Balog Zoltán, Suchman Tamás

A Terror Házánál


A politika ma Magyarországon nem alkalmas arra, hogy segítsen meggyógyítani azt, ami zsidó és nem zsidó magyarok között meggyógyításra vár – mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke a budapesti Terror Háza Múzeum előtt tartott egemlékezésen.
Hozzátette: lehet, hogy azért van ez így, mert túlságosan
csábító belekényszeríteni az ellenfelet a bűnbak szerepébe.
Amikor a múltról beszélünk, a jelenre gondolunk, a mai
gyűlöletekre, a mai gyalázatokra, a mai életekre, s a mai
küzdelmekre – mondta a fideszes képviselő.
A politikus kijelentette, ő azokhoz akar tartozni, akik segíteni
próbáltak az áldozatokon.
Balog Zoltán közölte: zsidógyűlölet, magyargyűlölet,
embergyűlölet elől nem lehet és nem szabad valamelyik politikai erő
védőernyője alá menekülni, különösen nem egy másik politikai erővel
szemben.
A legfontosabb tennivalók között említette, hogy mindent meg
kell tenni azért, hogy a náci eszmék ne találjanak követőkre
közöttünk, ne legyen szalonképes az antiszemitizmus, a fajgyűlölet,
és annak mentegetése sem.
Senki ne használhassa politikai előnyszerzésre az
antiszemitizmus vádját, de a fasiszta veszéllyel való riogatást sem
– jegyezte meg.
A képviselő beszéde alatt a műsorban közreműködő Magyar Rádió
Gyermekkórusának egyik tagja rosszul lett, és elesett a színpadon. A
fiatal lányt Hiller István oktatási miniszter és Lezsák Sándor, a
parlament alelnöke támogatta le az emelvényről.
Suchman Tamás (MSZP) a megemlékezésen kiemelte: ma sincsen béke,
mert a múzeumokból kiszöktek a nyilas egyenruhák, itt sétálnak az
utcán, a Duna-parton, esküt tesznek a Hősök terén, és emlékeznek a
Várban.
A képviselő azt mondta, nem hiszi, hogy megint megtörténhet egy
olyan világégés, mint az egykori volt, de nem akarja megélni, hogy a
szellem gettói és a lélek krematóriumai jöjjenek létre. Mint
hangsúlyozta: ebben mindannyiunknak van felelősségünk.
Suchman Tamás úgy fogalmazott: Isten egy percre behunyta a
szemét, és amikor ezután gyermekeit kereste, már nem találta őket a
Földön, mert megfagytak a jeges hómezőkön, elpusztultak Auschwitzban
és agyonlőtték őket a Duna-parton.
Az ő emléküket fa őrzi a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban, de
amit nem őrizhet meg a fa, a szobrok, az érc, azt megőrzi az emberi
emlékezet. Ám a segítségnyújtók kevesen voltak, többen voltak azok,
akik egy gyilkos eszme szolgái, rabszolgái lettek – mondta.
Suchman Tamás felhívta a figyelmet, hogy amikor beszédet
mondunk, azt a múltért is tesszük, de egyúttal tesszük a haza, a
nemzet tisztességéért és becsületéért, és tesszük talán magunkért,
de leginkább a jövőért, mert emlékezni és emlékeztetni csak úgy
lehet, ha maradandót teszünk az emberiség oltárára.
BreuerPress-+-MTI