VII. Nevelésügyi kongresszus
– A hagyományok megőrzését és az újítás egységét nevezte jó iránynak a magyar oktatásügy előtt álló kérdések megoldására Hiller István
szakminiszter a VII. Nevelésügyi kongresszus megnyitóján
tartott előadásában, Budapesten.
Utalva arra, hogy a világon mindenütt keresik a válaszokat az
oktatásügy és nevelés kérdéseire, a tárca vezetője kiemelte: nincs
általános recept, azt nekünk, magunknak kell vitákon keresztül
kiérlelnünk, kidolgoznunk. A nevelés és oktatás ügye „össztársadalmi
tevékenység” – hangoztatta.
Válaszút előtt állunk, s a helyes megoldás nemzedékek életét
határozza majd meg. A kérdés azonban nem egyszerűsíthető le porosz
vagy angolszász oktatási mintára – tette hozzá. Mint mondta, az
iskola a társadalom minden problémáját nem tudja megoldani, ez nem
is lehet a feladata, de nélküle nem megy.
A miniszter szólt arról is, hogy az Új Tudás program
végrehajtása megkezdődött és jelenleg is zajlik, a szükséges
közoktatási törvénymódosításokat elfogadta a parlament, újabbak már
nem várhatók.
Kiemelt helyen említette a tehetséggondozást és az
iskolafelújítást. Utóbbiak hamarosan megkezdődnek – ígérte,
hozzátéve: ezzel párhuzamosan folytatódnak az informatikai
fejlesztések is. Jó iskola azonban nincs jó pedagógus nélkül, ezért
a következő évi költségvetés már tartalmazza azokat a tételeket,
amelyek a pedagóguspálya presztízsének emelését szolgálják – mondta.
Hiller István előadásában a szakképzést a magyar gazdaság
legégetőbb kérdésének nevezte és azt szorgalmazta, hogy fordítsanak
nagyobb figyelmet a gyakorlatra. Kifejtette: a szakmai
szervezetekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve
ez az irány a domináns, a Térségi Integrált Szakképző Központok
létrehozása is ezt a célt szolgálja.
Összegzése szerint az első eredmények már láthatóak. A miniszter
közölte: csak annak a fiatalnak van esélye, akinek van szakmája,
szakképzettsége, diplomája. Más esetben folytatódik, ami eddig volt:
„segély – segély hátán”.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a
gazdaság szempontjából jónak nevezte Hiller István megközelítését.
Azt mondta, hogy az az irány, amelyen a szakképzés halad, jó, ezen
az úton kell továbbmenni. A gazdasági versenyképességet hátráltatja,
ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Ez
nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára igaz – mondta.
Hangsúlyozta: olyan képzésre van szükség, amely jobban orientál a
munkaerőpiacra, ugyanakkor Magyarország az első fontos lépést már
megtette azzal, hogy felismerte a tudás fontosságát.
Elmondta: azt szeretnék, ha 2012-ig a szakképzés a tizedik
évfolyamokon is elindítható lenne, a kamarákat bevonnák a
felsőoktatásban a természettudományos képzésbe, s növekedhetne
szerepük a felnőttképzésben és az iskolarendszeren kívüli
oktatásban.
Kiss Péter kancelláriaminiszter az egész életen át tartó tanulás
fontosságát emelte ki a tanácskozáson.
Kitért ugyanakkor arra is: vannak olyan társadalmi csoportok,
amelyekhez a jelen keretek között automatikusan nem jutnak el az
intellektuális javak. Meghatározó és közös felelősség, hogy minél
jobb feltételeket teremtsünk már gyermekkorban, segítve a jobb
indulást. Ehhez a korai fejlesztés fokozott támogatására van szükség
– hangsúlyozta.
Simon Gábor, a szociális tárca államtitkára a szakképzés
jövőbeni helyzetéről elmondta: minőségi és mennyiségi szempontból a
szakképzés csak akkor lesz képes kielégíteni a gazdaság igényeit, ha
a képzési kínálat rugalmasan és rövid időn belül alkalmazkodik a
piac igényeihez. Ennek érdekében megújult az Országos Képzési
Jegyzék (OKJ) szakmaszerkezete, illetve új szakmai és
vizsgakövetelményekkel egészült ki.
Biztatónak nevezte, hogy a képzés és a gazdaság kapcsolatának
erősítésére, az elhelyezkedési lehetőségek bővítésére hazai és uniós
források is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor problémának tartja,
hogy a jelenleg segélyből élők iskolai végzettsége alacsony, ez
nehezíti munkába állásukat.
„Célunk, hogy a munkára képes, de jelenleg szociális segélyben
részesülők olyan szaktudást és kompetenciákat sajátítsanak el,
amelyek birtokában fokozatosan vissza-, illetve bevezethetők a
munkaerőpiacra”- mondta Simon Gábor.
