a magyar kultúra külföldi bemutatkozására
A magyar kultúra számára az 1956-os évforduló jó bemutatkozási lehetőség volt külföldön, és a vasfüggöny lebontásának jövőre esedékes évfordulója,
valamint a 2011-re tervezett Liszt-év is hasonló sikereket ígér –
vélekedett Göncz Kinga külügyminiszter a külföldi magyar kulturális
intézetek igazgatóinak éves értekezletén, hétfőn Budapesten.
A miniszter elmondta: Magyarország számára a kultúra révén
történő bemutatkozás a legnagyobb lehetőség, ezt azonban egyre
tudatosabban kell tenni.
Megjegyezte: az MTV-székház ostroma óta az országkép negatív
színezetet is kapott, a magyar szélsőjobb azóta is rendszeresen
szerepel mértékadó külföldi lapokban és csatornákon, a pozitív
színezet megtartásának záloga a kultúra bemutatása.
Mint említette, az irodalom terén Márai Sándor, Konrád György és
Szabó Magda, a filmművészet kapcsán Mundruczó Kornél, a zene
világából pedig Schiff András és a Budapesti Fesztiválzenekar
jelenti a nemzetközi siker példáját.
A kínai magyar kulturális évad kiemelkedő sikere kapcsán a
jövőre esedékes New York-i magyar évad jelentőségét, a japán-magyar
diplomáciai kapcsolatfelvétel évfordulóját és a pécsi Európa
Kulturális Fővárosa 2010 programsorozatot említette.
Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium
szakállamtitkára a kulturális szakdiplomaták beszámolói kapcsán
elmondta: sokan az egységes, közvetítenivaló országképet hiányolják.
Úgy vélte, hogy Magyarország a 30-40 évvel ezelőtti egzotikumát már
elveszítette, még azonban nem „trendi”.
A sikeres kulturális szakdiplomaták módszereiről szólva
elmondta: a tel-avivi szakember a véleményformáló közösségi terekbe
„nyomult be”, a párizsi intézet az új honlap létrehozásával a
látogatószám ugrásszerű növekedését érte el, a berlini Collegium
Hungaricum pedig az új épület adottságait használja ki maximálisan.
Az évadok jelentősége kapcsán a hosszú távú, folyamatos hatás
fontosságát hangsúlyozta, és a közelgő Haydn-év, Liszt-év és
Radnóti-év említésével kívánt ötletet adni a szakdiplomaták
tervezendő programjaihoz.
Hankiss Elemér szociológus a Találjuk ki, hogy hogyan találjuk
ki című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország
1995 óta számos tekintetben szinte eltűnt a világtérképről, így a
legfontosabb feladat a politikai, társadalmi és kulturális
önmeghatározás lenne.
BreuerPress-MTI
valamint a 2011-re tervezett Liszt-év is hasonló sikereket ígér –
vélekedett Göncz Kinga külügyminiszter a külföldi magyar kulturális
intézetek igazgatóinak éves értekezletén, hétfőn Budapesten.
A miniszter elmondta: Magyarország számára a kultúra révén
történő bemutatkozás a legnagyobb lehetőség, ezt azonban egyre
tudatosabban kell tenni.
Megjegyezte: az MTV-székház ostroma óta az országkép negatív
színezetet is kapott, a magyar szélsőjobb azóta is rendszeresen
szerepel mértékadó külföldi lapokban és csatornákon, a pozitív
színezet megtartásának záloga a kultúra bemutatása.
Mint említette, az irodalom terén Márai Sándor, Konrád György és
Szabó Magda, a filmművészet kapcsán Mundruczó Kornél, a zene
világából pedig Schiff András és a Budapesti Fesztiválzenekar
jelenti a nemzetközi siker példáját.
A kínai magyar kulturális évad kiemelkedő sikere kapcsán a
jövőre esedékes New York-i magyar évad jelentőségét, a japán-magyar
diplomáciai kapcsolatfelvétel évfordulóját és a pécsi Európa
Kulturális Fővárosa 2010 programsorozatot említette.
Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium
szakállamtitkára a kulturális szakdiplomaták beszámolói kapcsán
elmondta: sokan az egységes, közvetítenivaló országképet hiányolják.
Úgy vélte, hogy Magyarország a 30-40 évvel ezelőtti egzotikumát már
elveszítette, még azonban nem „trendi”.
A sikeres kulturális szakdiplomaták módszereiről szólva
elmondta: a tel-avivi szakember a véleményformáló közösségi terekbe
„nyomult be”, a párizsi intézet az új honlap létrehozásával a
látogatószám ugrásszerű növekedését érte el, a berlini Collegium
Hungaricum pedig az új épület adottságait használja ki maximálisan.
Az évadok jelentősége kapcsán a hosszú távú, folyamatos hatás
fontosságát hangsúlyozta, és a közelgő Haydn-év, Liszt-év és
Radnóti-év említésével kívánt ötletet adni a szakdiplomaták
tervezendő programjaihoz.
Hankiss Elemér szociológus a Találjuk ki, hogy hogyan találjuk
ki című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország
1995 óta számos tekintetben szinte eltűnt a világtérképről, így a
legfontosabb feladat a politikai, társadalmi és kulturális
önmeghatározás lenne.
BreuerPress-MTI
