„A jelenlegi rendszer beépíti a relatív elszegényedést” – Farkas András szerint újra kell gondolni a nyugdíjemelést
A Pirkadat július 22-i adásában M. Kende Péter dr. Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgetett a várható nyugdíjemelésekről, a nyugdíjasoknak ígért SZÉP-kártyáról, a 13. és 14. havi juttatásról, valamint a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságáról. A szakértő szerint augusztus végén derülhet ki, mire jut pénz még idén, az átfogó reform előkészítését azonban legkésőbb 2028-ban meg kellene kezdeni.
Augusztus végén tisztulhat a kép
Farkas Andráshoz tömegesen érkeznek kérdések arról, mikor kapják meg a nyugdíjasok a megígért SZÉP-kártyát, lesz-e további emelés, és mikor nőhet 120 ezer forintra a legkisebb nyugdíj.
A szakértő szerint a válaszokhoz meg kell várni augusztus végét, amikor a pénzügyminiszternek át kell tekintenie a költségvetés helyzetét. A hiány a vártnál nagyobb, ezért a kormánynak előbb meg kell találnia az ígéretek fedezetét.
Farkas úgy látja, októberben megérkezhet a SZÉP-kártyás támogatás első részlete, a további intézkedések pedig 2027 januárjától léphetnek életbe.
Jöhet a 120 ezer forintos minimum
A tervek között szerepelhet, hogy egyetlen nyugdíj se legyen alacsonyabb 120 ezer forintnál. A 120 és 140 ezer forint közötti ellátásban részesülők a rendes emelésen felül további korrekciót kaphatnak.
Farkas szerint jövőre folytatódhat a 13. havi nyugdíj kifizetése, a 14. havi nyugdíj pedig már kétheti részletre bővülhet. A pontos összegek azonban továbbra sem ismertek.
Az éves rendes emelés mértéke várhatóan nem lesz magas, mert az infláció mérsékelt. Ez ugyan kedvező a gazdaság számára, a nyugdíjak felzárkózását önmagában nem oldja meg.
Az inflációkövetés elszegényíti az időseket
A jelenlegi rendszer kizárólag az inflációhoz igazítja a nyugdíjemelést, miközben a bérek ennél gyorsabban növekednek. Így a nyugdíjasok vásárlóereje ugyan megmaradhat, társadalmi helyzetük a keresőkhöz képest folyamatosan romlik.
„A nyugdíjemelés jelenlegi rendszere beépíti a relatív elszegényedést a nyugdíjasok életébe” – fogalmazott Farkas András.
Szerinte a jövőben a keresetek növekedését is figyelembe kellene venni. Egy új emelési formula legkorábban 2027-ben, reálisabban 2028-ban indulhatna el.
Érdemi egyeztetésre lenne szükség
Farkas fontosnak tartja a nyugdíjasszervezetekkel folytatott tárgyalásokat, de csak akkor, ha azok valódi döntés-előkészítést jelentenek. A formális találkozók helyett az érintetteknek lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy indokolt javaslatokat tegyenek.
A szakértő felidézte, hogy a magánnyugdíjpénztárak átalakítása, valamint a rokkantsági, szolgálati és korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése korábban érdemi társadalmi egyeztetés nélkül történt.
A nyugdíjasok jelentős politikai erőt képviselnek: a magyar lakosság több mint egynegyede nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.
Tíz év maradt a nagyobb átalakításig
A nyugdíjrendszer jelenleg még működik a járulékbevételekből és a költségvetési kiegészítésekből, Farkas szerint azonban ez a helyzet legfeljebb további tíz évig tartható fenn.
2037 után ugrásszerűen nőhet a nyugdíjasok száma, miközben tovább csökken a járulékfizetőké. A demográfiai folyamatok jól előre jelezhetők, ezért már most el kellene kezdeni az alternatív finanszírozási megoldások kidolgozását.
Ilyen lehet az alapnyugdíj, a foglalkoztatói nyugdíj vagy egyes célokhoz kötött külön járulék. Más európai országok tapasztalatait is érdemes lenne megvizsgálni.
A rokkantsági ellátásokat is rendezni kellene
Farkas hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs napirenden a rokkantsági nyugdíj visszaállítása. A rendszer felülvizsgálata ugyanakkor indokolt lenne, mert sok valóban beteg ember rendkívül alacsony ellátást kap.
A rokkantsági nyugdíjat 2011-ben részben azért szüntették meg, mert korábban sokan a munkanélküliség elől menekültek ebbe az ellátási formába. A szigorítás azonban a ténylegesen rászorulók helyzetét is jelentősen megnehezítette.
Hasonlóan nyitott kérdés a rendvédelmi, honvédelmi és közlekedési dolgozók korhatár előtti ellátása. Ezek visszaállítása csak a finanszírozás pontos meghatározásával képzelhető el.
A reform még nincs a kormány napirendjén
Farkas Andrást egyelőre nem keresték meg kormányzati oldalról nyugdíjreform előkészítésével. Ezt azzal magyarázta, hogy a kérdés még nem került a kabinet legfontosabb feladatai közé.
Szerinte azonban a halogatásnak világos határa van: „Jövőre vagy legkésőbb 2028-ban kell a nyugdíjreformot előkészíteni.”
Addig a nyugdíjasok számára az augusztus végi költségvetési felülvizsgálat jelentheti a következő fontos dátumot. Ekkor válhat világossá, mely ígéreteket tudja a kormány még az idén, és melyeket csak jövőre teljesíteni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
