„Most nem építünk parkolókat” – Olajos János szerint Budapest közlekedésében rossz irányba billent az egyensúly
A Pirkadat augusztus 10-i adásában Breuer Péter Olajos Jánossal, „pesti polgárral” beszélgetett Budapest közlekedéséről, a parkolóhelyek megszüntetéséről, a belvárosi zöldítési programokról, az elektromos rollerek veszélyeiről és a taxik helyzetéről. Szóba került a repülőtér új behajtási rendszere is, amely szerintük különösen a mozgásukban korlátozott utasok számára okozhat nehézségeket.
Szeletekre vágják az utakat
Olajos János szerint Budapest közlekedésének egyik legnagyobb problémája, hogy az útfelületet egyre több cél között próbálják megosztani, miközben a rendelkezésre álló tér nem növekszik.
Kerékpársávok, zöldfelületek, parkolók, közösségi közlekedési sávok és autóforgalom versenyez ugyanazért a helyért. A kérdés szerinte az, hol lehet majd parkolni, hogyan jutnak el az üzletekhez az áruszállítók, és miként működik majd a belvárosi közlekedés.
A többszintű utak, felüljárók és alagutak ötlete is felmerült. Olajos ezeket ugyan részben fikciónak nevezte, de szerinte hosszabb távon érdemes lenne gondolkodni olyan megoldásokban, amelyek nem kizárólag ugyanazon az útfelületen próbálják elhelyezni minden közlekedési módot.
„Most nem építünk parkolókat”
A beszélgetésben különösen sok szó esett a XIII. kerületben kialakított kisebb zöldfelületekről, sziklakertekről és a parkolóhelyek számának csökkenéséről.
Olajos elismerően beszélt a XIII. kerület gazdálkodásáról, ugyanakkor úgy látja, a városvezetés nem fordít elég figyelmet arra, hol lehet elhelyezni a már meglévő autóállományt.
„Most meg nem építünk továbbra sem parkolókat. Nem azon gondolkozunk, hogy hogy lehetne a meglévő gépkocsikat és gépjárműveket elhelyezni, hogy ne az utcán” – fogalmazott.
Szerinte az autók számának csökkenését nem lehet pusztán parkolóhelyek megszüntetésével kikényszeríteni.
A lovaknak legalább istállót építettek
Breuer Péter felvetésére Olajos történelmi párhuzammal érzékeltette a problémát.
Amikor a városi közlekedés még lovakra épült, istállókat alakítottak ki számukra. A mai autós társadalomban ugyanígy infrastruktúrára lenne szükség ahhoz, hogy a járművek ne az utcákat foglalják el.
A parkolóházak és mélygarázsok fejlesztése ezért szerinte logikusabb út lenne annál, mint hogy egyszerűen folyamatosan szűkítsék a parkolási lehetőségeket.
A sziklakert nem csökkenti az autók számát
Olajos vitatta azt a gondolatot, hogy a belvárosi közterületek átalakítása önmagában jelentősen megváltoztatná az emberek közlekedési szokásait.
„Ettől nem lesz kevesebb az autó” – mondta.
Úgy látja, a jóléti társadalmakban továbbra is erős igény marad az egyéni közlekedésre, különösen az idősödő lakosság körében. Az autógyártók ráadásul továbbra is új modelleket kínálnak, és érdekeltek az értékesítésben.
A zöldítésnek lehet szerepe, de szerinte azt össze kell hangolni a közlekedés valós igényeivel.
Nem mindenkit lehet rollerre ültetni
A kerékpárok és elektromos rollerek terjedése kapcsán Olajos János határozottan bírálta azt a szemléletet, amely ezekben látja a városi közlekedés általános megoldását.
„Nem a rollereké a jövő. Tehát álljunk már meg ezzel, hogy most mindenkit rollerre meg biciklire” – mondta.
Felvetette azt is, hogy érdemes lenne megvizsgálni, mennyi egészségügyi költséget okoznak a rollerbalesetek, hány ember szorul hosszabb kórházi kezelésre, és milyen súlyos sérülések történnek.
Szerinte a közlekedéspolitikában a megelőzésnek legalább akkora szerepet kellene kapnia, mint az új közlekedési eszközök ösztönzésének.
Felhígult a taxis szakma?
A beszélgetés a budapesti taxikra is kitért. Olajos elmondta, hogy ritkán taxizik, és ma már körültekintőbb lenne, mielőtt beül egy autóba.
Úgy látja, a taxis szakma korábban jóval zártabb és szabályozottabb volt, mára azonban jelentősen felhígult.
Felidézte a londoni példát, ahol a taxisofőröknek hagyományosan magas szintű helyismerettel kell rendelkezniük, és nem elegendő pusztán a GPS követése.
Olajos szerint Budapesten akár az engedélyezési feltételeket is érdemes lenne újragondolni.
Indokolt-e, hogy a taxi a buszsávban járjon?
A taxisok különleges közlekedési jogosultságai is szóba kerültek.
Olajos úgy látja, egy taxi alapvetően ugyanolyan gépjármű, mint bármely más személyautó, ezért kérdésesnek tartja, milyen alapon használhat buszsávokat vagy élvezhet más előnyöket.
„Az, hogy aki igénybe veszi, és nem buszra száll, hanem mondjuk taxiba ül, ő ezért egy extra költséget hajlandó megfizetni. De ez miért ad neki lehetőséget, hogy mondjuk a buszsáv használatával olyan előnyöket szerezzen?” – vetette fel.
Véget értek a zöld rendszámos kedvezmények
A beszélgetés érintette az elektromos autók korábbi parkolási kedvezményeit is.
Olajos szerint ezek a kedvezmények tipikus példái annak, amikor egy új technológiát kezdetben különleges előnyökkel ösztönöznek, majd a terjedésével fokozatosan megszüntetik ezeket.
Breuer Péter ezt „beetetési időszaknak” nevezte, Olajos pedig egyetértett azzal, hogy a szabályozás most új szakaszba lépett.
A repülőtéri rendszer újabb konfliktust hozott
Komolyabb problémának tartják a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér behajtási rendszerének változásait.
A beszélgetés szerint azok a taxisok, akiknek nincs külön repülőtéri szerződésük, korlátozottan hajthatnak be az utasokért, és az ötperces időkeret túllépése jelentős díjat vonhat maga után.
Olajos saját tapasztalatként említett olyan helyzetet, amikor egy fizetési probléma miatt feltorlódott a sor a kijáratnál, így az autók akaratukon kívül túllépték a megengedett időt.
A mozgássérülteknek különösen nehéz lehet
Breuer Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a repülőtéri rendszer a mozgásukban korlátozott emberek számára különösen nehézkes lehet.
Szerinte nem mindig elegendő egy igazolvány felmutatása, hanem külön meg kell találni az erre kijelölt pontokat, adott esetben ki kell szállni, ügyintézni, miközben mögöttük torlódhat a forgalom.
A beszélgetés végére így ugyanoda jutottak vissza, ahonnan indultak: a budapesti közlekedés problémája nem önmagában az autó, a taxi, a roller vagy a zöldítés, hanem az, hogy az egyes rendszerek sokszor egymástól függetlenül változnak.
Olajos János szerint a városnak olyan közlekedési stratégiára lenne szüksége, amely a már létező igényekkel is számol, és a tiltások mellett kézzelfogható alternatívákat is kínál.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
