Pirkadat: Totyik Tamás

„A legfontosabb az lenne, hogy a bizalmat helyre kellene állítani” – Totyik Tamás a javítóintézetek válságáról

A Pirkadat szeptember 23-i adásában M. Kende Péter Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével beszélgetett a javítónevelő intézetek helyzetéről, az Oktatási Hivatal vezetőváltásáról és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremeléséről. A szakszervezeti vezető szerint a javítóintézetekben nem elsősorban fizetési, hanem súlyos szakmai és létszámproblémák vannak, miközben az oktatás más területein is komoly humánerőforrás-gondok jelentkeznek.

A javítóintézetek ügyében hónapok után érkezett válasz

Totyik Tamás elmondta, hogy a Pedagógusok Szakszervezete már három hónappal korábban részletesen jelezte a minisztériumnak az aszódi javítónevelő intézet problémáit.

Szerinte csak azután kaptak érdemi választ, hogy a sajtóban is részletes cikk jelent meg az intézmény helyzetéről.

A minisztérium végül jelezte: elfogadják azt a javaslatot, hogy a javítóintézetből kikerülő fiatalok sorsát nyomon kövessék, így mérhetővé válhat, mennyire eredményes az ott folyó munka.

A szökések aránya 10-ről 30 százalékra nőtt

Totyik szerint a javítóintézetek legnagyobb gondjai ettől még nem oldódtak meg.

A szökések arányát 10-ről 30 százalékra tette, miközben a Szőlő utcai intézet bezárása után a fiatalokat más intézmények között osztották szét, de a szükséges személyzetet nem biztosították hozzájuk.

A Szőlő utcából elbocsátott dolgozók szerinte sok esetben másutt sem tudnak elhelyezkedni.

Négy hónap is kell, mire valaki teljes értékű munkatárs lesz

A javítónevelő intézetekben végzett munka Totyik szerint speciális felkészülést igényel.

Az új dolgozóknak átvilágításon kell átesniük, majd hosszabb betanulási folyamat következik.

„Legalább négy hónapnak kell eltelni ahhoz, hogy ő rendesen munkába tudjon állni.”

Ezért a kieső munkatársakat nem lehet egyik napról a másikra pótolni.

Aszódon tizenkét dolgozó mondott fel

Totyik arról számolt be, hogy az aszódi intézetben tizenkét kollégájuk nyújtotta be a felmondását.

Hangsúlyozta, hogy ezúttal nem a fizetések jelentik az elsődleges problémát.

„Áldatlan körülmények vannak. És itt most nem a fizetésről beszélek, hanem a szakmai feltételekről.”

Szerinte a dolgozók sokszor egyszerűen nem tudják teljesíteni azokat a feladatokat, amelyekre a jogszabályok kötelezik őket.

A büntetés-végrehajtási szemlélet konfliktusokat okozott

A javítóintézetek vezetésében megjelent büntetés-végrehajtási szemlélet Totyik szerint nehezen illeszthető össze a nevelési feladatokkal.

Az együttműködés formálisan működik, de a különböző szakmai megközelítések folyamatos konfliktusokat teremtenek.

A szakszervezeti vezető szerint a javítóintézetek alapfeladata éppen az lenne, hogy a fiatalokat visszavezessék a társadalomba.

„A bizalmat helyre kellene állítani”

Totyik szerint az első és legfontosabb lépés az intézményekben dolgozók iránti bizalom visszaépítése lenne.

„A legfontosabb az lenne, hogy a bizalmat helyre kellene állítani az ott dolgozók irányába.”

Szerinte először az államnak kellene világossá tennie, hogy bízik az intézmények szakembereiben, ezt követően pedig a társadalmi megítélést is rendezni kellene.

Nem szabad néhány súlyos visszaélésből arra következtetni, hogy az egész intézményrendszer dolgozói alkalmatlanok vagy bűnösök.

A fiatalok többsége nem válik visszaesővé

Totyik fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a javítóintézetekben élő gyerekeket a bíróság éppen azért nem küldi börtönbe, mert van esély a visszailleszkedésükre.

Szerinte olyan fiatalokról is szó van, akik kisebb súlyú bűncselekményeket követtek el.

Elmondása szerint mintegy 70 százalékuk később nem válik visszaesővé.

Rossz időpontban vált vezetőt az Oktatási Hivatal

A beszélgetés másik témája az Oktatási Hivatal vezetésének változása volt.

Totyik szerint az elnök távozása különösen rossz időpontban történt, hiszen egyszerre indul az októberi statisztikai adatgyűjtés, az őszi érettségi előkészítése és több nemzetközi mérési folyamat feldolgozása.

A hivatal közben komoly humánerőforrás-gondokkal is küzd.

A szakembereket elszívta a pedagóguspálya

Totyik szerint az államigazgatásban dolgozó szakemberek egy része már rosszabbul keresett, mint azok, akik visszamentek pedagógusnak.

Ez elszívó hatást okozott az Oktatási Hivatalnál.

A másik problémának a politikai beavatkozást nevezte.

Elmondása szerint a mérési adatokhoz nem nyúltak hozzá, de a hivatalos megfogalmazásokban előfordult, hogy politikai szempontok alapján próbálták árnyalni a rosszabb eredményeket.

A béremelés részletei továbbra sem ismertek

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és technikai munkatársak béremeléséről Totyik szerint egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni.

Nem világos, mikor indul az emelés, mekkora lesz az első lépcső, és beleszámítják-e a garantált bérminimum emelését a bejelentett 25 százalékba.

„Semmit nem tudunk.”

Szerinte a különbség akár 8–10 százalékpont is lehet attól függően, hogyan számolják az emelést.

Több pedagógiai asszisztensre lenne szükség

Totyik támogatja azt az elképzelést, hogy a pedagógusokat több feladattól mentesítsék, és erősítsék a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók szerepét.

Szerinte pazarlás, ha egy tanár olyan feladatokat lát el, amelyeket pedagógiai asszisztens is el tudna végezni.

Különösen fontosnak tartaná, hogy azokban az osztályokban, ahol magatartási vagy beilleszkedési problémával küzdő gyerek van, rendelkezésre álljon külön segítő szakember.

A 80,3 százalékos bérarányt vitatják

Totyik arról is beszélt, hogy a minisztériumi egyeztetés szerint a pedagógusbérek elérték a diplomás átlagkereset 80,3 százalékát.

A szakszervezet azonban ezt vitatja.

Szerintük elképzelhető, hogy a tavasszal kifizetett egyszeri, mintegy 150 ezer forintos juttatást is beleszámolták, miközben az nem épült be az alapbérbe.

Ezért az adatot további egyeztetésre szorulónak tartják.

A társadalomnak is meg kell értenie, miért kell több segítő

Totyik szerint egyre több gyermek küzd beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel.

Ezért a pedagógiai asszisztensek és más segítő szakemberek számának növelése szerinte nem kényelmi kérdés.

Úgy látja, ezt a társadalommal is meg kell értetni, mert valódi minőségi változás csak akkor lesz az oktatásban, ha a pedagógusok mellé megfelelő számú szakember is kerül.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.