„Ennek az iparágnak valójában nincs jövője” – Zabezsinszkíj Anna a szőrmetermelés megszüntetéséért
A szőrmeipar európai és magyarországi helyzetéről, a prémes állatok tartásának körülményeiről és az uniós döntés elhúzódásáról beszélgetett M. Kende Péter Zabezsinszkíj Annával, az Una Terra Alapítvány kuratóriumának november 1-jétől elnökével a Pirkadat október 28-i adásában. Az alapítvány célja, hogy Magyarországon is megszűnjön a szőrmetermelés és a szőrmetermékek forgalmazása. A vendég szerint az iparág ellen az állatjólét, a közegészségügy és a gazdasági racionalitás egyaránt szól. A műsorvezető már a beszélgetés elején jelezte, hogy őt magát is felháborítják a prémes ruhadarabok.
Nemzetközi találkozó Budapesten
Október 29-én és 30-án kétnapos konferenciának ad otthont az alapítvány: a szőrmementes összefogás nemzetközi szervezete, a Fur Free Alliance tartja Magyarországon csúcstalálkozóját, és csütörtök reggel nemzetközi sajtótájékoztatót is rendeznek. A tanácskozásra tizenhét ország képviselői érkeznek, hogy áttekintsék az uniós és a magyar helyzetet. A sajtótájékoztatón a szőrmelobbi orosz kapcsolatairól, az uniós és orosz összefüggésekről is szó lesz; ezt a témát a műsorban nem fejtette ki. A sajtótájékoztatóra regisztrálni kell, és az adás idején még volt néhány szabad hely.
Másfél millió aláírás, döntés nélkül
A vendég emlékeztetett arra, hogy másfél millió európai polgár írta alá azt a hivatalos uniós polgári kezdeményezést, amely a szőrmeipar és a szőrmetermékek forgalmazásának megszüntetését kéri. A kezdeményezés 2023-ban zárult, az Európai Bizottság pedig 2026 márciusára ígért döntést. Hét hónappal később ez még mindig nem született meg, és Zabezsinszkíj Anna szerint nehéz megmondani, miért.
Európában öt ország maradt, amely még tenyészt prémes állatot, vagy nem tervezi a kivezetést, és Magyarország sajnos közéjük tartozik. A magyarokat az ügy azért is különösen érinti, mert az állatjólétért felelős uniós biztos Várhelyi Olivér. A döntés így a Bizottságon áll vagy bukik, de az Európai Parlamenten keresztül is lehet nyomást gyakorolni.
Cipősdoboznyi ketrecek
Zabezsinszkíj Anna három fő érvet sorolt fel; elsőként az állatjólétit, amely szerinte a legtöbb ember számára a legkézenfekvőbb. Magyarország 2020-ban részleges tilalmat ért el: azóta a húsevő prémes állatokat nem lehet tenyészteni, a csincsillákat viszont igen. Bár a termelés csökkent, az ország továbbra is a világ egyik legnagyobb csincsillatenyésztője, a prémek pedig az orosz és a kínai piacra kerülnek, nem a magyar fogyasztókhoz.
Az állatok apró, sokszor cipősdoboznyi ketrecekben töltik egész életüket, egyetlen feladatuk, hogy odaadják a prémjüket. A prémes rókáknál olyan hibrideket tenyésztettek ki, amelyek még testesebbek, hogy a redőikben több szőrme legyen. Úgy látja, sem az életük, sem a leölésük nem lehet humánus ezekben a rendszerekben, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2025-ben szintén arra jutott, hogy a jelenlegi tartási módban nem biztosítható a tenyésztett állatok magas szintű jólléte.
Közegészségügyi kockázat egy luxuscikkért
A második érv közvetlenül az embereket érinti. Nem véletlen, hogy a részleges tilalom éppen 2020-ban sikerült, mondta: a koronavírus-járvány megmutatta, hogy ezek a telepek az állatról emberre terjedő betegségek, a zoonózisok forráspontjai lehetnek. Számos európai és észak-amerikai farmon mutatták ki a madárinfluenzát és a koronavírus egy változatát.
Mindez ráadásul egy divatcikkért történik, amely nélkülözhető luxus: a vendég megfogalmazásában egy teljesen felesleges és kegyetlen rendszerből származó termék, amelyet Magyarországon – a környezetszennyezést is beleszámítva – egyelőre mégis megengednek.
Veszteséges, hanyatló ágazat
A harmadik szempont a gazdasági. Zabezsinszkíj Anna – hangsúlyozva, hogy nem gazdasági szakember – egy 2025-ös tanulmányra hivatkozott, amely szerint az iparág a takarmány, az energia, a gyógyszerek és a beszerzések költségeit levonva sem termel hozzáadott értéket: a bruttó hozzáadott érték 9,2 millió eurós mínuszt mutat.
Arra a kérdésre, hogy ki fizeti ezt meg, azt felelte: részben a közpénz. A termelők uniós támogatást kapnak, emellett voltak állami támogatások, és a járvány idején leölt állatokért kompenzációt is igényelhettek. Az ágazat az elmúlt évtizedben nagyjából 80 százalékkal zsugorodott, így a dolgozóknak sem ad hosszú távú biztonságot, egyre többen váltanak más iparágra. Ezért átfogó tervet sürget, amely az iparág kivezetését a végéig kíséri.
M. Kende Péter a maga egyszerű megoldását ajánlotta: aki fázik, hordjon kötött sapkát, kötött pulóvert, vastag nadrágot, és felejtse el a prémeket.
Tájékozatlan minisztérium
Zabezsinszkíj Anna azt remélte, hogy legközelebb a minisztériumban már világos képet kapnak a magyar helyzetről és a kormány terveiről. Legutóbbi látogatásukkor ugyanis a minisztérium képviselője semmit sem tudott az iparágról: sem azt, hány állatról van szó, sem azt, kapnak-e a magyar termelők állami vagy más közpénzből származó támogatást, sem azt, mi a terv. Erről a műsorvezetővel is szeretne majd beszélni, aki beszámolót kért a konferenciáról és annak tapasztalatairól.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
