„Előbb-utóbb elfogy a hitel” – Nagy Erzsébet a homályos béremelési ígéretekről és a sztrájkhajlandóság felméréséről
Az oktatási dolgozók jövő évi béremelése, a részletek hiánya, a nevelő-oktató munkát segítők méltánytalan helyzete és egy esetleges sztrájk volt a Pirkadat október 28-i adásának témája. M. Kende Péter Nagy Erzsébetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivőjét kérdezte arról, mit tudnak az érdekképviseletek a költségvetés oktatási számairól. A szakszervezeti vezető szerint szinte semmit: a bejelentett átlagos emelés mögött nincsenek kidolgozott részletek, a dolgozók pedig egyre türelmetlenebbek.
Egy átlag, amely mögött nincsenek számok
A vendég elmondta: annyit tudnak, hogy a bérek átlagosan 21,5 százalékkal nőnek, de már az „átlagosan” szó is homályos: nem derült ki, mely csoportok mennyit kapnak. Magyar Péter említette például, hogy egy pedagógiai asszisztens nettó 51 ezer forinttal keres majd többet, csakhogy azt nem tudni, melyik asszisztensre igaz ez, az adómentesre vagy arra, akinek a jövedelmét az új, 15 helyett 9 százalékos személyi jövedelemadóval kell számolni. „A részletekről az égvilágon semmit nem lehet tudni” – foglalta össze. Írásos tervezetet még nem láttak, a dokumentumok a hónap végén, 30-án vagy 31-én válhatnak nyilvánossá.
Még homályosabbnak nevezte a szakképzés helyzetét. Ott mindenki a munka törvénykönyve hatálya alá került, a bérek intézményenként nagyon eltérőek lehetnek, és a köznevelési intézményekre vonatkozó fokozatokhoz hasonló rendszer sincs. A béralku ígéretére azt felelte, hogy az ilyen alkuk Magyarországon kissé egyoldalúak.
Elmaradhat az idei béremelés
A szakszervezeti vezető szerint az érintettek úgy érzékelik, hogy a „becsomagolt szöveg” valójában azt takarja: az emelés messze elmarad majd az ígérettől. Korábban arról is szó volt, hogy idén és jövőre is lesz egy-egy lépcső, a költségvetési bejelentés azonban csak a jövő évről szól, az idei emelés pedig minden jel szerint elmarad. A dolgozók ezért nagyon elégedetlenek, ahogy egyébként a rendészeti és a szociális területen dolgozók is.
Szerinte sokat segített volna, ha a kormány legalább a költségvetés koncepcióját egyezteti a szakszervezetekkel. Elfogadhatóbb lett volna, ha egy tárgyalási joggal rendelkező kormányzati képviselő elmondja: a kormányváltás után súlyos hiányt találtak a költségvetésben, ezért most ennyit tudnak adni, és felvázolja, mi a végső cél, például egy bértábla. Ehelyett a minisztériumban azt hallották, hogy nem rendelkeznek semmilyen pénz fölött, és maguk sem látják, hogyan alakul a költségvetés. Ebből arra következtet, hogy a folyamat kormányon belül sem volt egészen átlátható, bár ezt hangsúlyozottan csak kívülről vélelmezi.
„Mi sztrájkot tudunk szervezni, csak helyettük nem tudunk sztrájkolni”
A PDSZ következő lépése a sztrájkhajlandóság felmérése lesz. Elsősorban a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és az egyéb munkakörökben dolgozók kérik folyamatosan, hogy a szakszervezet lépjen. Előbb azonban meg kell várni az írásos számokat, és abban bíznak, hogy akkor egyeztetés is lesz. Ha ez nem vezet eredményre, fel kell mérniük, mekkora az elégedetlenség, és ehhez képest mekkora a mozgásterük, mert a döntés végül a dolgozókon múlik.
M. Kende Péter arra kérdezett rá, nem tarthatja-e vissza a dolgozókat, hogy a mostani közhangulatban a közvélemény elítélné a sztrájkolókat. Nagy Erzsébet szerint ez attól függ, mekkora az elégedetlenség, vagy másként fogalmazva a nyomor: aki a Maslow-piramis legalján van, egy idő után nem azt mérlegeli, mit szól hozzá a társadalom. A PDSZ akciószövetségben van más, közfeladatot ellátó szakszervezetekkel, és ha belevágnak, közös platformot keresnek velük, mert szerinte az összefogással lehet eredményt elérni és a közvéleményt is befolyásolni.
A könyvtáros, a rendszergazda és az asszisztens
A szakszervezeti vezető úgy véli, a közvélemény is megértené a helyzetet, ha konkrét példákat látna. Egy iskolában óriási bérszakadék lehet a könyvtáros és a könyvtáros tanár között, és gyakran éppen a képzettebb keres kevesebbet, pusztán mert nincs pedagógusvégzettsége. Sok iskolában azért nincs rendszergazda, vagy azért jár be egy apuka szívességből részmunkaidőben, mert a garantált bérminimum plusz tíz százalékért nem találnak embert.
Hasonló a helyzet a sajátos nevelési igényű gyerekeknél. Sok az olyan tanuló, akivel a pedagógus a tanórán alig tud együtt dolgozni, miközben a többieket is tanítania kell. Nagy szükség lenne arra, hogy az órán pedagógiai asszisztens vagy fejlesztő is jelen legyen, de ennyi pénzért erre sem kapnak embert.
Nemcsak a bérekről szól
A műsorvezető felvetette, mennyire baj, hogy az érdekképviseletek ismét abba a mókuskerékbe kerültek, hogy kizárólag a bérekről kell beszélniük. A válasz szerint szakmai munka is folyik: kollégáik nemrég részt vettek egy, a sajátos nevelési igényű gyerekekről szóló egyeztetésen, ahol egy tízpontos javaslatcsomag született, és folyamatosan küldenek anyagokat a nemzeti alaptanterv előkészítéséhez is. Az már más kérdés, hogy a minisztériumban összegyűlő 14 és 10 pontokból végül lesz-e olyan jogszabály, amely valóban segíti a dolgozók munkáját és a gyerekek helyzetét.
Mikor mennek újra az utcára?
Végül M. Kende Péter arról kérdezte, mikor juthat el a PDSZ és az aktivisták odáig, hogy szerdánként újra kivonuljanak, többek között a Ferenciek terére. Nagy Erzsébet szerint a nevelőtestületekben egyre nagyobb a türelmetlenség és az elégedetlenség, mert érdemi változást nem látnak: sokan panaszolják, hogy ugyanazok a vezetők maradtak, ugyanolyan tankerületi utasítások érkeznek, sőt néha szigorúbbak. Ha a munkahelyeken nem lesz látható, kedvező változás, vagy elakadnak a pedagógusok és a gyerekek terheinek enyhítéséről, illetve egy alkalmasabb oktatási rendszerről és tartalomról szóló tárgyalások, előbb-utóbb ide jutnak. „Ezen bizony kell dolgoznia az oktatási kormányzatnak, mert előbb-utóbb elfogy a hitel” – figyelmeztetett.
M. Kende Péter azzal zárt, hogy ha az oktatási kormányzat dolgozni akar ezen, partnerként ott vannak az érdekképviseletek, köztük a PDSZ is, és a költségvetési számok ismeretében lesz miről folytatni a beszélgetést.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
