Hogler Albrecht német politológus szerint a gondok még csak most kezdődhetnek,
Mubarak új kormányt alakított, a tüntetők általános sztrájkot hirdetnek
Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kormányváltással és hangzatos reformígéretekkel próbálta megőrizni megrendült hatalmát hétfőn, a lemondását követelő tüntetéssorozat hetedik napján, a demonstrálók viszont hétfőtől általános sztrájkot, keddre pedig egymilliós tiltakozó menetet szerveznek. Az előző napoktól eltérően ezúttal nem voltak összecsapások. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője
az ellenzékkel való párbeszédre szólította fel a kairói vezetést, miközben sok ország menekíti ki állampolgárait a belpolitikai válság sújtotta, észak-afrikai arab országból.
Az Egyiptomot csaknem három évtizede irányító Mubarak átalakította
kormányát, amely a nap folyamán letette a hivatali esküt.
Az új miniszterelnök, a múlt szombaton kinevezett Ahmed Safík azt a
feladatot kapta, hogy – a demokratikus átalakulást előmozdítva –
kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, állítsa helyre a bizalmat, és
indítson harcot a korrupció ellen. Mubarak célja, hogy – az emberek
akaratának megfelelően – egyre szélesebb körű részvételt
biztosítsanak a pártoknak a politikai életben egy szabad,
demokratikus társadalom létrejötte érdekében.
Az új kormány gazdasági tárcáinak éléről távoztak azok a vezető
üzletemberek, akik az utóbbi évek liberalizációs politikáját
irányították, s akikre sok egyiptomi neheztelt éppen ezért. A
külföldi befektetők által kedvelt előző pénzügyminisztert, Juszef
Butrosz-Gálit Szamír Mohamed Radván váltja fel. Rasid Mohamed Rasid
külkereskedelmi és ipari minisztert eddigi helyettese, Szamiha Fauzi
Ibrahim követi a tárca élén.
A tüntetőkkel szembeni könyörtelen fellépéséről ismert Habib
al-Adeli előző belügyminiszter helyére Mahmut Vagdi, a kairói
bűnügyi nyomozásokat vezető rendőrtábornok kerül.
A régi kormányból átkerült az újba Mohamed Huszein Tantaui
tábornagy, védelmi miniszter – aki egyúttal
miniszterelnök-helyettessé lépett elő -, és Ahmed Abul Geit külügyminiszter is.
A tüntetőket nem elégítette ki az új kormány megalakulása, hiszen
igazából Mubarak és munkatársai távozását követelik, ezért hétfőtől
általános sztrájkot, keddre pedig egymilliós tiltakozó menetet szerveznek. Ez utóbbit az „Április 6.” nevű ifjúsági mozgalom javasolta.
Megtartását akadályozhatja az a hétfőn a televízióban beolvasott
hír, amely szerint az országban teljesen leállt a vasúti közlekedés.
A sztrájk a szuezi munkások ötlete volt, akik vasárnap szólították
fel az egyiptomiakat a munka beszüntetésére. Hozzájuk várhatóan
többen is csatlakoznak majd, hogy nagyobb nyomatékot adjanak
követeléseiknek. Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban
véres zavargások színhelye volt. A három városban éjszakai kijárási
tilalom van érvényben.
A kairói megmozdulások középpontjában, a Tahrír (Felszabadulás)
téren a kijárási tilalom ellenére éjszaka is folytatódott a
tiltakozás, s hétfő reggel több mint ezer ember „tartotta a
frontot”. Napközben tovább követelték Mubarak távozását, a kijárási
tilalom újbóli életbe lépése ellenére. Népi bizottságok felügyelték,
hogy ne vegyüljenek a tüntetők közé a biztonsági erők, akik zavart
kelthetnének soraikban.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az
ellenzéki csoportokkal való párbeszédre szólította fel Kairót. Az
EU-országok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve
Ashton sajnálkozott amiatt, hogy Egyiptomban a kormányellenes
tüntetések során emberek haltak meg. A további vérontás elkerülése
érdekében visszafogottságot kért az érintett felektől, beleértve a
rendőrséget is. Felszólította az egyiptomi hatóságokat, hogy
bocsássák szabadon az őrizetbe vett békés tüntetőket.
A tüntetők vasárnap Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi
Atomenergia-ügynökség volt főigazgatóját bízták meg azzal, hogy
tárgyaljon a rezsimmel. A tiltakozókat vezető férfi „új korszakot” ígért híveinek.
Hogler Albrecht német politológus szerint a gondok még csak most
kezdődhetnek, hiszen Mubarak lemondatásán kívül nincs egyértelmű
politikai program, amely összetartaná a társadalmilag heterogén
tiltakozó mozgalmat. Albrecht szerint Baradeinek testhezálló lehet a
szóvivői szerep, de hosszú távon nem tudja képviselni ezt a tömeget.
Ellenzékiként egyedül a Muzulmán Testvériség bír valódi erővel a
belpolitikai porondon: őket egyes becslések szerint az egyiptomiak 25-30 százaléka támogatja.
Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután,
hogy a „jázminos forradalom” menekülésre kényszerítette Zin
el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők
összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető.
Kairó nemzetközi repülőterén zűrzavar uralkodik, hétfőn külföldiek
ezrei igyekeztek elmenekülni Egyiptomból. A repülőtéren elterjedt
egy bejelentés a dán, német, kínai, brit és kanadai utasok között,
hogy kormányuk gépeket küldött értük, erre ideges tülekedés indult a
kapuk felé. Az Egypt Air felújította járatait. Számos ország kezdte
már meg vagy készíti elő állampolgárainak kimenekítését.
Száz dollár fölé került 2008 októbere óta először a Brent olajfajta
ára. Ennek az az oka, hogy az egyiptomi kormányellenes tüntetések
bizonytalanságot okozhatnak a Közel-Keleten, és leállhat a
hajóforgalom a Szuezi-csatornán, amelyen a Perzsa-öbölben termelt kőolajat szállítják.
Egyre több külföldi bank hívja haza egyiptomi irodáiban dolgozó
munkatársait, vagy azok egy részét. A bankok hétfőn már a harmadik
napja tartottak zárva. Egyre kevesebb a lakosságnál lévő készpénz.
Leminősítette Egyiptom eddig sem befektetési ajánlású államadósi
osztályzatát a MoodyÍs Investors Service nemzetközi hitelminősítő,
mert úgy véli, a megmozdulásokra adott kormányzati gazdaságpolitikai
lépések alááshatják az ország már most is gyenge finanszírozási helyzetét.
BreuerPress/MTI/Reuters/dpa/AP/AFP
