„Az amerikaiak sietnek, a kínaiak ráérnek” – Gyarmati István szerint a világpolitika két különböző időszámítás szerint működik
A Pirkadat augusztus 10-i adásában Breuer Péter dr. Gyarmati István nagykövettel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az Egyesült Államok és Kína rivalizálásáról, Ukrajna jövőjéről, az orosz háború lehetséges kimeneteléről és az Európai Unió belső bizonytalanságairól. Gyarmati szerint Washington és Peking egészen eltérően gondolkodik az időről: Kína hosszú távra tervez, Amerika viszont gyors eredményeket akar, részben azért is, mert érzi saját globális pozíciójának változását.
Kínának van ideje, Amerikának kevésbé
Gyarmati István szerint Kína saját magát fölemelkedő hatalomként látja, ezért nincs rákényszerítve arra, hogy minden konfliktust gyorsan eldöntsön.
„Ők ráérnek, a kínaiaknak van ideje, az amerikaiak meg mindent gyorsan meg akarnak oldani” – fogalmazott.
Az Egyesült Államok ezzel szemben egyre inkább érzékeli, hogy korábbi kizárólagos globális fölénye csökkenhet. Gyarmati szerint jó esetben stagnálásról, rosszabb esetben nagyon lassú, hosszú hanyatlásról beszélhetünk.
Ezért Washingtonnak fontos lehet, hogy a Kínával folytatott versenyben még azelőtt érjen el eredményeket, hogy Peking tovább erősödik.
Kína erősödése már aligha állítható meg
Breuer Péter felvetette, vajon meg lehet-e akadályozni Kína további térnyerését.
Gyarmati ebben kevés bizonytalanságot lát.
„Lesznek erősebbek, tehát ez nem kérdés, akármit is csinálunk.”
Szerinte a valódi dilemma már az, hogy Európa és az Egyesült Államok hogyan alkalmazkodik ehhez a változáshoz, és milyen helyet talál magának egy olyan világrendben, ahol Washington mellett Peking is egyre meghatározóbb szereplő.
Az elődök hibáztatása egy idő után kevés
A magyar politikáról szólva Gyarmati úgy vélte, természetes, hogy egy új kormány egy ideig feltárja az előző vezetés hibáit és örökségét.
Ennek azonban szerinte van határa.
„Ki kell javítani, korrigálni azt, ami nem volt jó, de inkább azt kéne elmondani, hogy mi lesz, ami most következik.”
Úgy látja, Magyarországon különösen erős a hajlam arra, hogy a problémákért mindig valaki mást tegyünk felelőssé: az előző kormányt, külföldi szereplőket vagy bárkit, akire éppen rá lehet mutatni.
Ukrajnát sem Oroszország, sem a Nyugat nem tudja egyszerűen lezárni
Gyarmati szerint az Egyesült Államok, Európa és Magyarország alapvető érdeke is egy stabil, demokratikus és lehetőleg kevésbé korrupt Ukrajna.
Az odavezető út azonban bizonytalan.
Donald Trump álláspontja folyamatosan változik, miközben az amerikai politika is kénytelen volt szembesülni azzal, hogy Putyin engedékenyebb kezelésével nem sikerült áttörést elérni.
„Az ukránok meglepően erős ellenállást tudnak tanúsítani” – mondta Gyarmati.
Ez szerinte nem jelenti azt, hogy Ukrajna katonailag legyőzheti Oroszországot, de azt igen, hogy Oroszország sem tudja egyszerűen legyőzni Ukrajnát.
Putyin számára a béke és a sarokba szorítás egyszerre lehetőség
A nagykövet szerint Európa az utóbbi időszakban egyre inkább maga állt Ukrajna támogatásának élére.
Ebben van lehetőség és veszély is.
Ha Putyin vagy környezete felismeri, hogy jelenleg még számukra is viszonylag kedvező feltételekkel lehetne megállapodást kötni, akkor nyílhat út a béke felé.
Ha viszont Moszkvában úgy érzik, hogy már a minimális céljaikat sem tudják elérni, veszélyesebb reakciók következhetnek.
„Nagyon könnyen sarokba szorítva érezheti magát, és olyan dolgokat csinálhat” – figyelmeztetett Gyarmati, hozzátéve: ebből „nagyon nagy baj” lehet.
Európa tudja, mit akar – csak közösen nem feltétlenül
Az Európai Unió egységéről Gyarmati azt mondta: az egyes tagállamok többnyire tudják, mit szeretnének, az már kevésbé világos, hogy közösen milyen stratégiát tudnak kialakítani.
Az ukrajnai háború, az energia, a biztonság és a jövő évi választások egyaránt komoly belső vitákat okoznak.
Különösen Franciaországot emelte ki, ahol a jelenlegi erőviszonyok alapján a radikális jobboldal további erősödése várható.
Gyarmati szerint azonban nem szabad automatikusan abból kiindulni, hogy egy radikálisabb párt hatalomra kerülése szükségszerűen katasztrófát jelent.
Meloni példája óvatosságra int
A szakértő Giorgia Melonit hozta példaként arra, hogy a kampányban radikálisnak tartott politikus kormányon jóval pragmatikusabb lehet.
„Meloniról is mindenféle borzalmakat feltételeztünk, amíg kiderült, hogy nem” – mondta.
Marine Le Pen esetében szerinte hasonló kérdés merül fel: vajon ő is „melonizálódik-e”, vagy megmarad korábbi politikai irányvonalán.
A francia Nemzeti Tömörülésen belül közben saját generációs és személyi konfliktusok is vannak, különösen Jordan Bardella jövője körül.
Franciaország nélkül az Európai Unió nehezen működik
Gyarmati szerint a francia politikai átrendeződés egész Európa számára meghatározó.
„Franciaország nélkül az Európai Unió nem nagyon működik” – fogalmazott.
Ezért az uniós partnereknek, mindenekelőtt Németországnak is érdekük, hogy Franciaország szorosan integrált maradjon az európai döntéshozatalba, függetlenül attól, milyen politikai erő kerül kormányra.
A következő időszak egyik nagy kérdése ezért nem csupán az lesz, ki nyer Franciaországban, hanem az is, hogy az új politikai vezetés miként viszonyul majd az európai együttműködéshez.
A lassú kínai és a gyors amerikai gondolkodás között kell helyet találni
Gyarmati István szerint a világpolitika egyik alapvető feszültsége ma az eltérő időhorizontokból fakad.
Kína évtizedekben gondolkodik, az Egyesült Államok viszont rövid politikai ciklusokban, gyors döntésekkel próbál előnyt szerezni.
Európának eközben egyszerre kell alkalmazkodnia Kína növekvő súlyához, az amerikai politika kiszámíthatatlanságához, az ukrajnai háborúhoz és saját belső politikai átrendeződéséhez.
Gyarmati szerint a következő évek tétje az lesz, hogy Európa képes-e közös stratégiát kialakítani egy olyan világban, amelyben a régi erőviszonyok már nem térnek vissza.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
