„A legfontosabb a koncert, a megfizetett koncert” – Gayer Ferenc a magyar jazz jövőjéről és a kolozsvári fellépésről
Kolozsvári zsidó fesztiválra készül a Budapest Ragtime Band, miközben a magyar jazzélet szereplői átfogó fejlesztési programmal szeretnék javítani a műfaj lehetőségeit. A Pirkadat október 21-i adásában M. Kende Péter Gayer Ferenccel, a zenekar alapító vezetőjével és a Magyar Jazz Szövetség elnökével beszélgetett a közelgő koncertről, a Louis Armstrong előtt tisztelgő est sikeréről, a fiatal tehetségek támogatásáról és az élő zene vendéglátóhelyekre való visszatéréséről.
Kolozsváron új közönség előtt lép fel a Budapest Ragtime Band
A Budapest Ragtime Band meghívást kapott a kolozsvári zsidó fesztiválra, amelyet Deák Andrea szervez. Bár a zenekar korábban már többször koncertezett Kolozsváron, ezen a rendezvényen most mutatkozik be először.
Gayer Ferenc elmondta, hogy a fellépésre a megszokott repertoár mellett néhány új darabbal is készülnek. A fesztivál tematikájához igazodva zsidó zenei motívumok is helyet kapnak a műsorban, és egy kifejezetten erre az alkalomra írt, cigányos és zsidó dallamvilágot ötvöző szerzeményt is bemutatnak.
A zenekarvezető szerint a közönség joggal várja a régi, jól ismert ragtime-darabokat is. A hagyományos repertoár folyamatos játszása számára ugyanúgy a művészi fejlődés része, hiszen az előadás minősége és frissessége minden alkalommal új feladatot jelent.
Louis Armstrong és a jazz aranykora az Óbudai Társaskörben
M. Kende Péter személyes koncertélményét is felidézte: a Budapest Ragtime Band közelmúltbeli, Louis Armstrong előtt tisztelgő estjét az Óbudai Társaskörben.
A műsorvezető külön kiemelte Lázár István trombitás-énekest, akinek előadásmódját a legendás jazzmuzsikus zenei világához kapcsolta. Gayer elmondta, hogy régi ismerősükről van szó, aki korábban a Benkó Dixieland Bandben is játszott, és saját zenekarral is fellépett.
A koncert Louis Armstrong és a jazz aranykora címmel a ragtime korszakától az Armstrong által ismertté tett dalokig mutatta be a műfaj hagyományait. Elhangzott többek között a Hello, Dolly! és a Down by the Riverside is.
Gayer hangsúlyozta, hogy Lázár István nem Armstrong utánzására törekszik, hanem annak trombitás és énekesi stílusából merít. M. Kende Péter számára az est különösen emlékezetes maradt, mert a zene örömteli hangulata még hetekkel később is felidéződött benne.
Hat szervezet fogott össze a magyar jazzért
A beszélgetés a magyar jazz finanszírozási és szakmai helyzetével folytatódott. Gayer Ferenc szerint jelentős változások zajlanak a kulturális életben, amelyekhez a zenészeknek és szakmai szervezeteknek is alkalmazkodniuk kell.
Felidézte, hogy 1978 óta dolgozik a szakmában, és ezalatt számos politikai és intézményi változást tapasztalt. Meggyőződése, hogy a magyar jazznek nemzetközileg is elismert értékei vannak, ezért fontos az érdekeinek következetes képviselete.
Ennek érdekében hat szakmai szervezet közös programot dolgozott ki, amely a jazzélet szinte valamennyi területével foglalkozik. Az oktatás, a nemzetközi fellépések, a klubhálózat fejlesztése és a női jazzelőadók helyzete egyaránt szerepel benne.
A közel fél év alatt elkészült dokumentumot már eljuttatták a minisztériumhoz. Gayer bízik abban, hogy a kezdeményezés támogatást kap, és a Magyar Jazz Szövetség önálló szakmai munkája is megfelelő figyelmet élvez majd.
A fiatal tehetségeknek színpad és tisztességes gázsi kell
M. Kende Péter külön rákérdezett, milyen lehetőségeket kínál a tervezett program a fiatal jazzmuzsikusok számára.
Gayer Ferenc szerint a tehetséggondozás nélkülözhetetlen, de a legnagyobb segítséget a tényleges fellépési lehetőségek jelentik. „A legfontosabb a koncert, a megfizetett koncert” – hangsúlyozta.
A Magyar Jazz Szövetség versenyekkel, koncertszervezéssel és bemutatkozási lehetőségekkel támogatja a pályakezdőket. Az elnök különösen fontosnak tartja, hogy a fiatal zenészek munkáját megfelelően megfizessék.
Büszkén beszélt arról, hogy a szövetség a fellépőknek mindig kifizette a vállalt gázsikat, és rendezett pénzügyi működésre törekszik. Szerinte a fiatal művészek támogatásában a szakmai elismerés mellett az anyagi biztonságnak is meghatározó szerepe van.
Visszatér az élő jazz a vendéglátóhelyekre?
A műsorvezető arról is kérdezte vendégét, hogy az utóbbi időben miért jelenik meg egyre több jazzzenész éttermekben és más vendéglátóhelyeken. Vajon újra erősödik az élő zene iránti igény, vagy egyszerűen kevés a hagyományos koncertlehetőség?
Gayer szerint minden új fellépési helyszín értékes. A jazz történetileg is szorosan kapcsolódik a klubokhoz és a vendéglátáshoz, így természetes, hogy egy étteremben is megszólalhat igényes élő zene.
Példaként a New York-i Blue Note jazzklubot említette, ahol a koncertek mellett szintén működik vendéglátás. Úgy gondolja, egy jó zenei program nemcsak a törzsközönséget vonzza, hanem olyan vendégeket is megismertethet a jazzel, akik korábban nem hallgatták ezt a műfajt.
A lehetőségeket ugyanakkor még mindig kevésnek tartja. Több koncertre, klubra és kiszámítható támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar jazz valóban szélesebb közönséghez jusson el.
Több mint száz jazzműsor a Heti TV-ben
A beszélgetés végén M. Kende Péter felidézte, hogy Gayer Ferenc hosszú évek óta rendszeresen műsorvezetőként is szerepel a Heti TV-ben.
A jazzmuzsikus elmondta, hogy több mint tíz éve készít műsorokat a televízió számára, és ezalatt száznál is több adásban mutatott be magyar és nemzetközi előadókat, pályakezdő tehetségeket, új lemezeket és zenei kezdeményezéseket.
Köszönetet mondott a televíziónak és Breuer Péternek azért, hogy ilyen tartós bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a műfaj képviselőinek.
A következő szerdai adásba ismét fiatal énekesnőt és egy szervezőt vár. Gayer Ferenc számára a televíziós szereplés ugyanannak a szakmai munkának a folytatása, amelyet a színpadon és a jazzszövetségben is végez: minél több emberrel szeretné megismertetni a magyar jazz értékeit.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
