bocsánatot kért a prágai tavasz
leverésében vállalt magyar szerepért
leverésében vállalt magyar szerepért
Hiller István kulturális miniszter a magyar kormány nevében bocsánatot kért csütörtökön azért, hogy negyven évvel ezelőtt Magyarország részt vett a prágai tavasz leverésében.
A Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának, köztük a
Magyar Népköztársaság hadseregének 40 évvel ezelőtti bevonulása
Csehszlovákiába „agresszió volt, támadás a szabadabb gondolkodás és
a szabadabb cselekvés ellen” – mondta csütörtökön Budapesten, a
kormányszóvivői tájékoztatón, a Magyar Köztársaság kormányának
megbízásából tett politikai nyilatkozatában. „Ez akkor is így van,
ha a magyar csapatok szovjet kényszer hatására vettek részt a
megszállásban” – fűzte hozzá az oktatási és kulturális miniszter.
Sólyom László köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki a Terror
Háza előtt tartott megemlékezésen az akkori Csehszlovákia népeinek,
amiért a magyar csapatok részt vettek 1968-ban az ország
megszállásában. Tizenkét évvel azután, hogy Magyarországra támadt a
szovjet hadsereg, és véres háborúban leverte a magyar forradalmat, a
kádári rendszer Magyarországot juttatta abba a helyzetbe, hogy egy
olyan országra támadt, amely nagyobb szabadságot akart – mondta a
köztársasági elnök a prágai tavasz eltiprásának 40. évfordulója
alkalmából tartott megemlékezésen.
Csehszlovákia két utódállamának, Szlovákiának és Csehországnak a
kormányfői – Robert Fico és Mirek Topolánek – Prágában, az államfők
– Ivan Gasparovic és Václav Klaus – Pozsonyban emlékeztek meg az
egykor közös ország 1968-as megszállásának negyvenedik
évfordulójáról.
A szlovák elnök „a csehek és a szlovákok közös tragédiájának,
történelmünk fekete fejezetének” nevezte a megszállást, és arról
beszélt, hogy noha az egykori Csehszlovákiát orosz tankok
szabadították fel (1945-ben), a szabadságot mégsem a tankok hozzák,
mert „ha már jönnek, maradnak is, s ha már a tankok parancsolnak, az
nem szabadság”.
A „nagy remények kora”, amelynek „máig élő üzenete van” – így
minősítette az 1968-as prágai tavaszt Mirek Topolánek cseh
miniszterelnök, miután fogadta Robert Fico szlovák kormányfőt, aki
egynapos hivatalos látogatást tett Prágában. „A katonai beavatkozás
egy álmot foszlatott szét. Megakasztotta azokat a pozitív
változásokat, amelyek elindultak akkor a politika, az emberi jogok
és a gazdaság területén” – fejtette ki a szlovák miniszterelnök.
A csütörtök délutáni prágai megemlékezésen Václav Klaus cseh
elnök hangsúlyozta: nem kétséges, hogy a Szovjetunió tervezte meg,
készítette elő és hajtotta végre Csehszlovákia megszállását 1968
augusztusában, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és az NDK
részvétele és szerepe az akcióban többé-kevésbé csak „jelképes és
kísérő jellegű” volt. Az évfordulós megemlékezésen elmondott
beszédében leszögezte: nem az oroszok, hanem a szovjet totalitárius
hatalom szállta meg Csehszlovákiát, a fő felelős a „kommunista
imperializmus”. A Szovjetunió és Kelet-Európa népei egyaránt a
rendszer áldozatai voltak – mondta, majd hozzátette: Csehszlovákia
negyven évvel ezelőtti megszállásával „visszafordíthatatlanul
elkezdődtek a kommunizmus végnapjai”.
Csehország moszkvai nagykövete szerint tragédia volt a
csehszlovákiai orosz bevonulás, „éppen olyan, mint az 1938-as
müncheni szerződés”, mivel demokratikus folyamatot szakított meg, és
kioltotta nem csupán Csehszlovákia állampolgárainak, hanem az orosz
embereknek a reményeit is, és mély nyomot hagyott a cseh és orosz
emberek közötti kapcsolatokon. Az Interfax hírügynökségnek adott
nyilatkozatában hangsúlyozta: a cseh emberek világosan látják, hogy
az Oroszországi Föderáció és a Szovjetunió nem ugyanaz. „Nagyra
értékeljük, hogy Vlagyimir Putyin kormányfő, volt elnök bocsánatot
kért a történtekért legutóbbi prágai látogatásán, bár úgy gondoljuk,
hogy ez elkerülhetetlen volt” – mondta. Hozzátette, hogy hazája
pragmatikus kapcsolatokat kíván ápolni Moszkvával, és úgy érzi, hogy
Oroszország is erre törekszik.
