A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Növekszik a CSOK kölcsön összege, már a kétgyerekeseket is bevonják a programba. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt a kormány legutóbbi döntéseiről a Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel közösen tartott. Itt a Heti Tv is feltette kérdéseit.

A Heti Tv a legutóbbi ukrajnai esemény kapcsán arra volt kíváncsi, amikor is egy szerződéses katonát, aki ottani magyar volt egy mesterlövész lőtt agyon, így a konfliktusban meghalt magyarok száma tízre növekedett, hogy kíván-e tenni valamit a kormány a magyarokért, a magyar-ukrán alapszerződés kapcsán mit gondol a kormány. Gulyás Gergely válaszában elmondta, Magyarország egy kisebbségvédelmi egyezmény megkötését szeretné elérni Ukrajnával. Jószomszédi viszonyra van szükség, ahogy azt a magyarok minden szomszédjával erre törekszik, ám Ukrajnában jelenleg a nemzetiségi jogokat erősen megnyirbálták, folyamatosan nyirbálják, így a magyar szándék megvalósulása nem lesz egyszerű. Hozzátette azt is a miniszter, hogy jelenleg választási kampány zajlik az ukránoknál, így a magyar kártyát igen sokszor húzzák elő. Egy biztos, a magyar kormány, Magyarország erősen küzd a kisebbségi jogokért, az ottani magyarokért, ennek pedig minden nemzetközi fórumon hangot is ad.

Ugyancsak szerette volna megtudni a Heti Tv, hogy a közel-keleti menekülttáborokban sínylődők, azok közül is a legrosszabb helyzetben lévő keresztények érdekében mit tud tenni a kormány, főleg annak a fényében, hogy a térségben beköszöntöt az esős időszak, ami még élhetetlenebbé teszi a menekülttáborokban lévők helyzetét. Gulyás Gergely megerősítette, a magyar kormány mindig is nyújtott karitatív segítséget, ezt elsősorban a helyi egyházaknak nyújtották, mert így biztosabban eljut az érintettekhez a támogatás. Hozzátette azt is, Magyarország álláspontja nem változott, azaz a segítséget helyben, a baj forrásánál kell nyújtani, nem pedig behozni Európába. Példaként említette meg a miniszter, hogy Magyarország saját lehetőségeihez képest is jelentős támogatást adott eddig a Hungray Helps programban, ez az összeg pedig meghaladta a 4 milliárd forintot.

A Heti Tv a Maccabi Európa Játékok megrendezése kapcsán azt szerette volna megtudni, hogy eleget tesz-e a kormányzat, mert az egyik szélsőjobboldalinak mondott mozgalom aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a kormány álljon el a sportrendezvény támogatásától Gulyás Gergely kijelentette a magyar kormány kötelezettséget vállalt, ettől semmiféle aláírásgyűjtés nem téríti el.

A Kormányinfón elhangzott még:

A miniszter elmondta, a lakáskassza-támogatási rendszer átalakításával források szabadulnak fel, amelyekkel kibővítik a CSOK-rendszert. Ez azt jelenti, hogy a háromgyerekeseknek 15 millióra bővül a kedvezményes kölcsön összege, valamint az eddigi 10 milliós kedvezményes kölcsönt pedig már a kétgyerekesek is igénybe vehetik. Gulyás Gergely hozzátette, mivel ehhez banki konstrukciókat kell kialakítani, így nem valószínű, hogy 2019. január 1. előtt ez megvalósul, de a törvényi hatálybaléptetést még idén szeretné a kormány lebonyolítani.

 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megemlítette, hogy a szerdai kormányülésen Pintér Sándor belügyminiszter külön áttekintést adott az európai migrációs helyzetről, amiben szerepelt az is, hogy az európai és magyar titkosszolgálatok jelentései szerint mintegy 70 ezer, Európa felé tartó migráns van a Balkánon, aminek okán Magyarország megerősítette a határt, mindezek mellett felajánlotta a segítségét Horvátországnak. Szintén ennek kapcsán mondta el Gulyás Gergely, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal helyett Idegenrendészeti Hivatal jön létre, ami kifejezi a magyar választók többször megerősített szándékát.

