„Az ember legyen a saját bírósága, ítélkezzen maga fölött” – Oberlander Báruch az elul hónap üzenetéről
A Pirkadat augusztus 12-i adásában M. Kende Péter Oberlander Báruch rabbival, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbijával, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjével beszélgetett egy izraeli esküvő személyes élményéről, az elul hónap kezdetéről, a sófár ébresztő szerepéről és a megtérés jelentéséről. A beszélgetés második felében a rabbinikus bíróságok döntéshozatala és az izraeli fellebbezési rendszer is szóba került, kapcsolódva a Sóftim hetiszakaszhoz.
Három generáció esküvőjén ugyanaz a rabbi
Oberlander Báruch az adás elején Köves Slomó fiának izraeli esküvőjéről mesélt. Az esemény számára különleges családi jelentőséggel bírt.
„Slomó szüleinek az esküvőjén én voltam a rabbi, Slomó esküvőjén én voltam a rabbi, most a fiánál én voltam a rabbi” – mondta.
Köves Slomót még bár micvája előttről ismeri, ezért a családhoz fűződő kapcsolatot különösen közelinek nevezte.
Az esküvő előtt azonban kellemetlen meglepetés érte. A ketubához, vagyis a házasságlevélhez előkészített adatok között hibát talált: a menyasszony édesapjának teljes héber neve nem szerepelt pontosan. Oberlander szerint egy ilyen dokumentumnál minden névnek hibátlanul kell szerepelnie, ezért személyesen ellenőrizte az adatokat.
Elulban a sófár ébreszt
Az utazás után a beszélgetés elul hónapjára terelődött, amely most kezdődik a zsidó naptárban.
Oberlander szerint a sófár ugyan csak az egyik eleme ennek az időszaknak, mégis nagyon fontos jelzés.
„Ez egy ébresztő hang, hogy tessék” – mondta.
A sófár arra figyelmeztet, hogy közelednek az őszi nagyünnepek, és elérkezett az önvizsgálat, a megtérés és a változtatás ideje.
A rabbi a szefárd közösségek szlichot-imáit is felidézte. Izraelben már elul elejétől hosszú, énekelt bűnbánó imákat mondanak, amelyek hajnalban vagy akár éjfél után is tömegeket vonzanak, különösen a Siratófalhoz.
„Ez tényleg nagyon megható. Szóval tényleg az ember kedvet kap megtérni.”
A megtérés nem depressziós állapot
Oberlander hangsúlyozta, hogy a zsidó gondolkodásban a megtérés célja nem az, hogy az ember tartós lelkiismeret-furdalásba süllyedjen.
Egy történettel érzékeltette ezt: valaki jom kipurkor örömteli dallammal imádkozott, és amikor megkérdezték tőle, miért ilyen vidám, azt felelte, hogy aki a király palotáját takaríthatja, annak van oka örülni.
A rabbi szerint a megtérés is hasonló lelki „takarítás”.
„Nem az a lényege, legyen lelki furdalásod. […] Az Isten nagy mosollyal azt mondja az embernek: gyere, gyere csak vissza.”
Az ember felismeri, mit rontott el, kimondja, kijavítja, amit lehet, és ezzel megszabadul egy tehertől.
Harminchat év alatt szélesebb lett a zsidó élet köre
Oberlander Báruch harminchat éve érkezett Magyarországra. M. Kende Péter arról kérdezte, hogyan látja ennyi idő után a magyarországi zsidó élet változását.
A rabbi szerint a rendszerváltás környékén is volt egy erős, elkötelezett közösségi mag, ám számban viszonylag szűk körből állt.
Ma szerinte jóval többen kapcsolódnak valamilyen módon a zsidó élethez, akár ünnepeken, akár rendszeres vallásgyakorlással.
„Ma van nagyobb zsidóság” – fogalmazott, hozzátéve, hogy továbbra is sokakat lehetne még közelebb hozni a közösségi és vallási élethez.
A rabbinikus bíróságon nem kell egyhangúság
A beszélgetés második felében M. Kende Péter arra kérdezett rá, miként dönt egy bét din, vagyis rabbinikus bíróság.
Oberlander szerint nincs szükség teljes egyhangúságra: a Tóra alapján a többségi álláspont dönt.
Bizonyos ügyekben azonban minősítettebb többség szükséges. Halálos ítéletnél például a felmentéshez elegendő volt az egyszerű többség, az elítéléshez viszont nagyobb különbség kellett.
Külön érdekességként említette, hogy ha két bíró teljesen azonos érvelést mond el, az a talmudi gondolkodás szerint lényegében egyetlen véleménynek számít.
„Kell, hogy legyen egy kis különbség” – magyarázta.
Izraelben írásban is indokolni kell a döntést
Oberlander szerint az izraeli hivatalos rabbinikus bíróságok egyik nagy előnye, hogy részletes írásos indokolást készítenek.
Ez szerinte segíti a joggyakorlat fejlődését, mert a későbbi ügyekben vissza lehet nyúlni a korábbi érvelésekhez.
Izraelben fellebbezési rendszer is működik, amelyet még a brit mandátum idején vezettek be. A klasszikus háláchában nincs a modern értelemben vett alsó- és felsőbb bírósági hierarchia, ezért ezt sajátos jogi megoldással illesztették be a rendszerbe.
A döntést eleve úgy hozzák meg, hogy annak érvényessége függhet a magasabb fórum jóváhagyásától.
Sóftim: az ember saját maga fölött is ítélkezzen
A téma közvetlenül kapcsolódik a heti szakaszhoz is: ezen a héten a Sóftim szakaszt olvassák, amely már a kezdetén a bírákról és az igazságszolgáltatásról beszél.
Oberlander ezt elul hónapjával is összekötötte.
„A megtérés az is lényegében: az ember legyen a saját bírósága, ítélkezzen maga fölött.”
Elul így egyszerre az ébresztés és az önvizsgálat időszaka: az embernek meg kell néznie saját döntéseit, felismerni a hibákat, és lehetőséget kap arra, hogy másképpen folytassa.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
