Az 1995-ben alapított elismerést azok a magyar állampolgárok kaphatják meg, akik kiemelkedőt alkottak a hebraisztika, a judaisztika, a zsidó vallás és művelődéstörténet, az oktatás, valamint a zsidók és a nem zsidók közötti párbeszéd, illetve a tolerancia előmozdításáért.
Schmelzer Hermann Imre rabbi, Deutsch Gábor rabbi és tanár, valamint Szigeti Jenő adventista teológiai tanár részesült az idén Scheiber Sándor-díjban; az elismeréseket Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára adta át kedden Budapesten.
A díjat évente egyszer, Scheiber Sándor főrabbi halálának évfordulóján, március 3-án adományozza a kulturális miniszter. A kitüntetéssel emlékplakett és az adományozást igazoló okirat jár.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a Scheiber Sándor-díj kuratóriumi elnöke laudációjában utalt arra, hogy Schmelzer Hermann Imre Scheiber Sándor egyik legszeretettebb és leghűségesebb tanítványa volt.
Ismertetése szerint a kitüntetett tanulmányait magánúton, majd az Országos Rabbiképző Intézetben végezte, de tanult Párizsban és Londonban is, egyetemre pedig Svédországban járt.
Mint mondta, Schmelzer Hermann Imre a többi között bibliai teológiával, az igazságosság és az irgalom kérdésével, valamint a zsidó Isten-fogalommal foglalkozott, s munkája során az ókori eszményeket a mai modern körülmények között is elfogadhatóvá tette
Schmelzer Hermann Imre vállalta azt a feladatot is, hogy Scheiber Sándor minden magyar nyelven megjelent művét és legfontosabb angol nyelvű munkáit mindenkor rangjuknak megfelelő kritikai ismertetésben részesítse – hangsúlyozta Schweitzer József
Komoróczy Géza professzor, a Scheiber Sándor-díj kuratóriumának tagja Deutsch Gábor szerepét méltatva elmondta, hogy az 1936-ban született rabbi és tanár műveltségét – „melynek alapossága és széles horizontja minden írásából kitetszik” – informálisan szerezte.
„Szerény ember, ott van mindenütt, ahol zsidó dolog történik Magyarországon, de legalábbis Pesten, nem mutogatja magát, nem kérkedik tudásának kincseivel” – jellemezte Komoróczy Géza Deutsch Gábort.
Műveit ismertetve azt emelte ki, hogy azokban a magyarországi zsidó hagyományok, s azon belül az ortodox hagyomány széleskörű ismerete tükröződik.
Voigt Vilmos professzor, a Scheiber Sándor-díj kuratóriumának tagja a harmadik kitüntetettről szólva azt mondta, hogy a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára „őszinte, véleményét el nem hallgató ember, vallási kérdésekben toleráns”.
Szigeti Jenő mintegy 300 tanulmányt, több tucat könyvet írt, melyekben egyházi témákkal, szent szövegek magyarázatával foglalkozott – jegyezte meg Voigt Vilmos, hozzáfűzve, hogy az adventista teológiai tanár a szentírás szövegének művészettörténeti alapú oktatását több művében kezdeményezte, és maga is gyakorolja.
„Sokoldalú, eleven munkássága a magyar tudományosság és a hazai egyházak közötti lehetséges együttműködés ritka, személyes példája” – fogalmazott a professzor.
Arató Gergely szerint „a díjjal nem önmagában tudományos teljesítményeket ismerünk el (…), a díjak emberi példákat díjaznak, olyan embereknek a példáját, akik számára más-más életúton, más-más körülmények között, de volt egy fontos vezérlő: a tudás hagyománya, a hit megőrzése, tisztelete és gazdagítása”.
„Akkor, amikor zavaros napjaink baljós és gyűlölködő árnyai néha rávetődnek egy ország hétköznapjaira, akkor tudnunk kell azt, hogy élnek közöttünk emberek (…), akikhez fordulhatunk bátorításért, útmutatásért, akikkel itt, most, csak ilyen módon eltöltött néhány perc is reményt ad arra, hogy a jövő az nem lehet másé, mint egymás tiszteletéé, a hagyományok megőrzéséé, a tudás gyarapításáé” – folytatta az államtitkár.
