Komolyzenei körséta a zsinagógák világában Dr. Egri Oszkár / Mazsihisz
Dr. Egri Oszkár / Mazsihisz
Dr. Egri Oszkár a Mazsihisz jogi osztályának vezetője, a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga körzet elöljárójának beszéde, amely elhangzott 2009. december 6-án vasárnap a „Komolyzenei körséta a zsinagógák világában” hangversenysorozat Händel estje előtt.
Kedves Vendégeink!
A komolyzenei körséta a zsinagógák világában hangversenysorozat keretén belül ma este elérkeztünk ide, a Hegedűs Gyula utcai zsinagógába, vagy régi ízű nevén, a „Csákyba”, régen ezt az utcát ugyanis Csáky utcának hívták.
Kint a Körúton ragyognak a fények, teljes pompájában tündököl az Újlipótváros és Lipótváros határát jelentő Szent István körút, és ma este mi is díszbe öltöztetjük itt a zsinagógában szívünket, mert vendégségbe jött hozzánk a művészet, annak is egyik leggyönyörűbb ága, a zene, és Önök, zene és békességszerető citoyenként elkísérték ide.
Mindenekelőtt engedjék meg, hogy itt, zsinagógánkban köszöntsem Önöket Zoltai Gusztáv elnök és nagytiszteletű Deutsch László főrabbi úr nevében. Én Dr. Egri Oszkár vagyok, ennek a templomnak az elöljárója, és kérem, ne vegyék önzésnek, de néhány szót szólnék a muzsika felcsendülése előtt erről a környezetről, ahol ma együtt vagyunk.
A csaknem 100 esztendős imahely, amely Vajda Béla és Baumhorn Lipót tervei alapján nyerte el küllemét, ad otthont a Júdás Makkabeus oratórium-keresztmetszetnek. Az Újlipótvárost, mint új zsidónegyedet emlegetik, amiből annyi igaz, hogy újabb, mint a régi-új
Erzsébetváros, ámde nem zsidónegyed. Az Újlipótvárost többnyire zsidó mérnökök tervezték és építették, és valóban jobbára zsidó polgárság költözött a házakba. Ebben az épületben is először csak egy imaszobát alakítottak ki, majd 1911-ben a Hitközség megvásárolta a házat, és Baumhorn Lipót 1927-ben építette át mai formájára a zsinagógát. A zsinagóga, konzervatív jellegénél fogva jobban vonzotta az egyszerűbb lipótvárosi zsidókat és a vidékies zsidóságot, mint az előkelő liberalizmusáról híres Dohány utca.
Itt persze a konzervatívizmus az liturgikus értelemben veendő. Nincs orgona, a Tóra-olvasó asztal középen áll, és az imarend is a hagyományos rendet követi, ma is.
Higgyék el, békebeli jó világ volt akkor, mindenki megtalálta a maga szintjének való életvitelt. Voltak itt a közelben tejcsarnokok, kávéházak, itt a sarkon a csemegés már kora reggel felküldte amit rendeltek, tejet, zsömlét, miegymást… Hasonló üzletek voltak a Beck, Grünwald, a Pick, szemben a Vígszínházzal. Finom hordós heringet tartottak, a boros szállította a bort, a libás küldte haza a libát bontva, pucolva, és lehetett tudni, melyik boltos tartja meg szigorúan a kasrutot, a vallási étkezésre vonatkozó előírásokat.
De honnan is indult a zsidóság itt Pesten, amikor 1848. körül még megállni, vagy éjszakát megaludni sem volt szabad a zsidó kereskedőnek Pest falai között. A 48-as szabadságharcban hozott zsidó áldozatkészség gyümölcseként végülis a zsidó vallás törvényileg is befogadott vallássá vált Magyarországon. Természetesen nem ment egyszerűen, hiszen amíg a zsidóság egyfelől támogatta a forradalmat anyagilag, erkölcsileg és személyesen is, addig például Pesten zsidóellenes pogromok zajlottak. Sok évszázad üldöztetését és előítéleteit kellett oldani. A római pápa például személyesen tiltotta meg, hogy Európában zsidó templom vagy imaház kapuja utcára nyíljék, és ez érvényben volt sok évszázadon át.
Hosszú volt hát az út, amelyen elérkeztünk a mai naphoz, hogy Hanuka ünnepe előtt néhány nappal, a mai vasárnap estén, itt, a zsinagógában együtt hallgassuk meg a gyönyörű muzsikát.
És most a muzsikáról:
Georg Friedrich Händel – Bach kortársa – a zenetörténet legnagyobb oratóriumszerzője élete legnagyobb részét Angliában töltötte, munkásságát hírnév és siker övezte. 30 oratóriuma közül a legismertebbek a Messiás, a Júdás Makkabeus és a Saul. 1746-ban az angolok skót felkelőket vertek le, és ennek megünneplésére készült a Júdás Makkabeus című oratórium, amely a zsidó nép hősies harcáról szól, de aktualitását mindenki értette.
Handel tehát a XVIII. században komponálta a heroikus darabot Cumberland hercegének tiszteletére, aki egy rivális skót nemes fölött aratott dicsőséges győzelmet, mint egykor Jehuda HaMakabi a szír-görög uralom elleni felkelés vezetője, aki hősies tetteiért érdemelte ki a Makabi (Pöröly) jelzőt. Az ő nevéhez köthető a jeruzsálemi Nagytemplom visszaszerzése és megtisztítása a megszállók pogány bálványaitól. Erre a jeles eseményre emlékezünk Hanuka, a Fény Ünnepe alkalmával, mikor a fényesség diadalmaskodik a sötétség, a szabadság az elnyomás, a jó a rossz fölött.
Ezt a győzedelmes érzést örökíti meg és hordozza napjainkban is Händel nagyszabású műve, mely itt és most egy rövidített változatban születik újjá.
Kedves Vendégeink!
Kellemes kikapcsolódást, különleges zenei élményt, jó szórakozást kívánok Önöknek