A kormány döntése értelmében nem három, hanem négy súlyponti kórház lesz a fővárosban, mivel a Szent János Kórház is ide kerül, a tervezési munkálatokra elkülönítettek 495 millió forintot A János Kórház majd sürgősségi ellátást is nyújt majd, több mint 500 ágyas intézmény lesz. A másik három az összevont István-László Kórház, a leendő Dél-budai kórház, és a Honvéd Kórház.

Szóba került a hulladékgazdálkodás területén kialakult káosz, de a miniszter leszögezte a kormány nem enged a rezsicsökkentésből. Amennyiben olyan lesz a helyzet, úgy a Katasztrófavédelem is át tudja venni a szolgáltatást, de persze nem ez a cél. Gulyás Gergely elmondta lesz forrás is a helyzet kezelésére, illetve kormányzati bizottság jön létre, amely jelentést készít, így a következő ülésen a kormány dönteni tud. Több tízmilliárdos a hiány, de most mérik fel, hogy ez pontosan mennyi. A kultúrtaó megszűnik, az eddigi ráfordítások nem csökkennek, de új rendszer lesz. A miniszter azt is mondta, hogy a kormány egyelőre nem döntött arról, hogy év végén kapnak-e megint 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok.

A CEU kampuszt nyit Bécsben, hogy 2019-től is biztosítva legyenek amerikai diplomát adó képzései. Az egyetem megőrzi tanszabadságát – olvasható az intézmény közleményében. A Közép-európai Egyetem (CEU) kuratóriuma bejelentette, hogy az amerikai akkreditációjú mester és doktori programjaira jelentkező új évfolyam hallgatói a 2019-20-as tanévtől a CEU új bécsi kampuszán fognak tanulni. A Kuratórium 2018. december elsejével hagyta jóvá a költözést. A döntés oka az, hogy a magyar kormány eddig nem írt alá olyan nemzetközi egyezményt, amely lehetővé tenné, hogy a CEU New York-ban akkreditált amerikai intézményként szabadon működhessen Budapesten.

Mindenekelőtt egy közösség tagjai vagyunk, és felelősséggel tartozunk egymásért – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a nehéz körülmények között élő tehetséges gyermekek támogatására alapított MKB-ösztöndíj átadásán. A házelnök kiemelte: ez a felelősségérzet kötelességekkel is jár, erről szól az MKB ösztöndíjprogramja is. Akiknek több adatott, azoknak felelősségük, hogy segítsenek azoknak, akinek az átlagnál kevesebb jutott – mutatott rá. Hozzátette: akik pedig ösztöndíjasként végeznek majd az egyetemen, azoknak eszükbe juthat az a segítség, amelyet korábban kaptak, és amikor olyan helyzetbe kerülnek, ők is segíthetnek másokon.

Néhány éven belül minél több helyen elérhetővé tenné az óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedő vonatokat a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Homolya Róbert beszélt arról is, hogy a kormány néhány héten belül bejelent egy HÉV-felújítási programot. A MÁV-nak 7700 kilométeres pályát kell fenntartania és erre évente a nyugat-európai átlagnál jóval kisebb összeg, 70-80 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta a cég elnök-vezérigazgatója. Homolya Róbert szerint ezzel magyarázható, hogy a vonalszakaszok jelentős részén most csak 40-80 kilométeres sebességgel járnak a szerelvények. A 7700 kilométeren mintegy háromezer lassú jel van, vagyis nem lehet annyival közlekedni, mint amennyit a pályaszerkezet lehetővé tenni.

Az örökbefogadások száma az elmúlt években folyamatosan nőtt: míg 2010-ben 754, 2017-ben már 1025 gyereket fogadtak örökbe, ami 36 százalékos emelkedést jelent – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin a kormány a döntései során az örökbefogadott gyereket a vér szerinti gyerekkel azonos értékűnek tekinti. Az örökbefogadókat érintő intézkedéseket ismertetve elmondta, hogy bevezették a 3 évesnél idősebb gyereket örökbefogadóknak járó örökbefogadói gyest, megvalósult az örökbefogadások utánkövetése, hogy lássák, hosszú távon is biztonságos közegben van-e a gyerek.