Scheiber Sándor (1913-1985) a nyelvtudományok nagydoktora, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitestületének elnöke és 1950-től az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt.
Kutatói munkássága során héber kéziratokkal, az úgynevezett geniza-kutatással foglalkozott, és a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő dokumentumok teljes feldolgozására vállalkozott.
A díjat évente egyszer, Scheiber Sándor főrabbi halálának évfordulóján, március 3-án adományozza a kulturális miniszter. A kitüntetéssel emlékplakett és az adományozást igazoló okirat jár.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a Scheiber Sándor-díj kuratóriumi elnöke laudációjában utalt arra, hogy Schmelzer Hermann Imre Scheiber Sándor egyik legszeretettebb és leghűségesebb tanítványa volt.
Ismertetése szerint a kitüntetett tanulmányait magánúton, majd az Országos Rabbiképző Intézetben végezte, de tanult Párizsban és Londonban is, egyetemre pedig Svédországban járt.
Mint mondta, Schmelzer Hermann Imre a többi között bibliai teológiával, az igazságosság és az irgalom kérdésével, valamint a zsidó Isten-fogalommal foglalkozott, s munkája során az ókori eszményeket a mai modern körülmények között is elfogadhatóvá tette
Schmelzer Hermann Imre vállalta azt a feladatot is, hogy Scheiber Sándor minden magyar nyelven megjelent művét és legfontosabb angol nyelvű munkáit mindenkor rangjuknak megfelelő kritikai ismertetésben részesítse – hangsúlyozta Schweitzer József
Komoróczy Géza professzor, a Scheiber Sándor-díj kuratóriumának tagja Deutsch Gábor szerepét méltatva elmondta, hogy az 1936-ban született rabbi és tanár műveltségét – „melynek alapossága és széles horizontja minden írásából kitetszik” – informálisan szerezte.
„Szerény ember, ott van mindenütt, ahol zsidó dolog történik Magyarországon, de legalábbis Pesten, nem mutogatja magát, nem kérkedik tudásának kincseivel” – jellemezte Komoróczy Géza Deutsch Gábort.
Műveit ismertetve azt emelte ki, hogy azokban a magyarországi zsidó hagyományok, s azon belül az ortodox hagyomány széleskörű ismerete tükröződik.
Voigt Vilmos professzor, a Scheiber Sándor-díj kuratóriumának tagja a harmadik kitüntetettről szólva azt mondta, hogy a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára „őszinte, véleményét el nem hallgató ember, vallási kérdésekben toleráns”.
Szigeti Jenő mintegy 300 tanulmányt, több tucat könyvet írt, melyekben egyházi témákkal, szent szövegek magyarázatával foglalkozott – jegyezte meg Voigt Vilmos, hozzáfűzve, hogy az adventista teológiai tanár a szentírás szövegének művészettörténeti alapú oktatását több művében kezdeményezte, és maga is gyakorolja.
„Sokoldalú, eleven munkássága a magyar tudományosság és a hazai egyházak közötti lehetséges együttműködés ritka, személyes példája” – fogalmazott a professzor.
Arató Gergely szerint „a díjjal nem önmagában tudományos teljesítményeket ismerünk el (…), a díjak emberi példákat díjaznak, olyan embereknek a példáját, akik számára más-más életúton, más-más körülmények között, de volt egy fontos vezérlő: a tudás hagyománya, a hit megőrzése, tisztelete és gazdagítása”.
„Akkor, amikor zavaros napjaink baljós és gyűlölködő árnyai néha rávetődnek egy ország hétköznapjaira, akkor tudnunk kell azt, hogy élnek közöttünk emberek (…), akikhez fordulhatunk bátorításért, útmutatásért, akikkel itt, most, csak ilyen módon eltöltött néhány perc is reményt ad arra, hogy a jövő az nem lehet másé, mint egymás tiszteletéé, a hagyományok megőrzéséé, a tudás gyarapításáé” – folytatta az államtitkár.
Scheiber Sándor (1913-1985) a nyelvtudományok nagydoktora, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitestületének elnöke és 1950-től az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt.
Kutatói munkássága során héber kéziratokkal, az úgynevezett geniza-kutatással foglalkozott, és a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő dokumentumok teljes feldolgozására vállalkozott.
Breuerpress-info
