Különösen nagy jelentősége van ennek a határon túli magyarok esetében, ahol a vallási közösségek szinte az egyetlen szerveződések a magyarok számára – mondta
Az egyházak legfontosabb társadalmi szerepe a közösségteremtés; különösen nagy jelentősége van ennek a határon túli magyarok esetében, ahol a vallási közösségek szinte az egyetlen szerveződések a magyarok számára – mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn Budapesten, amikor magyarországi és határon túli magyar egyházi vezetőkkel találkozott.
Az advent alkalmából immár ötödik éve rendezett találkozón az államfő megjegyezte: a határon túli egyházi közösségek nagyon fontosak „a nyelv megtartása, a nemzet megtartása szempontjából.” A vallási közösségek erősítik a hitet, ami „a személyiség tartóoszlopa” – mutatott rá.
Hozzátette: a hit pedig „alapvető fontosságú, az emberi minőség része” – ezt a megállapítást az Alkotmánybíróság is megerősítette.
Sólyom László azt mondta, az egyházi fenntartású oktatási intézmények nagyon szilárd értékrendet képviselnek, tevékenységük éppen ezért eredményes. Túlnyomó többségük kimagasló oktatási tevékenységet végez, amelyben fontos a közösségteremtés és a fegyelem is.
A karitatív egyházi intézményeket is kiemelte az államfő, hozzáfűzve, hogy munkájuk nélkülözhetetlen az állam számára.
Sólyom László szólt a népszámlálás kérdéséról is. Annak a véleményének adott hangot, hogy a több mint száz éves adatsor „megszakítása” a vallási adatoknál „az önismeret szempontjából rendkívül káros lenne”. Emlékeztetett arra, hogy a vallási hovatartozásról önkéntes alapon lehetne nyilatkozni, és az nem befolyásolná az egyházfinanszírozást sem.
Mint mondta, bár többi között amiatt küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a népszámlálásról szóló törvényt, mert a jogszabály szerint nem gyűjtenének a vallásra vonatkozó adatot, álláspontját nem fogadta el a parlamenti többség. Emiatt Sólyom László sajnálatát fejezte ki.
A parlament hétfőn szavaz újra a 2011-es népszámlálásról szóló, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényről.
Az államfő jelezte, hogy a találkozón az egyházfinanszírozásról is szó lesz.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a megbeszélés előtt újságíróknak úgy fogalmazott: „nincs a régióban még egy ilyen ország, amely a saját történelmi egyházaival olyan skizofrén viszonyban lenne, mint a magyar”. Minden évben újra és újra problémák vannak az „amúgy is szűkre szabott létfeltételeink körül” – mondta.
Hozzátette: ez gyöngíti a határon túli magyar egyházi közösségek helyzetét is.
Kitért arra, hogy a zárszámadási törvényben nem állapítottak meg konkrét összeget az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának korrekciójára, csak utalás van egy későbbiekben kiadandó, alacsonyabb szintű jogszabályra, egy rendeletre. Ez eddig még soha nem fordult elő – mondta.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke utalt arra: „sajnálatos módon elmaradt” a kormányzati kommunikáció az egyházakkal. Abszurdnak nevezte azt az állapotot, hogy a kormány az érvényben lévő vatikáni szerződés ellenére nem rendezte a zárszámadási törvénnyel az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának egyenlegét. Ez „jogi nonszensz” – mondta.
A találkozó az államfő bevezetője után zárt körben folytatódott. A megbeszélésen részt vettek a római katolikus, a görög katolikus, a református, az evangélikus, az izraelita, az unitárius és a baptista felekezetek vezetői.
A megbeszélés után Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek elmondta: a munkaebéd közben beszélgettek a 2011-es népszámlálást szabályozó, illetve a költségvetési és a zárszámadási törvényről, ami azonban „nem haladta meg érdemben” az őszinte, asztal melletti „társalgás” szintjét.
Az egyházak ugyanakkor jelezték az államfőnek, hogy üdvözölnék, ha az Állami Számvevőszék és a kormányzat, illetve egyházak és a kormányzat viszonyában „nem egyszerűen az egyházak javát, hanem a törvényességet és a szakemberek által is jogosnak ítélt igényeket” próbálná képviselni. Ugyanakkor az egyházak tisztában vannak azzal, hogy az államfő törvényességi felügyelete bizonyos fokig korlátozott – folytatta.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz)elnöke arról számolt be, hogy az egyházi vezetők leginkább a külhoni oktatásról beszélgettek. Elsősorban a kárpátaljai iskolák „sanyarú helyzetéről” ejtettek szót, mert ott „gyakorlatilag magániskolákká degradálták” a magyar nyelvű iskolákat és nem segítik a magyarországi tankönyvek használatát sem.
Szóba került az is, hogy az egyik kárpátaljai városban komoly akadályokat gördít az ottani hatóság a volt zsinagóga visszaadása elé – tette hozzá.
BreuerPress/MTI
