Bajcsy-Zsilinszky Endre a XX. század legellentmondásosabb, ugyanakkor talán legnagyobb antifasiszta vértanúja. A politikus eljutott a szélsőjobboldaltól a demokratikus ellenzékiségig – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében, a mintegy száz emlékező előtt.
Születésének 120. évfordulója alkalmából, katonai tiszteletadás mellett felavatták Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus szobrát Budapesten, az V. kerületi Deák Ferenc téren.
„Bajcsy-Zsilinszky Endre életútja és politikai pályája példát nyújt arra, hogy az értelmiségi lét olyan felelősséggel is jár: néha szembe kell tudnunk fordulni korábbi önmagunkkal, (…) rosszabbik énünkkel, ha tapasztalataink, erkölcsi értékrendünk és a tágabb közösség magasabb rendű érdeke ezt diktálja számunkra” – fogalmazott.
Schiffer János főpolgármester-helyettes kijelentette: Bajcsy-Zsilinszky Endre – mondják politikusok, kutatók – ellenmondásos személyiség volt, azonban életének fontos epizódjai, kiállásai vitathatatlanok. Ő volt Magyarország becsülete, amikor a képviselőházban bátran tetemre hívta az újvidéki vérengzés felelőseit, 1944. március 19-én, a német megszállás reggelén, ő volt Magyarország hőse, amikor pisztolylövéssel fogadta a nácikat – mondta.
„A becsület és a hősiesség mellett talán a legfontosabb üzenet a mai Magyarországnak (…) az összefogás szükségszerűségének felismerése” – hangsúlyozta.
Schiffer János emlékeztetett: a Deák téren 1986-ban állították fel a politikus emlékművét, majd az ide tervezett Nemzeti Színház építése miatt elbontották. Az egykori szobor jelenleg Tarpán, a politikus nyugvóhelyén áll.
Vitányi Iván, országgyűlési képviselő emlékező beszédében azt mondta: a zsákutcás magyar történelem XX. századi zegzugos útját két tragikus életút jelzi emblematikus erővel: Bajcsy-Zsilinszky Endréé és Nagy Imréé.
Ellenkező oldalról indultak, de mindketten vállalták a demokrácia mindenek feletti elsőségét – mutatott rá.
A szobrot, amely Illyés Antal szobrászművész alkotása, a Fővárosi Önkormányzat és a Bajcsy-Zsilinkszy Endre Társaság kezdeményezésére állították.
Az ünnepség végén az emlékezők virágokat és koszorúkat helyzetek el a szobornál.
BPI-info
„Bajcsy-Zsilinszky Endre életútja és politikai pályája példát nyújt arra, hogy az értelmiségi lét olyan felelősséggel is jár: néha szembe kell tudnunk fordulni korábbi önmagunkkal, (…) rosszabbik énünkkel, ha tapasztalataink, erkölcsi értékrendünk és a tágabb közösség magasabb rendű érdeke ezt diktálja számunkra” – fogalmazott.
Schiffer János főpolgármester-helyettes kijelentette: Bajcsy-Zsilinszky Endre – mondják politikusok, kutatók – ellenmondásos személyiség volt, azonban életének fontos epizódjai, kiállásai vitathatatlanok. Ő volt Magyarország becsülete, amikor a képviselőházban bátran tetemre hívta az újvidéki vérengzés felelőseit, 1944. március 19-én, a német megszállás reggelén, ő volt Magyarország hőse, amikor pisztolylövéssel fogadta a nácikat – mondta.
„A becsület és a hősiesség mellett talán a legfontosabb üzenet a mai Magyarországnak (…) az összefogás szükségszerűségének felismerése” – hangsúlyozta.
Schiffer János emlékeztetett: a Deák téren 1986-ban állították fel a politikus emlékművét, majd az ide tervezett Nemzeti Színház építése miatt elbontották. Az egykori szobor jelenleg Tarpán, a politikus nyugvóhelyén áll.
Vitányi Iván, országgyűlési képviselő emlékező beszédében azt mondta: a zsákutcás magyar történelem XX. századi zegzugos útját két tragikus életút jelzi emblematikus erővel: Bajcsy-Zsilinszky Endréé és Nagy Imréé.
Ellenkező oldalról indultak, de mindketten vállalták a demokrácia mindenek feletti elsőségét – mutatott rá.
A szobrot, amely Illyés Antal szobrászművész alkotása, a Fővárosi Önkormányzat és a Bajcsy-Zsilinkszy Endre Társaság kezdeményezésére állították.
Az ünnepség végén az emlékezők virágokat és koszorúkat helyzetek el a szobornál.
BPI-info
