hogy a hazai alkotások, illetve a magyar filmeket néző mozilátogatók
száma a filmtörvény hatályba lépése óta jelentősen nőtt – mondta
Schneider Márta.
Kulturális Minisztérium szakállamtitkára kedden az Országgyűlés
kulturális bizottságának ellenőrző albizottságában.
Hozzátette: míg 2005-ben 19 magyar filmet mutattak be a
mozikban, 2006-ban már 27 alkotást láthatott a közönség. A
mozilátogatók száma 2005-ben több mint másfélmillió volt, 2006-ban
pedig már meghaladta a 2 milliót. A szakállamtitkár az aktuális
feladatok közé sorolta a nemzeti filmvagyonhoz tartozó filmalkotások
terjesztésének szabályozását.
Beszámolt arról, hogy a nemzeti filmvagyon átadásának technikai
folyamatát idén szeptember 30-ig zárják le.
A szakállamtitkár az Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) és a
Magyar Történelmi Film Közalapítvány összevonásáról szólva
hangsúlyozta, hogy az átalakítás célja a racionálisabb és
átláthatóbb működés az állami források hatékonyabb felhasználásáért.
Az összevonással egy nagyobb szervezetben nagyobb mozgástér nyílhat
a történelmi filmek számára – mondta, rámutatva, hogy az
összevonásról, a zavartalan feladatellátás érdekében, még tartanak a
szakmai egyeztetések.
A szakállamtitkár beszámolt arról is, hogy két koprodukciós
szerződés aláírása van folyamatban a szaktárcánál. A magyar-német és
magyar-olasz együttműködés aláírásával új piacok nyílnak meg a
filmek előtt.
Grunwalsky Ferenc, az MMK elnöke beszámolójában elmondta, hogy a
filmtörvény megvalósításából adódó feladatok felénél tartanak.
Elsőként a játékfilmek pályáztatási és finanszírozási rendszerét
alakították át, ezen a területen mobilizálni kellett a hazai és a
külföldi befektetőket.
Az MMK elnöke szerint a jövőben további műfajokban is meg kell
újítani a finanszírozási és pályázati rendszert, emellett fontos
feladatnak nevezte olyan regionális tanácsok létrehozását,
amelyekben a szomszédos országok képviselői is helyet kapnak.
Az MMK elnöke szerint szemléletváltásra van szükség, nemcsak a
szuperprodukciókra kell koncentrálni, olyan műtermeket is létre kell
hozni, amelyek a középkategóriás filmek forgatásra is alkalmasak,
mivel ezek biztosítják a filmipar folyamatos foglalkoztatását.
Halmai Gáborné(MSZP)hozzászólásában többi között azt
hangsúlyozta: a jövőben kiemelt figyelmet kell fodítani arra, hogy a
hazai alkotások nagyobb arányban jelenjenek meg külföldön.
Halász János alelnök (Fidesz) egyebek mellett a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal és a Nemzeti Filmiroda, valamint az MMK és a
Magyar Történelmi Film Közalapítvány összevonásáról tett fel
kérdéseket. A két közalapítvány összevonása kapcsán megjegyezte: nem
érti az ellenvélemények ellenére miért erőlteti ezt a kormány.
Schneider Márta válaszában megismételte: az átalakítások célja a
racionálisabb, átláthatóbb működés, amely nem sért szakmai
szempontokat.
BreuerPress-info
