A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.08.27.
Meghallgatta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) nyomozati elnökhelyettes-jelöltjeit az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága.
A pénz útját és a politikai felelősséget is fel fogja deríteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság – emelte ki a Tisza Párt országgyűlési frakciójának a vizsgálóbizottság elnöke.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök elmondta, hogy a júliusi washingtoni találkozójuk során három lehetséges megközelítést vitattak meg Donald Trump amerikai elnökkel Iránnal kapcsolatban.
Többen is rebesgetik az utóbbi időben, hogy az orosz hadsereg létszámhiánya miatt újabb tömeges mozgósítás jöhet, hasonló a 2022 őszihez.
Belföldi hírek:
84. évében meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész közösségi média-oldalán a család kérésére. Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten; Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, esszéista, de fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. Utolsó könyve, a Halott barátaim 2025-ben jelent meg a Sárközy & Társai gondozásában. 1967-ben megjelent első kötete, A Biblia. Az író 1984 óta élt és dolgozott a Zala megyei Gombosszegen. 1986-ban jelent meg monumentális nagyregénye, az írói ábrázolásmódot megújító Emlékiratok könyve, amelyen 1973-tól dolgozott. 1993-ban infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték. Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
Meghallgatta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) nyomozati elnökhelyettes-jelöltjeit az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága szerdán, zárt ülésen. Hantosi István, a testület tiszás elnöke az ülést követően újságíróknak nyilatkozva azt mondta: öt jelöltet hívtak meg a meghallgatásra, akik közül egy előre jelezte, hogy visszalép, így végül négy ügyészt hallgattak meg, akik beszámoltak szakmai tapasztalataikról és a munkával kapcsolatos elképzeléseikről. Az NVVH elnöki, valamint közpénzügyi és a nyomozati elnökhelyettesi posztjára a bizottság által kiválasztott jelöltet várhatóan csütörtök délelőtt jelentik be, majd az Országgyűlés elé terjesztik, amely már a héten döntést is hozhat – közölte a politikus. Hantosi István felidézte, hogy a vádemelési és fellebbezési elnökhelyettesek tisztségére nagyon kevés pályázat érkezett be, ezért nyilvánították eredménytelennek a pályázatot.
A pénz útját és a politikai felelősséget is fel fogja deríteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság – emelte ki a Tisza Párt országgyűlési frakciójának a vizsgálóbizottság szerdai alakuló ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján a bizottság elnöke. Csőszi Attila (Tisza Párt) felidézte, hogy 2016. március 1-jén mondta el Kósa Lajos fideszes képviselő az MNB-el kapcsolatban azóta szállóigévé vált mondatát, miszerint a közpénz elvesztette közpénz jellegét. Hozzátette: azonban az Orbán-Matolcsy paktum már jóval korábban, 2014 táján megköttetett, lehetővé téve, hogy az MNB az árfolyamingadozásból származó nyereségét alapítványokba csatornázza ki. A jegybank létre is hozta az alapítványokat, majd azok gyorsan 266 milliárd forint közpénzt kaptak, a Fidesz-KDNP pedig megpróbált olyan jogszabályi környezetet létrehozni, hogy a közpénzek útja követhetetlenné váljon.
Külföldi hírek:
Benjamin Netanjahu miniszterelnök elmondta, hogy a júliusi washingtoni találkozójuk során három lehetséges megközelítést vitattak meg Donald Trump amerikai elnökkel Iránnal kapcsolatban – a diplomáciát, a katonai beavatkozást és azt, amit ő Teherán „ostromának” szigorításaként ír le –, és a harmadik lehetőséget Washington nemrég kiterjesztett szankciós kampányához köti, hozzátéve, hogy kétli, hogy megállapodás születhetne az iráni „barbárokkal” – számolt be több különböző hírügynökség. Netanjahu elmondta, hogy közölte Trump-tal, kételkedik abban, hogy „jó megállapodást” lehetne kötni Teheránnal. „Azt mondtam neki: van egy régi lehetőség. Természetesen lehet megállapodást kötni. Egy jó megállapodást – ezzel nincs kifogásunk. De kétlem, hogy megállapodást lehet kötni azzal a bandával ott, azokkal a barbárokkal. Mondom neked: nem lehet megállapodást kötni.” A miniszterelnök szerint ezután egy harmadik lehetőséget is felvetett Trumpnak, nevezetesen, hogy „szigorítsák az Iránra nehezedő ostromot”.
Trump már régóta támogatja a Teheránra nehezedő erős gazdasági nyomást, első hivatali ideje alatt is a „maximális nyomás” elvén alapuló szankciókat folytatta.Az izraeli légierő lebombázott egy Hamász-létesítményt a Gázai övezet északi részén, amely az IDF szerint egy kórház és egy iskola mellett helyezkedett el. A hadsereg szerint a Jabaliában található létesítmény a Hamász számára „leshelyként”, valamint fegyvertárolóként szolgált. Az IDF szerint a Hamász a közelmúltban ebből az épületből tervezte a támadásait, és ezen dolgozott a terrorcsoport harci képességeinek helyreállításán. A hadsereg szerint a támadásban több Hamász-tag is életét vesztette. A hadsereg szerint a „leshely” körülbelül 50 méterre volt a hadsereg által a térségben kijelölt sárga vonaltól, és ezért „veszélyt jelentett a térségben működő IDF-csapatokra”. Az IDF szerint a helyszín körülbelül 70 méterre volt a Kamal Adwan Kórháztól, és 170 méterre egy iskolától.
