„Nem ez lesz életünk legjobb szezonja” – Flesch Tamás szerint az eseményturizmusban van Budapest egyik nagy lehetősége
A Pirkadat július 20-i adásában Breuer Péter dr. Flesch Tamással, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnökével beszélgetett az idei turistaszezon gyengébb rajtjáról, az erős forint hatásáról, Budapest konferenciaturizmusáról, az Airbnb-szabályozásról, valamint a repülőterek és a vasút fejlesztésének jelentőségéről. Flesch szerint a következő hetek még javíthatnak az eredményeken, de a turizmus jövőjét egyre inkább az események, a jó közlekedés és az egységes szabályozás határozza meg.
Olaszországban és a Balatonnál is kevesebben vannak
Flesch Tamás olaszországi szabadságáról jelentkezett be, és azt tapasztalta, hogy ott is kevesebb turista van a megszokottnál. Hasonló a helyzet a Balatonnál: az eddigi hetek forgalma elmaradt a várakozásoktól.
A visszaesés egyik okát a futball-világbajnokságban látja, amely sok európai vendéget vitt az Egyesült Államokba, Kanadába és Mexikóba. Egy ilyen utazás jelentős összeget emészt fel, így kérdéses, mennyi pénz marad még egy második nyári vakációra.
A magyar vendégek döntéseit az erős forint is befolyásolja. Külföldön nyaralni most ár-érték arányban sok esetben alig drágább, mint belföldön, ami a vidéki szálláshelyek forgalmát is gyengítheti.
Budapest továbbra is a külföldiekre épít
A fővárosi szállodák vendégköre mintegy kilencven százalékban külföldiekből áll, ezért Budapest esetében a belföldi turizmus nem tudja érdemben pótolni a kieső nemzetközi forgalmat.
Vidéken más a helyzet: a Balatonhoz, a Tisza-tóhoz és más térségekbe Romániából, Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából is érkeznek vendégek. A következő öt-hét hét fogja eldönteni, mekkora lesz a szezon teljesítménye.
„Nem ez lesz életünk legjobb szezonja” – fogalmazott Flesch, de hozzátette: a nyári főszezon hátralévő része egyelőre nem néz ki rosszul.
Budapestnek továbbra is hiányzik a nagy konferenciaközpont
Az elmúlt években több ötcsillagos szálloda nyílt Budapesten, ezek azonban nem rendelkeznek igazán nagy konferenciakapacitással. A szakma évtizedek óta kéri egy nagy befogadóképességű konferenciaközpont megépítését.
A Hungexpo fontos helyszín, de nem teljesen azt a szerepet tölti be, amelyre a turizmusnak szüksége lenne. Flesch szerint a konferenciavendégek fizetőképesebb keresletet jelentenek, többet költenek, és a szabadidős turistáknál kiszámíthatóbb forgalmat hozhatnak.
Az új kormány turisztikai terveiről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. A szakma azt várja, hogy hamarosan kiderüljön, ki irányítja majd legfelsőbb szinten az ágazatot, és milyen infrastruktúra-fejlesztéseket támogatnak.
A beruházások többségét a magántőkének kell finanszíroznia
Flesch szerint a kormány elsődleges feladata olyan szabályozási és jogi környezet kialakítása, amely ösztönzi a turizmust. A szállodai és más üzleti beruházások jelentős részét a magántőkének kell megvalósítania.
Az államnak és az önkormányzatoknak ugyanakkor részt kell vállalniuk a közlekedési és városi infrastruktúra fejlesztésében. Ide tartozik a repülőtér bővítése, a vasút korszerűsítése és a rendezvényekhez szükséges városi környezet kialakítása.
Ezek a beruházások elsősorban a helyi lakosság életét javítják, és ezt követően válnak vonzóvá a turisták számára is.
A fiatalabb utazók állandó programokat keresnek
Az Operaház nyári műsorai is képesek vendégéjszakákat generálni, Flesch azonban ennél szélesebb körben látja a lehetőséget. A komoly- és könnyűzenei koncertek, sportesemények, fesztiválok és más nagy rendezvények tömegeket indítanak útnak.
A Bajnokok Ligája döntője például kiemelkedő bevételt hozott Budapestnek. Az eseményekre fordított közpénzek egy része adóbevételek formájában visszatérhet.
A fiatalabb generáció már nem elégszik meg azzal, hogy egyszerűen megérkezik egy városba és pihen. Folyamatos programot, élményeket és megosztható eseményeket keres. Flesch szerint a jövőben azok a desztinációk kereshetnek jól, ahol mindig történik valami.
Egységes Airbnb-szabályozásra lenne szükség
A szállodák és a rövid távú lakáskiadók között Flesch nem háborút, inkább érdekellentétet lát. A legnagyobb probléma szerinte a következetlen budapesti szabályozás.
Nem tartja jónak, hogy az egyik kerület tiltja, a másik eltérő feltételekkel engedélyezi a rövid távú lakáskiadást. Az Airbnb-típusú szálláshelyekre szükség van, de átlátható és egységes feltételek mellett.
Budapesten 2027. január 1-jéig nem nyithatók új ilyen lakások. Addig hatástanulmányokra és szakmai egyeztetésekre lenne szükség, hogy a szállodák és a magánszálláshelyek egymás mellett működhessenek.
A repülőtér elérte kapacitásának határát
A budapesti repülőtér forgalmában továbbra is toronymagasan vezetnek a fapados légitársaságok. Flesch szerint ezekre a vendégekre is szükség van, de fontos lenne több hagyományos légitársaságot Budapestre vonzani.
Ehhez új terminálra lesz szükség, mert a jelenlegi infrastruktúra már közel jár fizikai korlátaihoz. Bővítés nélkül a további növekedés nehezen képzelhető el.
A vidéki repülőterek fejlesztését is indokoltnak tartja. A sármelléki reptér közvetlenül segíthetné a Balaton és Hévíz turizmusát, a debreceni repülőtér pedig már most is jó eredményeket mutat, többek között az izraeli vendégforgalomban.
A jó vasút a turistának és a helyieknek is ugyanazt jelenti
A vasút Flesch szerint kiváló alternatívája lehet a repülésnek, különösen rövidebb és közepes távolságokon. Németországban a vasúti közlekedés a belföldi turizmus egyik legfontosabb eszköze, Magyarország azonban még messze van ettől.
A fejlesztések alapelve egyszerű: amennyiben a magyar utas gyorsan, pontosan, tiszta és kényelmes vonatokkal tud közlekedni, ugyanaz a szolgáltatás a külföldi turistának is vonzó lesz.
„Nincs különbség külföldi és magyar között. Nagyjából mindannyian ugyanazt szeretjük” – mondta Flesch Tamás.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
