„Jom Kipur a megtérés napja” – Szabó György szerint ilyenkor az ember maga mögött hagyhatja az előző év terheit
A Pirkadat szeptember 17-i adásában Breuer Péter ráv Szabó Györggyel, a MAZSÖK elnökével beszélgetett Jom Kipurról, az engesztelés napjának jelentőségéről, a böjt szerepéről, az imarendről és azokról a szokásokról, amelyek ezt a napot különlegessé teszik. Szóba került az is, kiknek tilos böjtölniük, miért viselnek sokan fehér ruhát, és miért kérnek ilyenkor bocsánatot egymástól az emberek.
Jom Kipur lezár egy hosszú számvetési időszakot
Szabó György szerint Jom Kipur jelentősége jóval túlmutat azon, hogy ez egy 25 órás böjti nap.
Az önvizsgálat időszaka már elul hónap elején elkezdődik, Ros Hásánával új szakaszba lép, Jom Kipurkor pedig lezárul.
„Az ember számot ad az előző évnek a tevékenységéről, cselekedeteiről, viselkedéséről.”
A hagyomány szerint Ros Hásánakor az Örökkévaló beírja az ember nevét az élet könyvébe, Jom Kipurkor pedig megszületik az ítélet a következő évre.
A nap jelentősége már a Tórában megjelenik
Szabó György felidézte, hogy Jom Kipurról több helyen is szó esik a Tórában.
A naphoz kapcsolódik Mózes harmadik lejövetele is a hegyről, amikor a második kőtáblákat hozta magával.
Ez is erősíti azt az üzenetet, hogy az ember hibázhat, de van lehetősége a visszatérésre és a megújulásra.
A zsidóság nem támogatja az önsanyargatást
A böjtről szólva Szabó hangsúlyozta, hogy a zsidó hagyomány alapvetően tiltja a test fölösleges sanyargatását.
Jom Kipur kivételes nap, amikor a 25 órás böjt vallási jelentőséget kap.
A böjt célja az, hogy az ember minél teljesebben az imára és az Örökkévalóra tudjon figyelni.
A beteg embernek nem szabad kockáztatnia
A beszélgetésben külön szóba kerültek az idősek és a krónikus betegek.
Szabó György saját példáját is megemlítette: több mint húsz éve inzulinos cukorbeteg.
„Az inzulinos cukorbetegeknek szigorúan tilos a böjtölés.”
Ilyenkor annyit kell enni és inni, amennyi az egészség megőrzéséhez szükséges.
A vallási szabály itt egyértelmű: az élet védelme minden más előírást megelőz.
A fehér ruha a teljes átadást jelképezi
Jom Kipurkor sok férfi kitlit, vagyis fehér köpenyt vesz fel.
Szabó György szerint ez a szokás részben a halotti ruhára emlékeztet, ugyanakkor az Örökkévaló előtti teljes átadást is jelképezi.
Éppen ezért jelenik meg ugyanilyen ruhadarab a zsidó esküvőn is.
Az esküvőn a két lélek egymáshoz kapcsolódása, Jom Kipurkor pedig az Örökkévaló felé fordulás kerül a középpontba.
A bőrcipőt is elhagyják
Jom Kipur napján hagyományosan nem viselnek bőrcipőt.
Ez is a megszokott kényelmi elemekről való lemondáshoz tartozik.
Szabó ezt inkább vallási szokásként, mint közvetlen tórai parancsolatként írta le.
Jom Kipurkor azok is elmennek zsinagógába, akik év közben ritkábban járnak
A ráv szerint a nagy ünnepek idején jelentősen megnő a zsinagógák látogatottsága.
Sokan, akik év közben ritkábban vesznek részt a vallási életben, Jom Kipurkor szinte biztosan eljutnak valamelyik közösségbe.
„Jom Kipur a megtérésnek a napja.”
Szabó szerint ez az a pillanat, amikor az ember visszatérhet az Örökkévaló útjára akkor is, ha az év során eltávolodott tőle.
A nap Kol Nidrével kezdődik
A Jom Kipur esti ima legismertebb része a Kol Nidré.
Ezt követi a hosszú reggeli istentisztelet, majd rövid szünet után a délutáni ima.
Szabó György elmondta, hogy az ő közösségükben délelőtt tíz óra körül kezdődik az ima, és délután fél három-három óra körül ér véget, majd másfél óra múlva ismét visszatérnek a zsinagógába.
Ilyenkor különösen sokan keresik a közösséget
Breuer Péter felidézte, hogy a hetvenes években Budapesten a Kol Nidré idején megteltek a zsinagógák.
Szabó szerint ez ma is jellemző.
A nagy ünnepeken sokkal többen jelennek meg, mint az év többi napján, és Jom Kipur különösen erős közösségi vonzerővel bír.
Bocsánatot kell kérni egymástól is
A napra készülésnek fontos része az emberek közötti konfliktusok rendezése.
„Az emberek elnézést kérnek egyikük a másikától azok miatt a bűnök miatt, amit elkövettek ember és ember ellen.”
Ez akkor is fontos, ha valaki szándékosan, és akkor is, ha akaratlanul bántott meg másokat.
A cél az, hogy az ember az előző év terheit lezárja, és tiszta lappal kezdje az újat.
„Gmar chatimá tová”
Jom Kipur előtt az emberek egymásnak jó bepecsételést kívánnak.
Szabó György a „gmar chatimá tová” köszöntést emelte ki, amely azt fejezi ki, hogy az ember jó döntéssel, jó bepecsételéssel lépjen tovább az új évbe.
A beszélgetés végén Breuer Péter és vendége is arra helyezte a hangsúlyt, hogy Jom Kipur nem pusztán böjt és hosszú ima, hanem lehetőség a megbékélésre, a számvetésre és az újrakezdésre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
