„Óriási baj lesz majd 2037-től” – Farkas András szerint a nyugdíjrendszer nagy próbatétele még előttünk áll
A Pirkadat szeptember 17-i adásában Breuer Péter dr. Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgetett a minimálnyugdíj emeléséről, az alacsony nyugdíjak felzárkóztatásáról, a különféle kiegészítő ellátásokról, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj jövőjéről. Szóba került az is, hogy a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer meddig tartható fenn, és mi várható akkor, amikor a Ratkó-unokák nagy létszámú nemzedéke nyugdíjba vonul.
120 ezer forint lehet az új minimum
Farkas András szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik a minimális nyugdíjösszeg.
Ez leginkább azokat segíti, akiknek jelenleg rendkívül alacsony az ellátásuk.
„Minél kisebb a nyugdíja valakinek, annál jobban jár ezzel az intézkedéssel.”
A szakértő ugyanakkor rögtön hozzátette: az emelés torlódást okozhat a közvetlenül e fölötti nyugdíjsávokban.
A 120–140 ezer forint közöttiek is kaphatnak pluszt
Farkas szerint a tervek között szerepel, hogy azok is kapjanak valamilyen kiegészítő emelést, akiknek a nyugdíja 120 és 140 ezer forint között van.
Erre azért lehet szükség, hogy ne forduljon elő, hogy a korábban valamivel magasabb nyugdíjjal rendelkezők hirtelen szinte egy szintre kerüljenek az új minimumra felzárkóztatottakkal.
A pontos részletekhez azonban még meg kell várni a végrehajtási szabályokat.
Magyarország kevesebbet költ nyugdíjakra az uniós átlagnál
Farkas szerint a nyugdíjrendszer minden nagyobb módosítása drágának tűnik, de európai összehasonlításban Magyarország viszonylag keveset költ nyugdíjakra.
Úgy fogalmazott, az Európai Unióban jellemzően a GDP 10–11 százaléka körüli összeget fordítanak erre, míg Magyarországon körülbelül 7,5 százalékot.
Ez szerinte azt mutatja, hogy van különbség a hazai és az uniós rendszer finanszírozási szintje között.
2037 körül jöhet az igazi nyomás
A magyar nyugdíjrendszer jelenleg felosztó-kirovó elven működik: az aktív dolgozók befizetéseiből finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjakat.
Farkas szerint ez a rendszer már most is egyre nehezebben működik.
„Óriási baj lesz majd 2037-től.”
Ekkortól kezdenek nagy tömegben nyugdíjba vonulni az 1973 és 1977 között született Ratkó-unokák.
Szerinte addigra már nemcsak az lesz a kérdés, mekkora legyen a nyugdíjemelés, hanem az is, hogy a rendszer képes-e egyáltalán biztonságosan kifizetni a nyugdíjakat.
A történelmi üldöztetések után járó kiegészítések külön kategóriát jelentenek
Breuer Péter olyan nézői kérdéseket is továbbított, amelyek a munkatáborokat, gettókat vagy más üldöztetést elszenvedő szülők után járó kiegészítő ellátásokat érintették.
Farkas szerint ezek nem az öregségi nyugdíj részei, hanem különleges kiegészítő ellátások.
Ezért egyelőre nem világos, hogy a minimálnyugdíj emelése automatikusan hatással lesz-e rájuk.
„Meg kell várnunk azt a jogszabályt, amit én is már nagyon várok.”
A 65 év feletti rokkantsági ellátásnál is 120 ezer lehet a minimum
A szakértő szerint a 65 év feletti, rokkantsági ellátásban részesülők esetében is az a terv, hogy az ellátás ne lehessen 120 ezer forintnál kevesebb.
Ez azonban már más jogi kategória, mint az öregségi nyugdíj.
A részleteket itt is a végrehajtási rendeletnek kell tisztáznia.
A 120 ezret évente emelni kellene
Farkas szerint kulcskérdés, hogy az új minimálnyugdíj összege automatikusan kövesse-e a rendes nyugdíjemeléseket.
