„Három új számítógéptől még nem lesz innovatívabb egy vállalkozás” – Szanyi-Gyenes Xénia a gazdaság új lehetőségeiről
A 2027-es költségvetési tervezet kedvező változásokat ígér a magyar kis- és középvállalkozásoknak, de a pénzügyi támogatások önmagukban még nem garantálják a gazdasági növekedést. Erről beszélgetett M. Kende Péter Dr. Szanyi-Gyenes Xéniával, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával és kutatójával a Pirkadat október 21-i adásában. A szakértő szerint a kormány gazdaságpolitikai hangsúlyváltása biztató, ám az eredmény attól függ, hogy a vállalkozások valódi fejlesztésekre fordítják-e a támogatásokat, és sikerül-e mérhetően javítaniuk termelékenységüket.
A kisebb vállalkozások járhatnak jobban az új költségvetéssel
A hétfőn és kedden ismertetett költségvetési elképzelések számos adózási és támogatási változást tartalmaznak. Szanyi-Gyenes Xénia szerint ezek eltérően érinthetik a vállalatokat: a kis- és középvállalkozások számára összességében kedvezőbb feltételeket teremthetnek, miközben a nagyvállalatok egy részének növekvő közterhekkel kell számolnia.
A szakértő úgy értékelte, hogy az előző kormány elsősorban a nagyvállalatoknak biztosított jelentős kedvezményeket és támogatásokat. A mostani tervek ezzel szemben nagyobb hangsúlyt helyeznek a KKV-szektor fejlesztésére.
Ez azért fontos, mert a kisebb vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a foglalkoztatásban és a gazdasági teljesítményben. A kutató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nagyvállalatok szerepe is nélkülözhetetlen, ezért a változásokat a gazdaság egészének szempontjából kell értékelni.
Több mint százmilliárd forinttal bővülhetnek a támogatások
A beszélgetésben elhangzottak szerint a kormány több mint százmilliárd forinttal növelné a KKV-fejlesztésre fordítható forrásokat, így összesen mintegy 230 milliárd forint állhatna rendelkezésre.
A pénz részben uniós forrásokból, részben a Magyar Fejlesztési Banknál működő, kibővítendő vállalkozásfejlesztési programokból érkezhet. A költségvetési fedezet másik oldalán a nagyvállalatok társaságiadó-terheinek növelése és egyes korábbi kedvezmények visszavonása szerepel.
Szanyi-Gyenes szerint a rendszer akkor működhet, ha a tervezett többletbevételek valóban befolynak, és azokat a kormány a meghirdetett célokra tudja fordítani.
M. Kende Péter a 4,9 százalékos tervezett költségvetési hiány és a gazdasági növekedési várakozások kapcsolatára is rákérdezett. A kutató óvatosan fogalmazott: a költségvetés egyelőre tervezet, bár a bemutatott forráselosztás alapján nem számít jelentős parlamenti módosításokra.
Egy új számítógép még nem növeli a termelékenységet
A vállalkozásfejlesztési támogatások valódi hatását a szakértő szerint az dönti el, hogyan használják fel azokat a cégek.
Egy digitalizációs pályázat eredményeként megvásárolt számítógép vagy telefon önmagában még nem jelent előrelépést. A technológiai beruházásnak be kell épülnie a vállalati folyamatokba, és hozzá kell járulnia a tudásmegosztás, a szervezeti működés vagy a termelés fejlesztéséhez.
A sikeres beruházásnak mérhető következményei lehetnek: csökkenhet a selejt aránya, gyorsulhat a gyártás, javulhat a termékminőség, vagy kevesebb munkaórával lehet előállítani ugyanazt az eredményt.
M. Kende Péter ezért azt vetette fel, hogy a támogatott vállalkozások teljesítményét érdemes volna később is megvizsgálni. A kutató egyetértett: különösen hasznos lenne már a pályázatok előtt felmérni a cégek várakozásait, majd rendszeresen visszamérni az elért eredményeket.
A támogatások valódi hatását később kell megmérni
A műsorvezető egy szemléletes példával kérdezett rá a programok sikerességére. Ha száz vállalkozás kap lehetőséget fejlesztésre, elegendő-e, ha közülük hatvan valóban eredményt ér el, vagy ennél jóval magasabb arányra kellene törekedni?
Szanyi-Gyenes szerint természetesen az volna kívánatos, hogy a támogatottak minél nagyobb része ténylegesen javítani tudjon működésén. Ehhez azonban előbb pontosan meg kell határozni a fejlesztési célokat és azok mérésének módját.
A támogatások felhasználását olyan mutatók alapján lenne érdemes értékelni, amelyek a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség tényleges változását mutatják. Így elválaszthatóvá válna a valódi modernizáció attól, amikor egy vállalkozás pusztán új eszközöket vásárol.
A pályázati feltételeken is múlhat a siker
A tervezett támogatások részletei egyelőre nem ismertek. A kutató ezért több fontos kérdést is felvetett: mely ágazatok pályázhatnak, szükséges lesz-e önerő, és milyen adminisztratív feltételeket kell teljesíteni?
Különösen lényegesnek tartja, hogy a kisebb cégek valóban képesek legyenek hozzáférni a forrásokhoz. Hiába nyitott egy program elvileg minden vállalkozás előtt, ha a pályázatok elkészítéséhez olyan szakmai vagy adminisztratív kapacitás szükséges, amellyel a legkisebbek nem rendelkeznek.
Az ágazati vagy területi korlátozások szintén alapvetően befolyásolhatják, kik részesülhetnek a fejlesztési lehetőségekből. A szakértő szerint ezeket a feltételeket a konkrét kiírások megjelenése után lehet majd érdemben értékelni.
A pozitív várakozásokat eredményeknek kell követniük
A beszélgetés végén M. Kende Péter azt kérdezte, egy év múlva már meg lehet-e ünnepelni a vállalkozásfejlesztési program sikerét.
Szanyi-Gyenes Xénia szerint ehhez még korai lenne pezsgőt bontani. A beruházások hatásai jellemzően egy-két év alatt jelennek meg a vállalati működésben, a digitalizációs és innovációs mutatókban pedig akár később is.
A jelenlegi tervekben ugyanakkor kedvező gazdaságpolitikai irányváltást lát: a KKV-k versenyképességének és hatékonyságának javítása nagyobb figyelmet kap. Az eredmények értékeléséhez azonban szükség lesz a programok folyamatos mérésére és a támogatások tényleges gazdasági hasznának vizsgálatára.
A műsorvezetővel abban maradtak, hogy a következő alkalommal részletesebben is foglalkoznak az innovációs mutatókkal és azzal, miként lehet megállapítani, valóban fejlődik-e a magyar vállalkozások teljesítménye.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