A rendvédelmi dolgozók és a katonák túlórapénzeinek átmeneti megtartására nyújt be önálló indítványt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága – jelentette be a testület fideszes elnöke. Kósa Lajos elmondta: a jelenlegi – rendőröket, a büntetés-végrehajtásban, a katasztrófavédelemben dolgozókat, katonákat érintő – szabályozás szerint év végével megszűnne a túlórapénz, és szabadságot adnának az elrendelt túlmunka után. A most benyújtandó törvényjavaslat szerint az átmeneti szabályozás határidejét 2022 végéig meghosszabbítanák. Így – az előterjesztés elfogadása esetén – a rendvédelmi dolgozók és a katonák továbbra is választhatnának, hogy túlóráik ellentételezéséért szabadnapot vagy pénzt kérnek. Kósa Lajos kifejtette: az Európai Uniónak van egy általános foglalkoztatáspolitikai irányelve, amely meghatározza, mennyit lehet dolgozni.

A Demokratikus Koalíció arra szólította fel a kormányt, hogy a nyugdíjprémiumot építsék be a nyugdíjba. A DK frakciószóvivője egy internetes oldal számításaira hivatkozva azt mondta, hogy ha a nyugdíjasoknak adott pluszjuttatásokat beépítették volna a nyugdíjakba, akkor 2022-re egy átlagnyugdíjas járandósága évi 176 ezer forinttal lenne magasabb. Gréczy Zsolt a nyugdíjprémium kiszámítását is igazságtalannak nevezte, mivel az átlag alatti nyugdíjból élők a nyugdíjprémiumból is kevesebbet kapnak.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából posztumusz Pro Universitate Díjat adományozott a Semmelweis Egyetem Szenátusa Tóth Ilona akkor hatodéves orvostanhallgatónak, az 1956 utáni megtorlás halálos áldozatának. Merkely Béla, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy Tóth Ilona a harcokban megsebesült emberek ellátása, ápolása során mutatott példamutató, önzetlen magatartásával hozzájárult a Semmelweis Egyetem, illetve jogelődje, a Budapesti Orvostudományi Egyetem hírnevének öregbítéséhez is. Hozzátette: az egyetem a díj átadásával megemlékezik mindazokról, akik az 1956-os események során orvosi, ápolói, gyógyítói hivatásukkal segítették a sebesültek ellátását, enyhítették fájdalmukat. Tóth Ilona 1951-ben érettségizett a Teleki Blanka Általános Leánygimnáziumban, majd felvették az orvostudományi egyetemre. A forradalom előtt a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton.  1956. október 23-án részt vett a diáktüntetésen, október 25-én pedig jelentkezett ápolónőnek a Szövetség utcai kórházba, ahol azonban nem tudtak munkát adni neki, így átküldték a Péterfy utcai kórházba. Ott az Önkéntes Mentőszolgálat tagja lett, majd november 1-jétől a kórház kisegítő részlegének vezetője. November 20-án társaival együtt letartóztatták, majd koncepciós per után 1957. június 28-án kivégezték.

Külföld:

Az izraeli légierő bombázásokat hajtott végre a Gázai övezetben csütörtök hajnalban, miután gázai terroristák rakétát lőttek ki Izraelre, egy relatív nyugodt hetet követően. Az Izraeli Védelmi Erők nyilatkozata szerint a megtorlócsapások Hamász pozíciókat céloztak az övezet északi részén és délen Khan Younis és Rafah közelében. Sérülésről egyelőre nem érkezett jelentés. A légierő összesen nyolc célpontot bombázott le, köztük Hamász kiképző bázisokat és fegyvergyártó létesítményeket. A rakétatámadásért még egyik gázai terrorszervezet sem vállalta a felelősséget. Izrael azonban az övezet irányítóját, a Hamász terrorszervezetet teszi felelőssé minden területéről induló támadásért.

