„Véget vetünk a varázslásnak meg a kamunak” – Lattmann Tamás szerint a korrupció elleni harc hitelessége most dől el
A Pirkadat augusztus 26-i adásában M. Kende Péter dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal beszélgetett az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal feladatáról, a korrupció elleni fellépés társadalmi elvárásairól, a vagyonvisszaszerzés realitásairól és arról, mitől lehet hiteles egy ilyen intézmény vezetője. Szóba került az uniós pénzek ügye, a korrupció mindennapi társadalmi jelenléte, valamint a legfőbb ügyész jövőbeni szerepe is.
Nem a bilincs a jogállami válasz
Lattmann Tamás szerint a társadalom egy részében erős az igény arra, hogy a korábbi politikai vezetőkkel szemben látványos büntetőjogi fellépés történjen. Ezt azonban szerinte a politikának nem szabad kritikátlanul kiszolgálnia.
Felidézte, hogy korábbi választások előtt is elhangzottak olyan ellenzéki ígéretek, amelyek azonnali letartóztatásokat vetítettek előre.
„Az embereknek meg kell tanulniuk adott esetben, hogy egyrészt nem kaphatnak meg mindent, amit akarnak, másrészt meg egyáltalán nem biztos, hogy helyes, amit akarnak.”
Szerinte a felelős politika feladata éppen az lenne, hogy lehűtse az indulatokat és a jogállami realitásokhoz igazítsa a várakozásokat.
A vagyonvisszaszerzésnél fontosabb lehet a vagyonvédelem
A hivatal elnökjelöltjeinek meghallgatásáról Lattmann azt mondta, több érdekes és szakmailag felkészült embert látott, de hiányolta a jövőre vonatkozó elképzeléseket.
„Értem, hogy a múlttal foglalkoznak, de engem a jövő egy picit jobban érdekel.”
Szerinte a visszaszerzés mellett legalább ennyire fontos kérdés, hogyan lehet megakadályozni az újabb korrupciós ügyeket. Ehhez prevencióra, társadalmi ellenálló képességre és olyan intézményi megoldásokra lenne szükség, amelyek már a közpénzek eltűnése előtt képesek beavatkozni.
A tízszázalékos eredmény is lehet reális
A beszélgetésben felmerült, hogy az egyik jelölt már tízszázalékos vagyonvisszaszerzési arányt is eredménynek tekintene.
Lattmann szerint ez lehet szakmailag reális, még ha politikailag kevésbé látványos is.
Úgy véli, a választóknak azt is el kell fogadniuk, hogy összetett vagyonvisszaszerzési eljárások nem zárhatók le néhány hónap alatt, és nem minden ügyben lehet eredményt elérni.
A kétharmados parlamenti többség előtt szerinte éppen ezért komoly döntés áll: olyan vezetőt választ-e, aki csodákat ígér, vagy olyat, aki a realitásokat mondja el.
„Véget vettünk a varázslásnak meg a kamunak, és a realitások mentén választunk.”
Integritás és hitelesség kell az új vezetőtől
Lattmann szerint egy jó hivatalvezetőnél nem elsősorban azt kell vizsgálni, hogy mennyire hangzatos ígéreteket tesz.
Fontosabbnak tartja a korábbi szakmai tevékenységet, a döntéseket, az integritást és azt, hogy a jelölt milyen elképzelésekkel rendelkezik a jövőre nézve.
A nyilvánosság elé került jelöltekről azt mondta, szakmai felkészültségük alapján egyikükről sem lehet állítani, hogy ne értene a területhez.
A korrupció a mindennapokban is jelen van
M. Kende Péter felvetette, hogy nehéz hitelesen korrupcióellenes társadalmat építeni, ha közben a hétköznapokban természetes marad a „megoldjuk okosban” gondolkodás.
Lattmann szerint ez valóban alapvető probléma.
„A magyar társadalomnál kevés korrupt társadalom létezik ma Európában.”
Hangsúlyozta, hogy itt nem kizárólag büntetőjogi korrupcióról beszél, hanem arról a mentalitásról is, amely a kisebb szabálykerüléseket, szívességeket és informális megoldásokat természetesnek tekinti.
Szerinte ezért a korrupció elleni küzdelem társadalmi edukáció nélkül nem lehet sikeres.
Kiderül, valóban korrupcióellenes-e a társadalom
Lattmann arról is beszélt, hogy korábban sem volt biztos abban, vajon a korrupció valóban elvi kérdés-e a választók számára, vagy inkább politikai hívószó.
Úgy látja, az elmúlt rendszer támogatottságának csökkenésében nagy szerepet játszott, hogy a korábbi gazdasági előnyök és kedvezmények egy része fenntarthatatlanná vált.
Most szerinte új helyzet kezdődik.
„Innentől kezdve vagy megcsináljuk ezt, vagy nem csináljuk meg.”
Úgy véli, az új politikai garnitúrának már nem lehet tartósan elődeire mutogatnia: saját intézményei és döntései alapján kell bizonyítania.
Az uniós pénzeket nem adják vissza automatikusan
Lattmann szerint a korrupcióellenes intézmény működését az Európai Unió is figyelni fogja.
Az uniós pénzek folyósítása továbbra is feltételekhez kötött, és nem elég politikailag kijelenteni, hogy azok „járnak” Magyarországnak.
„Puszira azt a pénzt nem fogják ideadni.”
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a döntések jelentős része nem kizárólag az Európai Bizottságon múlik, hanem a tagállami kormányoknak is komoly szerepük van.
Szerinte a többi ország azt fogja figyelni, hogy Magyarország valóban teljesíti-e a vállalt jogállami és korrupcióellenes feltételeket.
A hivatal függetlenségét a gyakorlat fogja eldönteni
Lattmann szerint az új hivatal hitelességéhez elengedhetetlen lesz, hogy vezetője külföld és belföld felé egyaránt bizonyítsa függetlenségét.
Egy nemzetközi kiadatási ügyben vagy más állammal folytatott együttműködésben például különösen fontos lehet a személyes szakmai tekintély.
Arra is figyelmeztetett, hogy a formális függetlenség önmagában kevés.
A legfőbb ügyészség példáját említve azt mondta, egy intézmény papíron lehet független, de a valódi megítélést mindig a működése alakítja.
A legfőbb ügyész kérdése is újra napirendre kerül
A beszélgetés végén szóba került az új köztársasági elnök egyik várható feladata, a következő legfőbb ügyész személyének kérdése.
Lattmann ugyanakkor szakmailag vitatja azt az alapvetést is, hogy a legfőbb ügyésznek minden körülmények között teljesen függetlennek kell lennie.
Felidézte, hogy a magyar alkotmányos rendszerben a független legfőbb ügyészi modell 1949-ben jelent meg.
Szerinte ezt a kérdést egy későbbi alkotmányozás során érdemes lehet újragondolni.
Lattmann Tamás szerint tehát a korrupció elleni küzdelem következő szakaszának sikere nem azon múlik majd, hány látványos ügy indul el, hanem azon, hogy létrejön-e hiteles, megelőzésre is képes intézményrendszer, és a társadalom hajlandó-e saját hétköznapi működésében is komolyan venni ugyanazokat a normákat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
