Az izraeli közvélemény kételkedve fogadja a közel-keleti béke elérésére irányuló három oldalú találkozó „eredményeit”.
Condoleezza Rice, amerikai külügyminiszter Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel és Mahmud Abbasz-szal, a Palesztin Autonómia elnökével találkozott.
Miután Olmert és Bush nem hajlandóak addig a palesztin kormánnyal tárgyalni, amíg az nem teljesíti a békekötés előfeltételeit, miszerint elismeri Izrael létét és az eddigi kétoldalú egyezményeket is elfogadja és annak betartására kötelezi magát. Erre azért van szükség, mert bár a béketárgyalások előfeltétele csak az lehet, hogy a két állam egyenrangú félként ül tárgyalóasztalhoz, ezt lehetetlenség elérni anélkül, hogy egymás létjogosultságát elismerjék. Ám a közelmúltban lezajlott mekkai egyezmény arról szól, hogy a palesztin vezetésben együtt kormányoz a Fatah a szélsőséges, terrorista Hamasszal, aki hazánk létét nem ismeri el, és állandóan igyekszik azt veszélyeztetni, terrorakcióival. (Nem mintha azelőtt a Fatah nem ezt tette volna.)
Condoleezza Rice derülátóan abban bízik, hogy a palesztin egységkormány felállítása után lehetőség nyílik majd a tárgyalásokra. Az izraeli közvélemény és a politikai elemzők kétkedve fogadják ezt a hírt, annál is inkább, mert sem Ehud Olmertet, sem Abbaszt nem tartják elég erősnek ahhoz, hogy képesek legyenek véghezvinni a békefolyamatot. Az izraeliek szerint ehhez egy Sharon erősségű vezetőre lenne szükség, palesztin oldalról pedig túl nagy a nyomás a Hamasz részéről Abbasz felé. Így nagy a valószínűsége, hogy sokáig várat magára a várva várt béke. Miután a tárgyalások a három fél között a sajtó kizárásával történtek, ez is bizonyítja, hogy az eredmény nem túl kecsegtető.
Közben az amerikai külügyminiszter asszony jeruzsálemi szállodájában letartóztattak három amazont, akik erőszakkal behatoltak oda, Jonathan Pollardnak, az amerikai haditengerészet egykori biztonsági szakértőjének a szabadon bocsátását követelve. Pollard, aki Izrael javára kémkedett, és több ezer olyan dokumentumot juttatott el a zsidó államnak, amelyekben arab országokkal kapcsolatos titkos dokumentumok voltak. Pollardot 1985-ben tartóztatták le és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték,.
Azóta több izraeli államfő kérte szabadon bocsátását hiába. De a tárgyalások eredménytelenségére nem ez a momentum volt hatással.
Schlesinger Hanna, BPI-Tel Aviv
Miután Olmert és Bush nem hajlandóak addig a palesztin kormánnyal tárgyalni, amíg az nem teljesíti a békekötés előfeltételeit, miszerint elismeri Izrael létét és az eddigi kétoldalú egyezményeket is elfogadja és annak betartására kötelezi magát. Erre azért van szükség, mert bár a béketárgyalások előfeltétele csak az lehet, hogy a két állam egyenrangú félként ül tárgyalóasztalhoz, ezt lehetetlenség elérni anélkül, hogy egymás létjogosultságát elismerjék. Ám a közelmúltban lezajlott mekkai egyezmény arról szól, hogy a palesztin vezetésben együtt kormányoz a Fatah a szélsőséges, terrorista Hamasszal, aki hazánk létét nem ismeri el, és állandóan igyekszik azt veszélyeztetni, terrorakcióival. (Nem mintha azelőtt a Fatah nem ezt tette volna.)
Condoleezza Rice derülátóan abban bízik, hogy a palesztin egységkormány felállítása után lehetőség nyílik majd a tárgyalásokra. Az izraeli közvélemény és a politikai elemzők kétkedve fogadják ezt a hírt, annál is inkább, mert sem Ehud Olmertet, sem Abbaszt nem tartják elég erősnek ahhoz, hogy képesek legyenek véghezvinni a békefolyamatot. Az izraeliek szerint ehhez egy Sharon erősségű vezetőre lenne szükség, palesztin oldalról pedig túl nagy a nyomás a Hamasz részéről Abbasz felé. Így nagy a valószínűsége, hogy sokáig várat magára a várva várt béke. Miután a tárgyalások a három fél között a sajtó kizárásával történtek, ez is bizonyítja, hogy az eredmény nem túl kecsegtető.
Közben az amerikai külügyminiszter asszony jeruzsálemi szállodájában letartóztattak három amazont, akik erőszakkal behatoltak oda, Jonathan Pollardnak, az amerikai haditengerészet egykori biztonsági szakértőjének a szabadon bocsátását követelve. Pollard, aki Izrael javára kémkedett, és több ezer olyan dokumentumot juttatott el a zsidó államnak, amelyekben arab országokkal kapcsolatos titkos dokumentumok voltak. Pollardot 1985-ben tartóztatták le és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték,.
Azóta több izraeli államfő kérte szabadon bocsátását hiába. De a tárgyalások eredménytelenségére nem ez a momentum volt hatással.
Schlesinger Hanna, BPI-Tel Aviv