A szélsőjobboldali radikalizmus és a rasszizmus ellen tüntetett mintegy 100 ezer ember Berlinben. A demonstrációnak az Unteilbar – oszthatatlan nevet adták. A megmozdulás során azonban olyan szónoklatok is elhangzottak, melyek a zsidó állam felszámolását követelték és a BDS-mozgalom támogatására buzdítottak. “Szabadítsuk fel a ’48-as Palesztinát” – hangzott el, utalásként Izrael 1948-as alapítására, azaz arra, hogy a zsidó államot meg kell szüntetni.  “A cionisták beférkőztek a titkosszolgálathoz, és terrorizálják a világot” – állt az egyik transzparensen. A The Jerusalem Post összeállításából kiderült, hogy a tüntetők közül többen az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek tartott Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) szimbólumait tartották a magasba. A demonstrálók között ott voltak a Németországi Marxista-Leninista Párt tagjai is, akik hivatalosan is az PFLP szövetségesei. Megjelentek az iráni rezsim által fenntartott Hamburgi Iszlám Központ aktivistái is, mely szervezetet a német titkosszolgálat megfigyelése alatt tartja és a demokratikus rendszerre veszélyes szervezetnek nyilvánította.

Brazília valószínűleg legrégebbi zsidó emlékét vizsgálják szakértők. Salvador da Bahia volt a főváros a portugál gyarmati időkben, ahol a zsidók titokban gyakorolták vallásukat. Egy vélhetően a XVII. századból származó mikvéről van szó, ami 10 évvel ezelőtt került elő egy régi szálloda területén, az óvárosban. A szálloda egyik vezetője ortodox zsidó volt, ő rögtön sejtette mire bukkantak. Ezen a környéken rengeteg olyan zsidó élt egykor, akiket erőszakkal kényszerítettek arra, hogy keresztény hitre térjenek a XV. században. Ezt az életük védelmében látszólag megtették, de titokban tovább gyakorolták a vallásukat – olvasható a timesofisrael.com cikkében.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő egy ellene készülő puccsal vádolta meg előbb Reuven Rivlin államelnököt, majd pártja, a Likud egyik vezető politikusát, Gideon Szár volt igazságügy-minisztert. Gideon Szár a katonai rádióban utasította vissza a vádakat, amelyek szerint a közelgő választások után Netanjahut belső puccsal az útról félretolva próbálta volna megszerezni magának a kormányfői pozíciót. Előzőleg Rivlin üldözési mániának nevezte a miniszterelnök köreiből származó kijelentést, hogy az államfő másnak a kinevezését tervezi az ország élére Netanjahu választási győzelme után. Az Israel Hayom szerint ugyanis Benjámin Netanjahu azért nem mert eddig előrehozott választásokat kiírni, mert attól tart, hogy hiába nyerné meg nagy többséggel a voksolást a Likud számára, utána az államelnök a jogkörével élve mást tenne meg helyette Izrael kormányfőjének.

A Spiegel információi szerint a pinnebergi zsidó hitközség elnöke nem zsidó. Sőt, protestáns felmenői Hitler seregében harcoltak a második világháborúban. Úgy tűnik, a pozíció megszerzése érdekében hazudott magának zsidó ősöket – írta a Times of Israel. A 71 éves Wolfgang Seibert 2003 óta vezeti a Hamburg közelében fekvő Pinneberg zsidó hitközségét, és önmagát reform zsidónak vallja. A fellelt dokumentumok szerint azonban családjában egy zsidó sincs, és betérés által sem csatlakozott a zsidó közösséghez. Seibert korábban azt is állította, hogy egyik nagyanyja, Anna Katharina Schmidt Auschwitzban élte túl a holokausztot. Ezen állítását sem lehet semmilyen módon alátámasztani, ráadásul a nagymamának már a nagyszülei is bizonyítottan keresztények voltak. A Spiegel újságírója ez alapján csalónak kiáltotta ki Seibertet. Kiderült az is, hogy Seibertet korábban csalás és sikkasztás miatt vonták eljárás alá. A bemutatott dokumentumok szerint a férfi protestáns családba született és három napos korában meg is keresztelték egy frankfurti templomban. Apja és egyik nagyapja a Wehrmacht kötelékében harcoltak a háborúban, amit nem tehettek volna meg, ha zsidó származásúak. Seibert tagadta az ellene felhozott vádakat, és állítása szerint három rabbi is tudja bizonyítani, hogy a zsidó közösséghez tartozik. Hivatalos válaszát – melyet ügyvédje hoz majd nyilvánosságra -, későbbre ígérte. Azt mindenesetre kijelentette, hogy nincs szándékában lemondani hivataláról.