Ha nem, akkor szerinte könnyen megismétlődhet a korábbi helyzet, amikor a 28 500 forintos minimum közel két évtizeden át változatlan maradt.
„Nehogy elkövessen olyan újabb hibákat, hogy nem gondoskodik arról, hogy az új minimálnyugdíj folyamatosan nőjön az inflációval.”
A nagyon alacsony magyar nyugdíj mögött gyakran külföldi szolgálati idő van
Farkas elmondta, hogy a 28 500 forint körüli nyugdíjak csak viszonylag kevés embert érintenek.
Sokan közülük más országból is kapnak nyugdíjat, mert Magyarországon csak rövid szolgálati időt szereztek.
Ezért szerinte azt is tisztázni kell, hogy a 120 ezer forintos minimum vajon azokra is vonatkozik-e, akik jelentős külföldi nyugdíjjal rendelkeznek.
Szerinte a felzárkóztatásnak elsősorban a valóban mélyszegénységben élőket kellene segítenie.
A 120 ezer forint még mindig nagyon kevés
A szakértő hangsúlyozta, hogy az új minimum sem jelent kényelmes megélhetést.
A magyar átlagnyugdíjat körülbelül 265 ezer forintra, a mediánnyugdíjat pedig mintegy 244 ezer forintra tette.
Ehhez képest a 120 ezer forintos minimum továbbra is rendkívül alacsony.
„Szegényen. Nagyon szegényen” – válaszolta arra a kérdésre, hogyan lehet ilyen összegből megélni.
Nem minden szegénységi problémát a nyugdíjrendszernek kell megoldania
Farkas szerint a magyar nyugdíjrendszer alapvetően munkanyugdíjrendszer.
A nyugdíj összege attól függ, hány év szolgálati időt szerzett valaki, és mekkora járulékalapot jelentő jövedelme volt.
Ezért a nagyon alacsony jövedelmű idősek támogatását szerinte részben külön szociális rendszernek kellene kezelnie.
Példaként Ausztriát említette, ahol a nyugdíjat más jövedelmekkel együtt egy meghatározott minimumszintig kiegészítik.
A 13. és a 14. havi nyugdíj politikai döntés
Farkas szerint a 13. havi nyugdíj mögött nincs külön járulékfedezet, így azt a költségvetés egyéb bevételeiből kell finanszírozni.
A jelenlegi formáját egyértelműen politikai döntés eredményének tartja.
„A 13. havi nyugdíjat a 2022-es választás előtt húzták föl egész havi plusz juttatásra.”
A 14. havi nyugdíjról még egyértelműbben úgy beszélt, mint választásokhoz kötődő pluszjuttatásról.
A 14. havi nyugdíjon még lehetne változtatni
A kormány vállalta a 13. és a 14. havi nyugdíj megtartását, ezért Farkas nem számít arra, hogy a 13. havi juttatáshoz hozzányúlnának.
A 14. havi konstrukción azonban szerinte még lehetne finomítani.
Példaként Lengyelországot említette, ahol a plusznyugdíj összegét a minimálnyugdíjhoz kötik, így a magasabb nyugdíjjal rendelkezők nem automatikusan a saját teljes havi nyugdíjukat kapják meg újabb juttatásként.
Magyarországon egy ilyen változtatás szerinte komoly politikai kockázattal járna.
A nagy reformot nem lehet sokáig halogatni
Farkas András szerint a mostani intézkedések rövid távon javíthatnak a legszegényebb nyugdíjasok helyzetén, a rendszer legnagyobb problémáját azonban nem oldják meg.
A demográfiai folyamatok miatt a következő évtizedben egyre kevesebb aktív dolgozóra jut majd egyre több nyugdíjas.
A 2037 körül várható fordulat előtt ezért olyan átfogó reformokra lesz szükség, amelyek nemcsak az aktuális nyugdíjösszegekkel, hanem a rendszer hosszú távú finanszírozhatóságával is foglalkoznak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