A brit média beszámolói szerint Andy Burnham brit miniszterelnök hamarosan bejelenti az izraeli ciszjordániai telepekről származó áruk kereskedelmének teljes tilalmát. A The Telegraph szerint Burnham az összes telepre kiterjedő teljes kereskedelmi embargót fontolgat, válaszul arra, hogy Jeruzsálem telepek építését tervezi a vitatott E1-es területen. A cikk hozzáteszi, hogy a tervet „hetek belül” bejelentheti. A The Times beszámolója szerint a Munkáspárt vezetője – aki elődjénél, Keir Starmernél is keményebb vonalat kíván követni Izrael ellen – „határozott” új szankciókat fog bejelenteni az izraeli telepek ellen, hozzátéve, hogy szankciókat vezethet be a szélsőjobboldali miniszterek és egyes telepesek ellen is. A Munkáspárt belüli, Izrael-párti érdekvédelmi csoport, a Labour Friends of Israel azonban arra figyelmeztetett, hogy nem lenne lehetséges kizárólag a telepekről származó áruk kereskedelmét betiltani, és hogy egy ilyen lépés „de facto Izrael egészének bojkottját” jelentené.
Külföldi hírek (Világ):
Heteken belül regionális és országos törvényhozási választások lesznek Oroszországban, miközben Vlagyimir Putyin 2024-es kihívója kénytelen volt külföldre menekülni, az egyetlen mérhető ellenzéki párt listáját pedig töröltette az orosz legfelsőbb bíróság. A régóta emlegetett őszi mozgósítástól félve pedig már most ezrek indultak el a szomszédos Grúzia és Örményország felé. Szeptember 18-20. között regionális és országos törvényhozási választások lesznek Oroszországban, és az elmúlt hetek eseményei alapján úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin elszánta magát a tényleges ellenzék maradékának felszámolására. A „külföldi ügynöknek” minősített, valójában független közvélemény-kutató intézet, a Levada Központ Vlagyimir Putyin népszerűségének érezhető csökkenését mérte. És bár a megkérdezettek 74 százaléka továbbra is helyesli az elnök tevékenységét, a korábbi szintekhez képest ez egyértelmű visszaesés. Az orosz államfő támogatottsága ilyen alacsonyan vagy ennél alacsonyabban 2022 februárjában volt utoljára.
Többen is rebesgetik az utóbbi időben, hogy az orosz hadsereg létszámhiánya miatt újabb tömeges mozgósítás jöhet, hasonló a 2022 őszihez. Az akkori részleges mozgósítás nagyon népszerűtlen volt az orosz lakosság körében, katonakorú fiatalok – főleg diplomások és képzett szakemberek – százezrei hagyták el Oroszországot. Sőt, sok katonakorú férfi már most elkezdhetett külföldre menni, vagy ezt tervezi. Az orosz Szövetségi Vámszolgálat augusztus 18-i jelentése szerint például mindössze 24 óra alatt 20 ezer ember kelt át Oroszország és Grúzia egyetlen nyitva tartó határátkelőhelyén, a Verhnij Larsz ellenőrzőpontnál. A külföldön működő orosz ellenzéki portál, a Meduza június végén arról írt Kreml-közeli források alapján, hogy egy lehetséges mozgósításról már „minden szinten tárgyalnak”, bár akkor még nem született döntés. A források szerint a mozgósításra leghamarabb októberben kerülhet sor, miután lefutottak a szeptemberi választások.
Dél-Korea szerdán közölte, hogy előző nap vadászgépeket emelt a levegőbe, miután több orosz katonai repülőgép behatolt az ország légvédelmi azonosítási övezetébe. A védelmi minisztérium úgy pontosította a bejelentést, hogy a repülőgépek nem sértették meg az ország légterét. A Dél-Korea keleti és déli vizei fölött található légvédelmi azonosítási övezet (KADIZ) nem az ország területéhez tartozó légtér, de az esetleges félreértések és balesetek elkerülése érdekében az ezekbe történő berepüléskor a nemzetközi gyakorlat szerint a külföldi repülőgépek lehetővé teszik azonosításukat. A katonai repülőgépek általában értesítik az érintett országokat, mielőtt belépnének ebbe a zónába, még ha ez jogilag nem is kötelező. „A dél-koreai hadsereg észlelte az orosz repülőgépeket, miután azok beléptek a zónába, és minden eshetőségre felkészülve a légierő vadászgépeket vetett be” – magyarázta a tárca közleményében. A forrás szerint az orosz repülőgépek beléptek, majd kiléptek a Japán-tenger feletti zónából.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 33 – 36 fok körül alakul.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