BreuerPress-MTI
A Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának, köztük a
Magyar Népköztársaság hadseregének 40 évvel ezelőtti bevonulása
Csehszlovákiába „agresszió volt, támadás a szabadabb gondolkodás és
a szabadabb cselekvés ellen” – mondta csütörtökön Budapesten, a
kormányszóvivői tájékoztatón, a Magyar Köztársaság kormányának
megbízásából tett politikai nyilatkozatában. „Ez akkor is így van,
ha a magyar csapatok szovjet kényszer hatására vettek részt a
megszállásban” – fűzte hozzá az oktatási és kulturális miniszter.
Sólyom László köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki a Terror
Háza előtt tartott megemlékezésen az akkori Csehszlovákia népeinek,
amiért a magyar csapatok részt vettek 1968-ban az ország
megszállásában. Tizenkét évvel azután, hogy Magyarországra támadt a
szovjet hadsereg, és véres háborúban leverte a magyar forradalmat, a
kádári rendszer Magyarországot juttatta abba a helyzetbe, hogy egy
olyan országra támadt, amely nagyobb szabadságot akart – mondta a
köztársasági elnök a prágai tavasz eltiprásának 40. évfordulója
alkalmából tartott megemlékezésen.
Csehszlovákia két utódállamának, Szlovákiának és Csehországnak a
kormányfői – Robert Fico és Mirek Topolánek – Prágában, az államfők
– Ivan Gasparovic és Václav Klaus – Pozsonyban emlékeztek meg az
egykor közös ország 1968-as megszállásának negyvenedik
évfordulójáról.
A szlovák elnök „a csehek és a szlovákok közös tragédiájának,
történelmünk fekete fejezetének” nevezte a megszállást, és arról
beszélt, hogy noha az egykori Csehszlovákiát orosz tankok
szabadították fel (1945-ben), a szabadságot mégsem a tankok hozzák,
mert „ha már jönnek, maradnak is, s ha már a tankok parancsolnak, az
nem szabadság”.
A „nagy remények kora”, amelynek „máig élő üzenete van” – így
minősítette az 1968-as prágai tavaszt Mirek Topolánek cseh
miniszterelnök, miután fogadta Robert Fico szlovák kormányfőt, aki
egynapos hivatalos látogatást tett Prágában. „A katonai beavatkozás
egy álmot foszlatott szét. Megakasztotta azokat a pozitív
változásokat, amelyek elindultak akkor a politika, az emberi jogok
és a gazdaság területén” – fejtette ki a szlovák miniszterelnök.
A csütörtök délutáni prágai megemlékezésen Václav Klaus cseh
elnök hangsúlyozta: nem kétséges, hogy a Szovjetunió tervezte meg,
készítette elő és hajtotta végre Csehszlovákia megszállását 1968
augusztusában, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és az NDK
részvétele és szerepe az akcióban többé-kevésbé csak „jelképes és
kísérő jellegű” volt. Az évfordulós megemlékezésen elmondott
beszédében leszögezte: nem az oroszok, hanem a szovjet totalitárius
hatalom szállta meg Csehszlovákiát, a fő felelős a „kommunista
imperializmus”. A Szovjetunió és Kelet-Európa népei egyaránt a
rendszer áldozatai voltak – mondta, majd hozzátette: Csehszlovákia
negyven évvel ezelőtti megszállásával „visszafordíthatatlanul
elkezdődtek a kommunizmus végnapjai”.
Csehország moszkvai nagykövete szerint tragédia volt a
csehszlovákiai orosz bevonulás, „éppen olyan, mint az 1938-as
müncheni szerződés”, mivel demokratikus folyamatot szakított meg, és
kioltotta nem csupán Csehszlovákia állampolgárainak, hanem az orosz
embereknek a reményeit is, és mély nyomot hagyott a cseh és orosz
emberek közötti kapcsolatokon. Az Interfax hírügynökségnek adott
nyilatkozatában hangsúlyozta: a cseh emberek világosan látják, hogy
az Oroszországi Föderáció és a Szovjetunió nem ugyanaz. „Nagyra
értékeljük, hogy Vlagyimir Putyin kormányfő, volt elnök bocsánatot
kért a történtekért legutóbbi prágai látogatásán, bár úgy gondoljuk,
hogy ez elkerülhetetlen volt” – mondta. Hozzátette, hogy hazája
pragmatikus kapcsolatokat kíván ápolni Moszkvával, és úgy érzi, hogy
Oroszország is erre törekszik.
BreuerPress-MTI
