Magyarországról nem indulnak chartergépek,
A magyarországi utazási irodák úgy döntöttek, felfüggesztik a charterjáratokat Egyiptomba a január 25-én kezdődött kormányellenes tüntetések miatt, és a most
Egyiptomban lévő mintegy 400 utast az utazási szerződésnek megfelelően szombaton, illetve vasárnap hazahozzák. Hétfőn kiderült az is, hogy a Moody’s leminősítette Egyiptom eddig sem befektetési ajánlású államadósi osztályzatát.
Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők
Szövetségének (MUISZ) szóvivője elmondta: annak a több száz utasnak, akik már befizették egyiptomi útjukat, két lehetőségük van: vagy elfogadják az utazási irodák által felajánlott másik úti célt, vagy visszakérhetik a befizetett összeget.
A Külügyminisztérium a MUISZ-szal történt hétfői egyeztetést
követően az egyiptomi nagyvárosok biztonsági helyzetének további
romlása és a közbiztonsági helyzet egyelőre kiszámíthatatlan
kimenetele miatt az utazásra nem javasolt országok és térségek
kategóriájába sorolta át Egyiptomot.
A Külügyminisztérium honlapján azt közölte, hogy a kairói magyar
nagykövetség jelentése és az utazási irodák helyi képviselőinek
folyamatos tájékoztatása szerint a jelenleg a Vörös-tenger melletti
üdülőhelyeken tartózkodó magyar turisták biztonságban vannak,
szerződés szerinti visszautaztatásukról utazásszervezőjük
változatlanul gondoskodik.
Törli Nagy-Britanniából az egyiptomi Luxorba tartó útjait Európa
két vezető utazási irodája, a TUI Travel és a Thomas Cook is, miután
a brit kormány a zavargások miatt a hétvégén azt tanácsolta
állampolgárainak, hogy csak halaszthatatlan ügyben utazzanak
Kairóba, Alexandriába, Luxorba és Suezbe. Ugyanakkor a Vörös-tenger
népszerű üdülőhelyeire – például Sarm al-Sejkbe – változatlanul
mennek a turistajáratok.
A nagy európai légitársaságok közül eddig a Lufthansa törölt kairói
járatokat, az Air France viszont hétfőn délelőtt még azt jelezte,
hogy változatlanul indítja napi egy járatát az egyiptomi fővárosba,
a British Airways pedig csak módosította a menetrendet.
A hitelminősítők is reagáltak az egyiptomi fejleményekre: hétfőn a
Moody’s Investors Service leminősítette Egyiptom eddig sem
befektetési ajánlású államadósi osztályzatát arra az aggodalmára
hivatkozva, hogy a megmozdulásokra adott kormányzati
gazdaságpolitikai lépések alááshatják az ország már most is gyenge
közfinanszírozási helyzetét.
A nemzetközi hitelminősítő hétfői londoni bejelentése szerint az
egyiptomi kormánykötvények adóskockázati besorolása az eddigi
„Ba1”-ről egy fokozattal „Ba2”-re romlik. Az új osztályzat kilátása
további leminősítés lehetőségére utaló negatív.
Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings a múlt hét végén az
addigi stabilról negatívra rontotta az általa is befektetési szint
alá sorolt Egyiptom adóskockázati besorolásainak kilátását, jelezve,
hogy ha a zavargások folytatódnak, és ez veszélyezteti a
gazdasági-pénzügyi rendszert, annak az egyiptomi besorolás
visszaminősítése lehet a következménye.
Londoni felzárkózó piaci elemzők hétfői helyzetértékelése szerint
„mély és bonyolult” politikai válság lett úrrá a térségen, és
belátható ideig várhatóan erősen bizonytalan marad a helyzet. A
Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni
feltörekvő térségi szakértőinek tanulmánya szerint ez világszerte
ismét befektetői kockázatkerülési hullámokhoz vezethet.
Devizapiaci elemzők szerint az euró gyengülhet a következő
napokban, ha eszkalálódik a helyzet Egyiptomban, mert a befektetők a
kockázatosabb eszközök helyett inkább a mentsvár valuták –
elsősorban a svájci frank és a dollár – felé fordulnak. Az elemzők
úgy vélik: az euró árfolyama a héten 1,25 svájci frankra gyengülhet,
míg hétfőn kora délután még 1,2893 frankot adtak egy euróért, pénteken későn 1,2819-et.
Napközben Európa-szerte jelentős csökkenést jeleztek a vezető
tőzsdemutatók az egyiptomi zavargások miatt; az északi-tengeri Brent
kőolaj ára a 100 dollárhoz közelített; az egyiptomi font négyéves
mélypontra esett a dollárhoz képest, magával rántva a devizákat a
térségben, emelkedik a szuverén adósságok biztosításának a költsége
is a régióban. A befektetők attól tartanak, hogy az elégedetlenségi
hullám átterjed a Közel-Kelet más államaiba, illetve egyes
észak-afrikai országokra is.
Az Egyiptomban tevékenykedő cégek és bankok is sorra menekítik ki
alkalmazottaikat az országból. A részben magyar tulajdonban lévő
horvát olajvállalat, az INA felfüggesztette termelését Egyiptomban,
keddig kivonják munkavállalóik egy részét is az országból – közölte
a horvát Banka üzleti havilap internetes kiadása hétfőn. Az INA 1994
óta rendelkezik koncessziós joggal Egyiptomban, az azóta eltelt
időszakban mintegy 8 millió hordónyi olajat termelt ki.
Egyre több külföldi bank is hazahívja egyiptomi irodáiban dolgozó
munkatársait, vagy azok egy részét. A bankok hétfőn már a harmadik
napja tartanak zárva, egyre kevesebb a lakosságnál lévő készpénz,
mivel a pénzjegykiadó automatákat kifosztották, vagy egyszerűen nem üzemelnek.
BreuerPress-media info
