BELPOLITIKAI HÍREK RÖVIDEN


 

 OGY – ÁLLAMFŐT ÉS ÁSZ-ELNÖKÖT VÁLASZT A JÖVŐ HÉTEN AZ
ORSZÁGGYŰLÉS
 Az Országgyűlés a jövő héten választja meg az új köztársasági
elnököt, valamint az Állami Számvevőszék elnökét és
alelnökét.
 Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a csütörtöki
házbizottsági ülés után újságíróknak elmondta: jövő kedden csak az
államfőválasztás lesz a parlament napirendjén; ekkor szavaznak a
köztársaságielnök-jelöltekről, a megválasztott személy aznap le is
teszi az esküjét. A keddre tervezett törvényjavaslati viták
átkerültek hétfőre – közölte.
 Bejelentette azt is, hogy hétfőn szavaz a Ház az ÁSZ elnökéről és
alelnökéről. Ezzel kapcsolatban Balsai István kifejtette: a két
tisztségviselőt július 5-ei hatállyal neveznék ki, így Domokos
László, a Fidesz képviselője addig tudja gyakorolni képviselői
jogait.

 SCHMITT PÁL AUGUSZTUS 5-IG MARAD HÁZELNÖKI POSZTJÁN, HA ÁLLAMFŐVÉ
VÁLASZTJÁK
 Schmitt Pál államfővé választása esetén augusztus 5-ig, Sólyom
László mandátumának lejártáig ellátja házelnöki feladatait. Ezt a
házelnök mondta újságíróknak csütörtökön, a házbizottság ülése
után.
 Schmitt Pál egy kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy
köztársasági elnökké választása esetén lemond a MOB elnöki
posztjáról, mert az államfői szerep mellett semmilyen társadalmi
megbízatást nem lehet ellátni.
 Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerdán jelentette be:
Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök azt javasolta a
Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt
jelölje, majd válassza meg államfőnek.

 ALÁÍRTA AZ ÁLLAMFŐ A BTK.-MÓDOSÍTÁST
 Aláírta Sólyom László köztársasági elnök a büntető törvénykönyv
(Btk.) több pontján változtató módosítást, amelyet a Fidesz és a
KDNP képviselőinek javaslatára június 8-án fogadott el az
Országgyűlés.
 A jogszabály, amely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, a
Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg.
 A Btk. – 253 kormánypárti igen, 61 szocialista és LMP-s nem
szavazattal és 45 jobbikos képviselő tartózkodása mellett elfogadott
– szigorításával az Országgyűlés elfogadta a „három csapást”, „a
bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény” büntetési tételének
felső határát a kétszeresére emelte, ha azok közül legalább három,
személy elleni erőszakos bűncselekmény. Visszaállította a
„középmértékes büntetést”, és szigorúbb szankciókat rendelt el azok
tekintetében, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos
bűncselekményeket. Az új szabályok a nemzetiszocialista mellett a
kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is
büntetik.

 MSZP: A FIDESZ ISMERJE EL, HOGY A BAJNAI-KORMÁNY KÖLTSÉGVETÉSI
PÁLYÁJÁN KELL HALADNI
 Az MSZP szerint itt az ideje, hogy a Fidesz elismerje a
nyilvánosság előtt: haladni kell tovább a Bajnai-kormány által
elkezdett költségvetési pályán, a válságkezelés eredményes volt,
Magyarország jobb helyzetben van, mint számos EU-tagállam.
 Tukacs István szocialista országgyűlési képviselő Matolcsy György
nemzetgazdasági tárcavezető korábbi, és Navracsics Tibor
közigazgatási miniszter csütörtöki nyilatkozatára reagálva azt
mondta, a Fidesznek nemcsak a külvilág felé kellene felvállalnia,
hogy az elmúlt négy évben teljesíthetetlen dolgokat ígért és ezzel
tisztában is volt.
 A politikus hangsúlyozta: nem igaz a Fidesz azon korábbi állítása,
hogy vannak más gazdaságpolitikai utak is és úgy lehet élénkíteni a
gazdaságot, hogy kizárólag a belső piacra hagyatkoznak.

 JÚLIUS ELEJÉN NEVEZIK MEG AZ LMP FŐPOLGÁRMESTER-JELÖLTJÉT
 Az LMP július 5-i fővárosi kongresszusán dönt a tagság a párt 
főpolgármester-jelöltjének személyéről – mondta el csütörtöki,
budapesti sajtótájékoztatóján Csiba Katalin választmányi
szóvivő.
 A Sallai Róbert Benedek és Tordai Bence választmányi szóvivők
valamint Datki Szabolcs kampányigazgató részvételével tartott
sajtótájékoztatón Csiba Katalin közölte, hogy olyan jelöltben
gondolkodnak, aki vissza tudja állítani a politika hitelét, aki
bebizonyítja, „hogy a politika nem egy pókerjáték, nem egy
egyezkedés, háború, hanem közös ügyeink intézése”.
 Cáfolta, hogy az LMP vezetői eközben a háttérben egyezkednének más
erőkkel. Leszögezte, hogy az LMP-ben nincs ilyen, ugyanis a
párttagságot a lehető legnagyobb mértékben megpróbálják bevonni a
döntésekbe.