BreuerPress/ MTI
szakminiszter a VII. Nevelésügyi kongresszus megnyitóján
tartott előadásában, Budapesten.
Utalva arra, hogy a világon mindenütt keresik a válaszokat az
oktatásügy és nevelés kérdéseire, a tárca vezetője kiemelte: nincs
általános recept, azt nekünk, magunknak kell vitákon keresztül
kiérlelnünk, kidolgoznunk. A nevelés és oktatás ügye „össztársadalmi
tevékenység” – hangoztatta.
Válaszút előtt állunk, s a helyes megoldás nemzedékek életét
határozza majd meg. A kérdés azonban nem egyszerűsíthető le porosz
vagy angolszász oktatási mintára – tette hozzá. Mint mondta, az
iskola a társadalom minden problémáját nem tudja megoldani, ez nem
is lehet a feladata, de nélküle nem megy.
A miniszter szólt arról is, hogy az Új Tudás program
végrehajtása megkezdődött és jelenleg is zajlik, a szükséges
közoktatási törvénymódosításokat elfogadta a parlament, újabbak már
nem várhatók.
Kiemelt helyen említette a tehetséggondozást és az
iskolafelújítást. Utóbbiak hamarosan megkezdődnek – ígérte,
hozzátéve: ezzel párhuzamosan folytatódnak az informatikai
fejlesztések is. Jó iskola azonban nincs jó pedagógus nélkül, ezért
a következő évi költségvetés már tartalmazza azokat a tételeket,
amelyek a pedagóguspálya presztízsének emelését szolgálják – mondta.
Hiller István előadásában a szakképzést a magyar gazdaság
legégetőbb kérdésének nevezte és azt szorgalmazta, hogy fordítsanak
nagyobb figyelmet a gyakorlatra. Kifejtette: a szakmai
szervezetekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve
ez az irány a domináns, a Térségi Integrált Szakképző Központok
létrehozása is ezt a célt szolgálja.
Összegzése szerint az első eredmények már láthatóak. A miniszter
közölte: csak annak a fiatalnak van esélye, akinek van szakmája,
szakképzettsége, diplomája. Más esetben folytatódik, ami eddig volt:
„segély – segély hátán”.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a
gazdaság szempontjából jónak nevezte Hiller István megközelítését.
Azt mondta, hogy az az irány, amelyen a szakképzés halad, jó, ezen
az úton kell továbbmenni. A gazdasági versenyképességet hátráltatja,
ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Ez
nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára igaz – mondta.
Hangsúlyozta: olyan képzésre van szükség, amely jobban orientál a
munkaerőpiacra, ugyanakkor Magyarország az első fontos lépést már
megtette azzal, hogy felismerte a tudás fontosságát.
Elmondta: azt szeretnék, ha 2012-ig a szakképzés a tizedik
évfolyamokon is elindítható lenne, a kamarákat bevonnák a
felsőoktatásban a természettudományos képzésbe, s növekedhetne
szerepük a felnőttképzésben és az iskolarendszeren kívüli
oktatásban.
Kiss Péter kancelláriaminiszter az egész életen át tartó tanulás
fontosságát emelte ki a tanácskozáson.
Kitért ugyanakkor arra is: vannak olyan társadalmi csoportok,
amelyekhez a jelen keretek között automatikusan nem jutnak el az
intellektuális javak. Meghatározó és közös felelősség, hogy minél
jobb feltételeket teremtsünk már gyermekkorban, segítve a jobb
indulást. Ehhez a korai fejlesztés fokozott támogatására van szükség
– hangsúlyozta.
Simon Gábor, a szociális tárca államtitkára a szakképzés
jövőbeni helyzetéről elmondta: minőségi és mennyiségi szempontból a
szakképzés csak akkor lesz képes kielégíteni a gazdaság igényeit, ha
a képzési kínálat rugalmasan és rövid időn belül alkalmazkodik a
piac igényeihez. Ennek érdekében megújult az Országos Képzési
Jegyzék (OKJ) szakmaszerkezete, illetve új szakmai és
vizsgakövetelményekkel egészült ki.
Biztatónak nevezte, hogy a képzés és a gazdaság kapcsolatának
erősítésére, az elhelyezkedési lehetőségek bővítésére hazai és uniós
források is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor problémának tartja,
hogy a jelenleg segélyből élők iskolai végzettsége alacsony, ez
nehezíti munkába állásukat.
„Célunk, hogy a munkára képes, de jelenleg szociális segélyben
részesülők olyan szaktudást és kompetenciákat sajátítsanak el,
amelyek birtokában fokozatosan vissza-, illetve bevezethetők a
munkaerőpiacra”- mondta Simon Gábor.
BreuerPress/ MTI
