Az iráni államfő levelet írt az amerikai elnöknek, „új megoldásokat” javasolva a két ország vitáira és a nemzetközi problémákra.
A nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló úgy nyilatkozott, hogy „új diplomáciai nyitást” eredményezhet a levél, ám nincs szó az iráni álláspont feladásáról, sem pedig engedményekről.
A „jelenlegi nemzetközi helyzetről” szóló írást az Egyesült Államok iráni képviseletét ellátó teheráni svájci nagykövetség útján juttatják el George Bushhoz, mivel közvetlen diplomáciai kapcsolat nincs a két ország között. Ez az első levél, amelyet az iszlám forradalom 1979-es győzelme óta iráni államfő amerikai elnöknek küld.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök a teheráni szóvivő szerint a levélben „elemzi a világ helyzetét, a fennálló problémák gyökereit és azokat az új utakat, amelyek révén ki lehet lábalni a törékeny világhelyzetből”. A szóvivő nem említette, hogy a levélben szerepelne a két országot szembeállító legsúlyosabb probléma, az iráni atomprogram körüli válság kérdése.
Az iráni vezetők mindeddig kizárták a közvetlen párbeszédet az Egyesült Államokkal, mondván, hogy Washington nem hajlandó egyenlő félként kezelni Teheránt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) napok óta konzultációkat tart egy határozattervezetről, amelyet Nagy-Britannia és Franciaország terjesztett elő amerikai támogatással az iráni atomprogram ügyében. A határozat kötelezné Teheránt, hogy állítsa le az urándúsítást, és további lépésekkel fenyegetné meg, ha nem tesz eleget a felszólításnak. Az iráni vezetés vasárnap azzal vágott vissza, hogy Irán kivonulhat az atomsorompó-szerződésből, ha szankciókat hoznak ellene az urándúsítás miatt.
A Fehér Ház nem tudta megerősíteni, hogy megkapta volna az iráni elnök üzenetét; a washingtoni külügyminisztériumban azt közölték, hogy ellenőrzik a sajtóértesüléseket. A nemzetbiztonsági tanács szóvivője megjegyezte ugyanakkor, hogy „Irán tudja, mit kell tennie”, el kell fogadnia a BT akaratát, teljesítenie kell a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) határozatait, és le kell állítania az urándúsítási tevékenységet.
A nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló, az ankarai látogatáson tartózkodó Ali Laridzsáni azt mondta, az írásos üzenet talán új diplomáciai nyitást eredményez, amihez „bizonyos időre van szükség”. Laridzsáni a török NTV televíziónak adott interjújában ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a levél hangneméből nem lehet az iráni álláspont „puhulására” következtetni.
Az iráni főtárgyaló egyszersmind óva intette Washingtont attól, hogy megtámadja Iránt. „Ha csak egy kis eszük van (az amerikaiaknak), nem követnek el ilyen hibát. Irán nem Irak. Irak gyönge ország volt, legitim kormány nélkül. Irán viszont erős ország” – szögezte le Laridzsáni.
BPI-info
A „jelenlegi nemzetközi helyzetről” szóló írást az Egyesült Államok iráni képviseletét ellátó teheráni svájci nagykövetség útján juttatják el George Bushhoz, mivel közvetlen diplomáciai kapcsolat nincs a két ország között. Ez az első levél, amelyet az iszlám forradalom 1979-es győzelme óta iráni államfő amerikai elnöknek küld.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök a teheráni szóvivő szerint a levélben „elemzi a világ helyzetét, a fennálló problémák gyökereit és azokat az új utakat, amelyek révén ki lehet lábalni a törékeny világhelyzetből”. A szóvivő nem említette, hogy a levélben szerepelne a két országot szembeállító legsúlyosabb probléma, az iráni atomprogram körüli válság kérdése.
Az iráni vezetők mindeddig kizárták a közvetlen párbeszédet az Egyesült Államokkal, mondván, hogy Washington nem hajlandó egyenlő félként kezelni Teheránt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) napok óta konzultációkat tart egy határozattervezetről, amelyet Nagy-Britannia és Franciaország terjesztett elő amerikai támogatással az iráni atomprogram ügyében. A határozat kötelezné Teheránt, hogy állítsa le az urándúsítást, és további lépésekkel fenyegetné meg, ha nem tesz eleget a felszólításnak. Az iráni vezetés vasárnap azzal vágott vissza, hogy Irán kivonulhat az atomsorompó-szerződésből, ha szankciókat hoznak ellene az urándúsítás miatt.
A Fehér Ház nem tudta megerősíteni, hogy megkapta volna az iráni elnök üzenetét; a washingtoni külügyminisztériumban azt közölték, hogy ellenőrzik a sajtóértesüléseket. A nemzetbiztonsági tanács szóvivője megjegyezte ugyanakkor, hogy „Irán tudja, mit kell tennie”, el kell fogadnia a BT akaratát, teljesítenie kell a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) határozatait, és le kell állítania az urándúsítási tevékenységet.
A nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló, az ankarai látogatáson tartózkodó Ali Laridzsáni azt mondta, az írásos üzenet talán új diplomáciai nyitást eredményez, amihez „bizonyos időre van szükség”. Laridzsáni a török NTV televíziónak adott interjújában ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a levél hangneméből nem lehet az iráni álláspont „puhulására” következtetni.
Az iráni főtárgyaló egyszersmind óva intette Washingtont attól, hogy megtámadja Iránt. „Ha csak egy kis eszük van (az amerikaiaknak), nem követnek el ilyen hibát. Irán nem Irak. Irak gyönge ország volt, legitim kormány nélkül. Irán viszont erős ország” – szögezte le Laridzsáni.
BPI-info