Jelentősen romlott a helyezet Ukrajna vonatkozásában, ugyanis semmi nem történt az oktatási törvény módosításának ügyében, és elfogadták a nyelvtörvényt is, amely az oktatás mellett a kultúrában, a médiában és a közigazgatásban is elveszi a nemzeti közösségektől saját anyanyelvük használatának lehetőségét – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta, Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajnában egy NATO-tagország állampolgárságával rendelkező embereket listáznak, velük szemben titkosszolgálati módszerekkel nyomozásokat folytatnak. Egy NATO felé igyekvő, azzal szorosabb együttműködésre törekvő ország részéről elfogadhatatlanok a magyar kisebbség ellen irányuló, közelmúltban tapasztalt cselekedetek és az, hogy Kijev nem lépett azonnal ezekben az ügyekben – szögezte le Szijjártó Péter.

Előre kitervelt bűncselekmény volt a szaúdi főügyész szerint Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolása Isztambulban – jelentette a szaúdi állami televízió. A Törökországtól származó információk arra mutatnak, hogy a Hasogdzsi-ügy gyanúsítottjai előre kitervelt módon cselekedtek – közölte a főügyész. A hivatalos rijádi közlemény szerint az ügyészek gyanúsítottakat hallgatnak ki a török-szaúdi nyomozócsoport által összegyűjtött információk alapján. A bejelentés ismét elmozdulást jelez a legutóbbi hivatalos szaúdi állásponttól, amely szerint Hasogdzsi dulakodás közben vesztette életét.

Abe Sindzó háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Pekingbe, ezzel hét év óta először érkezett japán miniszterelnök Kínába. Abe csütörtökön Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel találkozott, majd a Peking Egyetemen megrendezett infrastruktúra-fejlesztési projektekről szóló fórumon vett részt. Hszi Csin-ping kínai elnökkel pénteken tárgyal, előreláthatóan globális és regionális kérdésekről, a többi közt például Észak-Korea atommentesítéséről is szó esik majd. Abe a megérkezése után a két ország közötti béke és barátsági szerződés megkötésének negyvenedik évfordulója alkalmából szervezett fogadáson hangsúlyozta: Japán és Kína nem csupán Ázsia, hanem az egész világ gazdasági fejlődésében nélkülözhetetlen szerepet játszik.

Belgium amerikai F-35-ös harci repülőgépekre cseréli az ország légierejének elavulóban lévő flottáját. Charles Michel belga miniszterelnök arról számolt be, hogy az amerikai Lockheed Martin F-35-ösei nyertek a francia Dassault Rafale típusú harci repülőgépeivel és az EADS európai konzorcium által gyártott Eurofighter Typhoonokkal szemben, így ezekre fogják lecserélni a jelenleg F-16-os vadászgépekből álló flottát. A 34 darab új harci repülőgépért Belgium 2,6 milliárd eurót fog fizetni, sajtóhírek szerint egymilliárddal kevesebbet a korábban becsültnél. Ez azt jelenti, hogy egy F-35-ös 76,3 millió euróba fog kerülni, ebbe beletartozik a fegyverzet és a pilóták kiképzése is.

A francia elnöknek, Emmanuel Macronnak az a terve, hogy konfliktusokat teremt az európai politikában – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő.  A szakértő szerint Macron az európai politikában ellenpontként Orbán Viktor miniszterelnököt és Matteo Salvini olasz belügyminisztert jelölte ki, számára ők képviselik mindazt, amit elutasít. Ez ugyanakkor Orbán Viktor számára sem teljesen negatív, hiszen az ország súlyához képest jelentős figyelmet kap a magyar miniszterelnök – fűzte hozzá.

