmozdulások az arab
világra korlátozódnak, de már az örmény ellenzék is szerveződik, és
Azerbajdzsánból is elégedetlenkedésről érkeznek hírek.
Kifejtette: Irán, Törökország és Izrael is szoros figyelemmel
követi az egyiptomi eseményeket. Izrael, amely eddig büszkén
hirdette, hogy a térségben a demokrácia modellje, nagyon óvatosan
nyilatkozik, egyre inkább úgy érezheti, hogy az arab államok kezdődő
demokratizálódása mellett elszigetelődik. A zsidó állam a radikális
iszlám megerősödésétől tart, attól fél, hogy az esetleg kormányzati
helyzetbe kerülő szervezetek radikalizálódhatnak. Megjegyezte, hogy
az egyiptomi-izraeli viszonyra épülő arab-izraeli békefolyamat
veszélybe kerülhet.
N. Rózsa Erzsébet reményét fejezte ki, hogy a magyar-arab
kapcsolatok, amelyek korábban sokkal intenzívebbek voltak, új
szakaszba lépnek. Egy kérdésre válaszolva azt is kifejtette,
szerinte hibás volt Orbán Viktor miniszterelnökön számon kérni, hogy
miért nem nyilatkozott az egyiptomi helyzetről, azt mondta, „erre
ott van” Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és
biztonságpolitikai főképviselője.
Ali el-Hefni, Egyiptom budapesti nagykövete egy perc csendet kért a
konferencia részvevőitől és közönségétől az egyiptomi vértanúkra
emlékezve. A konferencia szervezőin kívül köszönetet mondott a
magyar sajtónak, kiemelten az MTI-nek, amiért nagy figyelmet szentel
az egyiptomi eseményeknek. Mint fogalmazott, ő maga is meglepődött a
tüntetéseken, és felhívta a figyelmet a világháló szerepére;
elmondta, hogy a 80 milliós Egyiptom egynegyede használja az
internetet, és a népesség háromnegyedének van mobiltelefonja.
A konferencia közönségéből egy hozzászóló megjegyezte, hogy az unió
soros elnökeként a figyelem középpontjába került magyar belpolitika
az egyiptomi tüntetések kezdete, január 25. óta „zárójelbe került
(…) megint Egyiptom miatt, akárcsak 1956-ban”. (Az 1956-os magyar
forradalommal egybeesett az úgynevezett szuezi válság, a
Szuezi-csatorna államosítása miatt kirobbant nemzetközi viszály .
BreuerPress/MTI
