„Június 3-án folytatódik az aláírásgyűjtés, melyet a parlamenti választások miatt meg kellett szakítanunk” – mondta, utalva arra, hogy a törvény értelmében a választásokat megelőző, illetve azt követő meghatározott időszakban nem folytatható aláírásgyűjtés
Folytatódik az aláírásgyűjtés a zsidó kisebbség elismertetéséért
– A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület június 3-ától folytatja a korábban megkezdett aláírásgyűjtését a mintegy 100 ezres lélekszámúra becsült magyarországi zsidóság nemzeti kisebbségként való elismertetéséért –
közölte Szegő András elnök budapesti sajtótájékoztatóján
. eddig a szükséges ezer aláírásnak mintegy fele gyűlt össze, de mint mondta, bízik abban, hogy a július 1-jei határidőig sikerül összegyűjteni a még hiányzó mintegy 500 aláírást is. Amennyiben az aláírásgyűjtés sikeres, és az Országgyűlés is úgy dönt, hogy a zsidóságot a magyarországi kisebbségek között regisztrálja, úgy legkorábban a négy év múlva esedékes kisebbségi választáson vehetnek részt – tette hozzá.
Szegő András emlékeztetett arra, hogy a kezdeményezés még a rendszerváltás idején indult, de akkor sikertelen volt. Elmondta, tavaly indították újra az akciót, azzal a céllal, hogy bejegyeztessék a zsidóságot a Magyarországon elismert kisebbségek sorába.
Mint mondta, kezdeményezésükhöz nagy lökést adott Kovács András szociológus tanulmánya, ami szerint „ma Magyarországon minimálisan 90-100 ezer zsidó személy él”. Hozzátette ugyanakkor, hogy az összes létező magyarországi zsidó szervezet, köztük hitközségek, kulturális vagy sportegyesületek „nem fognak át többet, mint 10-13 ezer embert”.
Ez azt jelenti, hogy a magyarországi zsidóságnak a legnagyobb része képviselet vagy szervezet nélkül él, és a „jelenlegi képviseletnek a döntő részét kiadó Mazsihisz hitközségi szervezet képviseli a teljes magyarországi zsidóságot az állammal szemben (…), miközben (…) a magyarországi zsidóságnak jelentős része, becslések szerint 90-95 százaléka vallástalan” – indokolta kezdeményezésüket.
A zsidó nemzeti kisebbség elismertetésére alapvetően azért van szükség, hogy a zsidóság nagyobb arányát képviselni lehessen, és hogy megállítható legyen a zsidóság „asszimilációja és eltűnése a magyar társadalomból, a magyar közéletből”.
Ez egyaránt kárára és hátrányára lenne mind a magyarságnak, mind a zsidóságnak – jelentette ki.
Célunk, hogy egy demokratikus szervezet jöjjön létre, és bízunk abban, hogy kezdeményezésünk támogatókra talál a magyarországi zsidóság körében – mondta.
„Ez nem egy kirekesztő, hanem éppen hogy egy kiterjesztő kezdeményezés, amelyik magába tudná foglalni az eddig képviseletlen zsidóságot is” – fogalmazott. Véleménye szerint a demokratikus szervezetek kiépítésével megőrizhetők lennének a hagyományok, továbbá a „demokratikusan választott országos kisebbségi önkormányzat révén” képviseletet tudnának biztosítani a többi közt az állammal való párbeszédben.
BPI-info
– A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület június 3-ától folytatja a korábban megkezdett aláírásgyűjtését a mintegy 100 ezres lélekszámúra becsült magyarországi zsidóság nemzeti kisebbségként való elismertetéséért –
közölte Szegő András elnök budapesti sajtótájékoztatóján
. eddig a szükséges ezer aláírásnak mintegy fele gyűlt össze, de mint mondta, bízik abban, hogy a július 1-jei határidőig sikerül összegyűjteni a még hiányzó mintegy 500 aláírást is. Amennyiben az aláírásgyűjtés sikeres, és az Országgyűlés is úgy dönt, hogy a zsidóságot a magyarországi kisebbségek között regisztrálja, úgy legkorábban a négy év múlva esedékes kisebbségi választáson vehetnek részt – tette hozzá.
Szegő András emlékeztetett arra, hogy a kezdeményezés még a rendszerváltás idején indult, de akkor sikertelen volt. Elmondta, tavaly indították újra az akciót, azzal a céllal, hogy bejegyeztessék a zsidóságot a Magyarországon elismert kisebbségek sorába.
Mint mondta, kezdeményezésükhöz nagy lökést adott Kovács András szociológus tanulmánya, ami szerint „ma Magyarországon minimálisan 90-100 ezer zsidó személy él”. Hozzátette ugyanakkor, hogy az összes létező magyarországi zsidó szervezet, köztük hitközségek, kulturális vagy sportegyesületek „nem fognak át többet, mint 10-13 ezer embert”.
Ez azt jelenti, hogy a magyarországi zsidóságnak a legnagyobb része képviselet vagy szervezet nélkül él, és a „jelenlegi képviseletnek a döntő részét kiadó Mazsihisz hitközségi szervezet képviseli a teljes magyarországi zsidóságot az állammal szemben (…), miközben (…) a magyarországi zsidóságnak jelentős része, becslések szerint 90-95 százaléka vallástalan” – indokolta kezdeményezésüket.
A zsidó nemzeti kisebbség elismertetésére alapvetően azért van szükség, hogy a zsidóság nagyobb arányát képviselni lehessen, és hogy megállítható legyen a zsidóság „asszimilációja és eltűnése a magyar társadalomból, a magyar közéletből”.
Ez egyaránt kárára és hátrányára lenne mind a magyarságnak, mind a zsidóságnak – jelentette ki.
Célunk, hogy egy demokratikus szervezet jöjjön létre, és bízunk abban, hogy kezdeményezésünk támogatókra talál a magyarországi zsidóság körében – mondta.
„Ez nem egy kirekesztő, hanem éppen hogy egy kiterjesztő kezdeményezés, amelyik magába tudná foglalni az eddig képviseletlen zsidóságot is” – fogalmazott. Véleménye szerint a demokratikus szervezetek kiépítésével megőrizhetők lennének a hagyományok, továbbá a „demokratikusan választott országos kisebbségi önkormányzat révén” képviseletet tudnának biztosítani a többi közt az állammal való párbeszédben.
BPI-info
