„Némi dilettantizmust árul el” – Kovács András szerint a Terror Háza ügyében a kormány nem adott világos magyarázatot
A Pirkadat szeptember 17-i adásában Breuer Péter Kovács András újságíróval beszélgetett a Terror Háza Múzeum ideiglenes bezárásáról, a kormányzati indoklásról, a civil tiltakozás hatásáról és arról, milyen szerepe van egy ilyen intézménynek a történelmi emlékezetben és az oktatásban. Szóba került a Mandiner jövője, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont, a Sorsok Háza és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem épületének állapota is.
Kovács nem számít a Mandiner újraindulására
A beszélgetés elején Breuer Péter arról kérdezte Kovács Andrást, valóban újraindulhat-e hamarosan a Mandiner.
Az újságíró ezt téves információnak nevezte, és azt mondta, szerinte az állam jelenleg nem készül a lap működtetésére.
Azt ugyan legitim döntésnek tartja, ha az új tulajdonos nem akarja tovább finanszírozni a médiumot, azt viszont furcsállja, hogy a szerkesztőségnek sem adtak lehetőséget a lap megvásárlására vagy új befektető keresésére.
A Terror Háza bezárásának indokait kevesli
A beszélgetés fő témája a Terror Háza Múzeum helyzete volt.
Kovács szerint nehezen hihető, hogy az intézmény működésének jogszerűségét 24 év után hirtelen olyan problémák miatt kellett volna vizsgálni, amelyek korábban nem kerültek elő.
„Teljesen biztos vagyok benne, hogy semmiféle jogtalanság vagy bármiféle visszaélés történt volna.”
Úgy érvelt, hogy az intézményt az elmúlt két évtizedben számos hatóság ellenőrizhette, ezért egy komoly szabálytalanságnak korábban is nyoma lett volna.
A civil tiltakozás szerinte gyors visszalépést hozott
Kovács úgy látja, a múzeum bezárását követően gyorsan szerveződő közösségi tiltakozás érdemi hatást gyakorolt a kormányra.
Felidézte, hogy tüntetést is bejelentettek, majd nem sokkal később közölték: a múzeum kedden újranyit és ingyenesen lesz látogatható.
„Szerintem a civil társadalmi nyomásgyakorlás valamilyen szinten hatott.”
Azt is megjegyezte, hogy a Terror Háza hétfőnként korábban is zárva tartott, így a keddi újranyitás szerinte lényegében gyors korrekciónak tekinthető.
Konkrét kifogásokat szeretett volna hallani
Kovács szerint önmagában nem probléma, ha egy új kormány másképpen látja egy múzeum kiállítását vagy történelmi értelmezését.
A gondot abban látja, hogy a kritika nem volt kellően részletes.
„Ha pontokba szedve leírta volna a tisztelt miniszter úr, hogy mi milyen problémája van a Terror Háza Múzeum kiállításával, az egy legitim felvetés lett volna.”
Szerinte így legalább érdemi történészvita indulhatott volna.
A XX. századi diktatúrák története továbbra is kutatható
Breuer Péter és Kovács András egyetértett abban, hogy a náci és a kommunista diktatúra története nem lezárt kérdés.
Kovács szerint mindkét rendszer súlyos támadást jelentett az emberi szabadság és a mindennapi élet ellen, miközben a két korszak történelmi sajátosságait külön-külön kell vizsgálni.
A történelmi kutatás és vita szerinte ma is indokolt.
Nyolcmillió látogató önmagában jelentős teljesítmény
A műsorvezető felidézte, hogy a Terror Háza több mint két évtized alatt mintegy nyolcmillió látogatót fogadott.
Kovács szerint egy ilyen látogatottság már önmagában mutatja az intézmény társadalmi és turisztikai súlyát.
A múzeum ráadásul nemcsak kiállítóhely, hanem oktatási szerepet is betölt, iskolai csoportokat fogad és kutatási tevékenységet végez.
Más emlékezetpolitikai intézmények is felújításra szorulnak
Kovács szerint a kormány előtt több, régóta rendezetlen intézményi kérdés is áll.
Megemlítette a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot, amely szerinte korszerűsítésre szorul, valamint a Sorsok Háza ügyét is.
Úgy fogalmazott, ha a kormány valóban új emlékezetpolitikát akar kialakítani, akkor ezeket az intézményeket is rendeznie kell.
Az OR-ZSE épületének állapota is példa a felhalmozódott problémákra
A beszélgetés során szóba került az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem is.
Breuer Péter idézte az intézmény rektorának megfogalmazását, amely szerint az épület állapota ma már inkább egy romkocsmára emlékeztet.
Kovács erre azt mondta, ezzel nehezen tudna vitatkozni.
Szerinte ez is azt mutatja, hogy számos kulturális és oktatási intézmény vár régóta komoly felújításra.
„Némi dilettantizmust árul el”
Kovács kritikájának középpontjában végül nem maga a változtatás szándéka, hanem annak módja állt.
„Némi dilettantizmust árul el előttem.”
Szerinte az új kormány azt ígérte, hogy a korábbinál szakmailag megalapozottabban fog működni, ezért különösen fontos lenne, hogy az ilyen nagy horderejű ügyekben világos indoklással, jogilag rendezett módon és konkrét szakmai tervekkel álljon elő.
A Terror Háza ügyére ezért egy hónap múlva érdemes lehet visszatérni, amikor már több információ áll rendelkezésre arról, milyen változtatásokat terveznek az intézménynél.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
