Előrehaladt a holokauszt

áldozatainak kárpótlása


A nemrégiben megkötött támogatási szerződés aláírásával előrehaladt a holokauszt magyar áldozatainak kárpótlása, de sem az Oktatási és Kulturális
Minisztérium (OKM), sem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
(Mazsihisz) nem tekinti lezártnak a kárpótlási folyamatot – közölték
az MTI-vel az érintettek. Egy tavaly novemberi kormányhatározat
alapján „az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet
szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények
rendezését koordináló” tárcaközi bizottságot is létrehoztak.

A 2007 decemberében aláírt támogatási szerződésben
meghatározott, összesen 21 millió dollárból a kormány a
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) számlájára 2007.
december 31-ig 12,6 millió amerikai dollárnak megfelelő forintot
utalt 2008-2010-re vonatkozóan. A megállapodást az OKM mint
támogató, valamint a Mazsök mint kedvezményezett és a Mazsihisz mint
jogosult írta alá. A forintban folyósított összeget teljes egészében
a Mazsök használhatja fel, a Mazsihiszt a támogatás kamatainak
megfelelő összegek illetik meg, amelyet működési költségeire
használhat fel.
A Mazsök számára nyújtott támogatás felhasználására az
államháztartás működési rendjéről szóló, 1998. december 30-án hozott
217-es számú kormányrendelet 57. paragrafusának első bekezdése az
irányadó – olvasható a támogatási szerződésben. Ebben az áll, hogy
„a költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak
alaptevékenységre használható fel”.
A szerződés azt is tartalmazza, hogy 2011-ben és 2012-ben
évenként további 4,2-4,2 millió dollárnak megfelelő forintot kap a
Mazsök, amiről majd még külön megállapodást kötnek. A 2011-es és
2012-es összegek folyósításának és felhasználásának a törvényi
szabályozáson kívül elviekben nem szabhat további feltételeket az
akkor megkötendő támogatási szerződés – közölte az MTI érdeklődésére
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke.
A megkötött szerződés szerint a kifizetésekben egyénileg
részesülnek a holokauszt túlélői, amelyeket a Mazsök folyósít majd
„a jogosultak egyéni körülményeinek figyelembevételével”. Az OKM a
Mazsök pénzkifizetéseiről szóló beszámolóit benyújtásuk után 5 évig
bármikor, bárhol ellenőrizheti. A támogatási szerződésben foglaltak
szerint ugyanis az állami támogatásokról szóló 217/1998-as
kormányrendelet alapján használhatja csak fel az összeget a Mazsök.
Az OKM honlapján a támogatási szerződés tartalmából csupán az
1091/2007 számú, 2007. november 27-i kormányhatározat alapján adott
összeg szerepel, a támogatási szerződés még nem került ki az OKM
honlapjára.
Feldmájer Péter az MTI érdeklődésére elmondta: a szerződésben a
Mazsök számára tavaly decemberben megállapított 21 millió dollárt
nem tekintik a kárpótlási folyamat lezárásának. Megemlítette, hogy
1998-ban 21 ezer kárpótlandó holokauszttúlélőről volt szó, ma ez a
szám alig éri el a 13 ezret. A 21 millió dollárról szóló döntés
annak érdekében született, hogy a felgyorsult elhalálozások miatt
mihamarabb kaphassanak az érintettek kártérítést.
Az 1091/2007 számú, 2007. november 27-én hozott kormányhatározat
alapján „az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet
szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények
rendezését koordináló” tárcaközi bizottságot is létrehoztak; az
erről szóló kormányhatározat megjelent a Magyar Közlönyben.
Az MTI az OKM munkatársától és a Mazsihisztól is úgy értesült,
hogy ez a bizottság a zsidó közösség további kárpótlásáról, illetve
az 1947-es párizsi békeszerződés által indított kárpótlási folyamat
lezárásáról tárgyal majd.
Feldmájer Péter közölte, a tárcaközi bizottság elnöke Hiller
István oktatási és kulturális miniszter; 6-6 tagot delegálnak a
kormány és a zsidóság szervezetei részéről. A zsidóságot a
Mazsihisz, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, a Munkaszolgálatosok
Országos Egyesülete és a Zsidó Kárpótlási Világszövetség képviseli a
bizottságban.
Feldmájer Péter az előzményekre visszatekintve kifejtette: a
Mazsihisz elnökének kérelmére az Alkotmánybíróság 1993. március
12-én határozatban állapította meg, hogy az 1947-es párizsi
békeszerződés alapján a zsidóság kárpótlása tekintetében „a magyar
állam mulasztásban van”.
Ennek hatására hozták meg az 1997/X. törvényt, amely
megteremtette az anyagi lehetőségét annak, hogy azok a személyek és
közösségek, valamint utódaik, akik zsidó származásuk miatt faji,
vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői
voltak, újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási
rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat, és szociális
helyzetüket javíthassák.
Az 1997/X. törvény alapján a hazai zsidók kárpótlása a Mazsökön
keresztül 1997-től folyamatos.
Feldmájer Péter szólt arról is, hogy a kárpótlási pénzek
pályázati úton történő elosztásáról a Mazsök 21 tagú kuratóriuma
dönt minden évben. A pénz az 1997-től kárpótlásként kapott
ingatlanok eladásából és ennek kamataiból, valamint az ingatlanok
bérbeadásából származik.
A Mazsök projektpályázatain elsősorban közösségek vehetnek
részt, s a pénzek odaítélésekor a szociális és kórházi ellátásokra
vonatkozókat helyezik előtérbe. Másik prioritás az ifjúság, az
oktatás támogatása, de kulturális és sporttevékenységre is lehet
pályázni, a nem egyházként bejegyzett zsidó szervezetek pedig külön
pályázhatnak fenntartási költségeik fedezésére is. Támogatásban csak
a zsidósággal kapcsolatos tevékenységek részesülhetnek – jelentette
ki a Mazsihisz elnöke.
Feldmájer Péter elmondta, hogy utoljára 3 éve volt a Mazsöknél
átfogó ellenőrzés az Állami Számvevőszék részéről, amelyben
megállapították, hogy a magyar kormány nem látta el megfelelő
vagyonnal a Mazsököt, mert az 1997-ben elkezdett kárpótlást nem
folytatták megfelelő ütemben. A Mazsök gazdálkodását azonban
teljesen rendben találták – tette hozzá.