Donald Trump amerikai elnök szerint nagyrészt a média szándékosan hamis és pontatlan hírei okozzák a társadalmi haragot az Egyesült Államokban. Trump azután vádolta Twitter-üzenetben a fősodrú médiát, hogy újabb gyanús, robbanószerkezetet sejtető csomagot találtak az Egyesült Államokban, ezúttal Manhattanben, Robert de Niro színésznek címezve. „A fősodorhoz tartozó médiának mielőbb rendbe kell raknia a ténykedését!” – írta Trump. Rendőri források közlése szerint a csomagon, amelyet Robert de Nirónak küldtek, hasonló jelzések vannak, mint a korábban találtakon, amelyekben csőbomba volt, és amelyeket mások mellett Bill és Hillary Clintonnak, Barack Obamának és Soros Györgynek címeztek. A csütörtöki csomagot a Greenwich Street 375 alatt, a Tribeca Filmfesztivált szervező, de Niro alapította Tribeca Film Center címén találták. A helyszín biztosítása után a New York-i tűzszerészosztag elszállította a gyanús csomagot.

Olaszország támogatja Oroszország visszavételét a G8-csoportba – jelentette ki Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. Mint mondta, erről a kérdésről eszmecserét folytatott Donald Trump elnökkel a G7-csoport júniusi kanadai csúcstalálkozóján. Úgy vélekedett, hogy nyolcas összetételben könnyebb lenne megoldani számos nemzetközi kérdést, egyebek között a regionális válságokat, és hogy Oroszország elszigetelése nem kedvez a béke ügyének a világon. Júniusban maga Trump is arról beszélt a québeci La Malbaie-ben – az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán részvételével – megtartott G7-csúcson, hogy hasznos lenne Oroszország visszatérése a csoportba.

Egy Poseidon-8 típusú amerikai felderítőgépről vezéreltek egy, a szíriai Hmejmím orosz katonai repülőtér ellen januárban végrehajtott dróntámadást – jelentette ki Alekszandr Fomin vezérezredes, orosz védelmi miniszterhelyettes egy pekingi nemzetközi biztonságpolitikai tanácskozáson. A tábornok elmondta, hogy a hmejmími bázist egységes hadrendben, egységes irányítás alatt 13 drón támadta meg. Fomin szerint a repülőszerkezetek kézi vezérlésre tértek át, amikor az orosz rádió-elektronikus zavaró elfojtó rendszerek ellenállásába ütköztek. A kézi vezérlést pedig nem egyszerű emberek végzik, hanem korszerű technikával felszerelt Poseidon-8-as hajtja végre – nyomatékosította a helyettes tárcavezető. A vezérezredes beszámolója szerint a 13 drón a rádió-elektronikus védelembe ütközve visszavonult, majd műholdról érkező utasításoknak engedelmeskedve elkezdett behatolni a rendszer réseibe. A szerkezeteket végül megsemmisítették.

Törökország 2019 októberében kezdi meg az Oroszországtól vásárolt Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek telepítését – jelentette ki a török védelmi miniszter. Hulusi Akar kifejtette: jelenleg a személyzet kiválasztásának fázisában tartanak. Ankara a megfelelő embereket 2019 elejétől Oroszországba küldi továbbképzésre – jelezte. A török védelmi miniszter közölte: Ankara az Sz-400-asokat a NATO-rendszertől eltérően és függetlenül használja majd. Egyúttal hangsúlyozta: indokolatlannak tartja ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok és a NATO aggodalmait, mert Törökország nem fogja hagyni, hogy az orosz rendszer az ő rendszereiknek problémát okozzon.

Két szenegáli férfit őrizetbe vettek, egy harmadik kihallgatás alatt van, egy negyedik személyt még köröznek egy 16 éves olasz lány megerőszakolása és megölése miatt Rómában – közölték az olasz hatóságok.  Desiree Mariottini holttestére október 19-én találtak rá a római San Lorenzo bulinegyed egyik üresen álló, elhagyott épületében, amely kábítószeresek, hajléktalanok és bevándorlók menedékhelyeként ismert. A 16 éves lányt droggal elkábították, csoportosan megerőszakolták, majd megölték. Egy 26 éves és egy 43 éves szenegáli férfit vettek őrizetbe. Hatósági információk szerint mindketten dokumentumok nélküli illegális bevándorlók. Egy harmadik személyt csütörtökön vettek őrizetbe, kihallgatása folyamatban van. Egy negyedik személyt még köröznek.  Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga jobboldali kormánypárt vezetője közösségi oldalán jelentette be a feltételezett tettesek elfogását. Azt írta, a borzalmas bűncselekményt elkövető „férgek”, és semmilyen büntetési engedményt nem kapnak majd.

