a jelenkor-történeti intézetektől
Hiller István miniszter az ősz kezdetéig várja az 56-os Intézet, a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Politikatörténeti Intézet főigazgatói által
elkészített kutatási és fejlesztési terveket, amelyeket a kormányzattal is megismertet.
Az oktatási és kulturális tárca vezetője ezt annak kapcsán
mondta hétfői, az intézetek vezetőinek jelenlétében tartott
budapesti sajtótájékoztatóján, hogy jövőre lesz a rendszerváltás és
a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója, amelyek
megünneplésére, illetve a megemlékezésekre az említett intézmények
jelentős előkészületeket folytatnak.
Hiller István közölte, a húszéves távlat ahhoz is hozzájárulhat,
hogy a magyar történetírásban érdemes legyen „új lapot nyitni”.
Beszámolt arról, hogy az intézményvezetőkkel folytatott, tea
melletti beszélgetésen -, amelynek eddig nem volt hagyománya –
felajánlotta a kormányzat segítségét a tudományos kutatómunka mind
nagyobb anyagi biztonságának megteremtéséhez.
Úgy fogalmazott, „a miniszter kinyújtott kezét el lehet ütni
vagy meg lehet szorítani,” de ahhoz, hogy a tudományos szféra és a
tárca egymással szót értsen, intenzíven kell beszélgetni.
A miniszter kiemelte, hogy a közfeladatokat ellátó tudományos
intézmények finanszírozását választási ciklusokon átívelően,
stabilan kell megteremteni. Az anyagi feltételek megteremtésében,
annak mértékében minden politikai irányzatnak egyet kell értenie,
még ha a politikai szférában nagy is a bizalmatlanság – hangoztatta.
Hiller István a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „országunkat
egymást jobban értő emberek közösségévé kell tenni, ebben áll a
tudomány és az értelmiség feladata”.
Arról is beszélt, hogy Schmidt Mária, a XX. Század Intézet és a
XXI. Század Intézet főigazgatója korábban nyílt levelet intézett
hozzá a történettudományi intézetek működtetéséről. Erre szintén
nyílt levélben válaszolt, illetve a hétfői megbeszélés is egyfajta,
arra adott reakció volt.
Schmidt Mária bizakodásáról adott hangot, hogy a
jelenkor-történeti kutatásokat új alapokra tudják helyezni a
rendszerváltozás huszadik évfordulója után.
Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója
kijelentette: intézetük a „nemzeti önismeret szolgálatában akar
hosszú távon állni”.
Rainer M. János, az 56-os Intézet főigazgatója utalt arra, hogy
a különböző szakmai szervezetek korábban is élénk párbeszédet
folytattak, amelynek során kiderült: nincs mindenki által
elfogadott, kanonizált módszer, így minden kutatási irányzatnak van
létjogosultsága.
BreuerPress-MTI
elkészített kutatási és fejlesztési terveket, amelyeket a kormányzattal is megismertet.
Az oktatási és kulturális tárca vezetője ezt annak kapcsán
mondta hétfői, az intézetek vezetőinek jelenlétében tartott
budapesti sajtótájékoztatóján, hogy jövőre lesz a rendszerváltás és
a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója, amelyek
megünneplésére, illetve a megemlékezésekre az említett intézmények
jelentős előkészületeket folytatnak.
Hiller István közölte, a húszéves távlat ahhoz is hozzájárulhat,
hogy a magyar történetírásban érdemes legyen „új lapot nyitni”.
Beszámolt arról, hogy az intézményvezetőkkel folytatott, tea
melletti beszélgetésen -, amelynek eddig nem volt hagyománya –
felajánlotta a kormányzat segítségét a tudományos kutatómunka mind
nagyobb anyagi biztonságának megteremtéséhez.
Úgy fogalmazott, „a miniszter kinyújtott kezét el lehet ütni
vagy meg lehet szorítani,” de ahhoz, hogy a tudományos szféra és a
tárca egymással szót értsen, intenzíven kell beszélgetni.
A miniszter kiemelte, hogy a közfeladatokat ellátó tudományos
intézmények finanszírozását választási ciklusokon átívelően,
stabilan kell megteremteni. Az anyagi feltételek megteremtésében,
annak mértékében minden politikai irányzatnak egyet kell értenie,
még ha a politikai szférában nagy is a bizalmatlanság – hangoztatta.
Hiller István a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „országunkat
egymást jobban értő emberek közösségévé kell tenni, ebben áll a
tudomány és az értelmiség feladata”.
Arról is beszélt, hogy Schmidt Mária, a XX. Század Intézet és a
XXI. Század Intézet főigazgatója korábban nyílt levelet intézett
hozzá a történettudományi intézetek működtetéséről. Erre szintén
nyílt levélben válaszolt, illetve a hétfői megbeszélés is egyfajta,
arra adott reakció volt.
Schmidt Mária bizakodásáról adott hangot, hogy a
jelenkor-történeti kutatásokat új alapokra tudják helyezni a
rendszerváltozás huszadik évfordulója után.
Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója
kijelentette: intézetük a „nemzeti önismeret szolgálatában akar
hosszú távon állni”.
Rainer M. János, az 56-os Intézet főigazgatója utalt arra, hogy
a különböző szakmai szervezetek korábban is élénk párbeszédet
folytattak, amelynek során kiderült: nincs mindenki által
elfogadott, kanonizált módszer, így minden kutatási irányzatnak van
létjogosultsága.
BreuerPress-MTI
