Ötvenkilenc évvel ezelőtt 1945. október 24.-én kezdte meg működését az Egyesült Nemzetek Szövetsége.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete – az 1919 és 1945 között működött – Népszövetség utódjaként jött létre. Az ENSZ elnevezése Franklin Delano Roosvelt amerikai elnöktől származik. Az ENSZ létrejöttét közvetlenül a második világháború befejezése után határozták el, s a szervezet alapokmányát San Franciscóban ötven állam képviselői dolgozták ki és 945. június 26.-án írták alá. Az alapokmány életbelépésének dátuma 1945. október 24.
Az alapokmány szerint az ENSZ célja, hogy nemzetközi békét és biztonságot tartsa fenn az egész világon. Fontos feladata, hogy fejlessze a nemzetek közötti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális feladatokat, illetve, hogy világméretű központja legyen az államok közös céljai elérése érdekében kifejtett tevékenységek összehangolásának. A világszervezet alapító okmánya szerint az ENSZ tagja lehet minden olyan állam, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket magára nézve kötelezően elismeri, illetve az abban foglalt kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.
Az ENSZ-nek immár – az alapító ötven nemzethez képest -192 tagállama van. A világ államai magukra nézve szinte kötelezőnek érzik, hogy az ENSZ tagállamai legyenek. Ezzel együtt számos ország csak késve csatlakozott a világszervezethez. Voltak olyan országok, mint például hazánk is, amely eredetileg nem lehetett tagja az alapító ötven országnak, mivel mi a második világháború vesztes országai között voltunk és az alapítók e miatt kizártak számos országot. Magyarország 1955. decemberében csatlakozott az ENSZ-hez. Míg más országok önmaguk döntöttek úgy, hogy jó néhány évvel az alapítás után kérik csak felvételüket. Ilyen ország például Svájc, amely csak 2002-ben csatlakozott a világszervezethez.
Az ENSZ legfontosabb szervei a Közgyűlés, illetve a Biztonsági Tanács, amelyek a világszervezet new-yorki székhelyén üléseznek és döntenek a nemzetek által felvetett kérdésekről. Az ENSZ céljainak megvalósulását és munkáját segítik az ENSZ különböző bizottságai és egyéb szervezetei, melyek közül a legismertebbek: a FAO az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete, az UNICEF az ENSZ gyermekalapja, illetve a WHO az ENSZ egészségügyi világszervezete. Ezeken kívül más szervezetek is részt vesznek az ENSZ munkájában, mint a OHCHR az ENSZ emberi jogi bizottsága és a WIPO az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, vagy a WTO az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete.
Barát Tamás BPI – New York
Az alapokmány szerint az ENSZ célja, hogy nemzetközi békét és biztonságot tartsa fenn az egész világon. Fontos feladata, hogy fejlessze a nemzetek közötti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális feladatokat, illetve, hogy világméretű központja legyen az államok közös céljai elérése érdekében kifejtett tevékenységek összehangolásának. A világszervezet alapító okmánya szerint az ENSZ tagja lehet minden olyan állam, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket magára nézve kötelezően elismeri, illetve az abban foglalt kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.
Az ENSZ-nek immár – az alapító ötven nemzethez képest -192 tagállama van. A világ államai magukra nézve szinte kötelezőnek érzik, hogy az ENSZ tagállamai legyenek. Ezzel együtt számos ország csak késve csatlakozott a világszervezethez. Voltak olyan országok, mint például hazánk is, amely eredetileg nem lehetett tagja az alapító ötven országnak, mivel mi a második világháború vesztes országai között voltunk és az alapítók e miatt kizártak számos országot. Magyarország 1955. decemberében csatlakozott az ENSZ-hez. Míg más országok önmaguk döntöttek úgy, hogy jó néhány évvel az alapítás után kérik csak felvételüket. Ilyen ország például Svájc, amely csak 2002-ben csatlakozott a világszervezethez.
Az ENSZ legfontosabb szervei a Közgyűlés, illetve a Biztonsági Tanács, amelyek a világszervezet new-yorki székhelyén üléseznek és döntenek a nemzetek által felvetett kérdésekről. Az ENSZ céljainak megvalósulását és munkáját segítik az ENSZ különböző bizottságai és egyéb szervezetei, melyek közül a legismertebbek: a FAO az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete, az UNICEF az ENSZ gyermekalapja, illetve a WHO az ENSZ egészségügyi világszervezete. Ezeken kívül más szervezetek is részt vesznek az ENSZ munkájában, mint a OHCHR az ENSZ emberi jogi bizottsága és a WIPO az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete, vagy a WTO az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete.
Barát Tamás BPI – New York