Litvánia nem fogja támogatni a Lengyelországgal szembeni európai uniós szankciókat – idézte Linas Linkevicius litván külügyminisztert a PAP lengyel hírügynökség. A tárcavezető a Varsói Biztonsági Fórumon hangsúlyozta, hogy a két ország közötti együttműködés mindkettejük biztonsága szempontjából létfontosságú. Úgy vélem, hogy „több dolog köt össze minket, mint amennyi elválaszt” – magyarázta a litván diplomácia vezetője. „Sok közös stratégiai célunk van, amelyek nemzetbiztonsági szempontból fontosak mindkét ország számára” – folytatta.

Gazdaság:
A nyilvántartott álláskeresők száma 6,5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a szeptemberi zárónapon 251 000 álláskereső volt, több mint 17 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Szeptemberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,4 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,7 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett. Szeptemberben 47 500 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 13,3 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 2,5 százalékkal nőtt. Az álláskeresők 10,5 százaléka, 26 300 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős a számuk.

Az év végére a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) szerződött állománya eléri a 2500 milliárd forintot, a 2014-2020 között meghirdethető teljes keretet – mondta Greinstetter Balázs, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Greinstetter Balázs kiemelte, a magyar Ginop egyebek közt támogatja a munkaerőpiaci tartalékot is jelentő fiatal álláskeresők munkaerőpiaci elhelyezkedését, vállalkozóvá válását, felkészíti a hazai kis- és közepes vállalkozásokat az ipari digitalizáció kihívásaira, ösztönzi az egyetemi és vállalati kutatás-fejlesztési együttműködéseket, kedvezményes hitelt és kockázati tőkét kínál vállalkozásoknak.

Folyamatosan erősödik a lakosság hitelfelvételi aktivitása a Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint, a portál az idei első három negyedévben több mint háromszor annyi személyihitel-igényt továbbított, mint az előző év hasonló időszakában. Ezeknek a hiteleknek az átlagos nagysága 1,32 millió forint volt, 8 százalékkal nagyobb a 2017 első kilenc hónapjában mért 1,22 millió forintos átlagnál. A vizsgált időszak során tovább csökkentek a személyi hitelek kamatai: az átlagos thm (teljes hiteldíj mutató) a portál összesítésében 13,9 százalék volt 2018 első kilenc hónapjában, szemben a tavalyi 14,8 százalékkal, mindeközben 48-ról 51 hónapra emelkedett az átlagos futamidő. E két tényező hatására a magasabb átlagos hitelösszeg ellenére az átlagos havi törlesztőrészlet 32 500 forintos mértéke szerényen még csökkent is a tavalyi 32 700 forinthoz képest.

Könnyű:

Németország legnagyobb biobankja nyílt meg Münchenben, az olyan betegségek, mint a rák és a diabétesz hosszú távú tanulmányozását célzó erőfeszítések részeként. A Nako Biorepository nevű központban őrzött csaknem 21 millió vér-, vizelet- és nyálmintát mínusz 80 vagy mínusz 180 Celsius-fokos hőmérsékleten tárolják. A biobank vezető kutatója, Matthias Tschöp „a németországi kutatások és tudományos élet kincsének” nevezte a teljesen automatizált intézményt, amelyet úgy terveztek, hogy a következő harminc évre biztosítsa a feltételeket a kutatók számára a minták elemzéséhez. A biológiai mintákat, amelyeket számítógéppel lehet előkeresni, egy 2014-ben kezdődött és 200 ezer ember bevonásával végzett országos kutatás során gyűjtötték be. A biobank célja egyebek között a rák, a diabétesz és a szívroham kialakulásának hosszú távú tanulmányozása.