„A parkolási díj közlekedésszervezési eszköz” – az Autóklub támogatja az egységes budapesti rendszert
Miközben a budapesti kerületek és a főváros a parkolási bevételek elosztásáról vitatkoznak, a Magyar Autóklub egyértelműen támogatja az egységes parkolási rendszer kialakítását. Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa, a szervezet képviselője a Pirkadat október 21-i adásában M. Kende Péterrel beszélgetett arról, milyen változások könnyítenék meg az autósok életét, miért volna szükség több P+R parkolóra, és hogyan lehetne megszüntetni a parkolóhelyek keresésével járó felesleges autózást. A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: az egységesítés nem jelentheti azt, hogy egész Budapest automatikusan fizetőparkolási övezetté válik.
Az autósokat nem érdeklik a kerülethatárok
Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa szerint a parkolás átalakítását elsősorban szakmai kérdésként kellene kezelni. A jelenlegi vitában túlságosan előtérbe kerültek az önkormányzatok pénzügyi érdekei, miközben háttérbe szorul a rendszer használhatósága.
Az autós számára közömbös, hogy egy adott utca melyik kerülethez tartozik, vagy fővárosi tulajdonban van-e. Egyszerű, átlátható, hatékonyan és lehetőleg alacsony költséggel működő parkolási szolgáltatást szeretne.
Az Autóklub ezért támogatja az egységesítést, de a most tervezett díjbeszedési változásokat csupán az első lépésnek tekinti. A valódi cél egy összehangolt fővárosi parkolási stratégia lenne, amely a lakossági kedvezményeket, a parkolóhelyek kihasználását és a közösségi közlekedéshez való kapcsolódást is rendezi.
Mi lesz azokkal, akiknek nincs okostelefonjuk?
A beszélgetésben az elektronikus parkolás problémái is előkerültek. A júliusban bevezetett új rendszerre való átállást Gyulainé alapvetően zökkenőmentesnek nevezte, de hangsúlyozta, hogy a digitális megoldásoknak is lehetnek korlátai.
Előfordulhat, hogy valaki otthon felejti a telefonját, lemerül a készüléke, vagy eleve olyan mobiltelefont használ, amely nem alkalmas a parkolás elindítására.
Az Autóklub szerint ilyen esetekre egyszerű és gyors korrekciós lehetőséget kellene biztosítani. Más európai nagyvárosokban már működnek hasonló megoldások, ezért Budapesten is érdemes lenne olyan rendszert kialakítani, amely nem zárja ki a digitális szolgáltatásokhoz nehezebben hozzáférő autósokat.
Egységes szabályok igen, fizetőparkolás mindenütt nem
M. Kende Péter két gyakorlati problémát vetett fel. Egyrészt azt kérdezte, az egységes rendszernek valamennyi budapesti kerületre ki kellene-e terjednie, másrészt mi indokolja, hogy valaki saját kerületének egyik részében kedvezményesen parkolhat, néhány utcával távolabb viszont már fizetnie kell.
Gyulainé szerint a lakossági kedvezmények területi határait alaposan át kell gondolni. Kérdés, hogy a kedvezmény az egész kerületre vagy inkább a szűkebb lakókörnyezetre vonatkozzon.
Felidézte, hogy a közúti közlekedési törvény értelmében parkolási díjat közlekedésszervezési célból lehet szedni, és a fizetőparkolás bevezetésének feltétele a hetvenszázalékos foglaltságot meghaladó parkolóhely-kihasználtság.
Ebből következően nem tartaná indokoltnak, hogy Budapest valamennyi kerületében automatikusan fizetőssé váljon a parkolás. Egy ilyen rendszer szerinte könnyen adójellegűvé válhatna, elveszítve eredeti közlekedésszervezési funkcióját.
Az egységes szabályozást ezért széles társadalmi egyeztetésnek kellene megelőznie.
A sportlétesítmények parkolói is segíthetnének
Budapest egyik legsúlyosabb közlekedési problémája a parkolóhelyek hiánya. Gyulainé szerint a fővárosban közlekedő és regisztrált autók száma az elmúlt években több százezerrel növekedett, és nem számít arra, hogy ez a tendencia rövid távon megfordul.
A megoldáshoz új parkolóhelyekre és jelentős beruházásokra is szükség van, de a meglévő kapacitásokat is jobban ki lehetne használni.
Példaként a nagy sportlétesítmények parkolóit említette, amelyek hétköznap gyakran üresen állnak, miközben sok közülük megfelelő közösségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Ezeket bizonyos időszakokban P+R parkolóként lehetne hasznosítani.
A HÉV-fejlesztésekhez kapcsolódóan új átszállási pontok és parkolók kialakítása is szerepel a tervek között. A belvárosban pedig olyan feltételeket kellene teremteni, amelyek mellett a lakóknak anyagilag is megéri parkolóházban tárolni autójukat, felszabadítva ezzel a közterületi helyeket.
Egy alkalmazás megmutathatná, hol van szabad parkolóhely
Az Autóklub egyik legérdekesebb javaslata egy valós idejű, online parkolóhely-nyilvántartási rendszer kialakítása.
Gyulainé elképzelése szerint az autós már indulás előtt megnézhetné, hogy célállomása közelében hány szabad hely található. Így elkerülhető lenne, hogy valaki hosszasan körözzön a zsúfolt belvárosi utcákban.
A megoldás technológiai alapjai részben már rendelkezésre állnak. A parkolóházak többségénél ma is látható a szabad helyek száma, a nagy forgalmú belvárosi területeken pedig kamerák segíthetnék az adatok gyűjtését.
Egy ilyen rendszer nemcsak az autósok idejét takarítaná meg, hanem a parkolóhelyet kereső járművek felesleges forgalmát és károsanyag-kibocsátását is csökkenthetné.
A P+R parkolást a közösségi közlekedéssel együtt kellene árazni
A műsorvezető végül arra kérdezett rá, mennyit lennének hajlandók fizetni az autósok egy jól működő P+R parkoló használatáért.
Gyulainé konkrét összeget nem kívánt mondani. Szerinte a megfelelő díjszabást a közösségi közlekedés kedvezményeivel együtt kellene kialakítani.
Ha az autós mérsékelt parkolási díjért hagyhatná járművét egy átszállóponton, és ehhez kedvezményes közösségi közlekedési lehetőség társulna, sokan dönthetnének úgy, hogy nem hajtanak be a belvárosba.
A Magyar Autóklub tehát támogatja az egységes budapesti parkolási rendszert, de annak sikerét a közlekedésszervezés egészének átalakításához köti. Gyulainé fontosnak tartja azt is, hogy a felszabaduló forrásokból végre megkezdődjenek a régóta szükséges útfelújítások, még ha a teljes úthálózat rendbetétele hosszú folyamat is lesz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
