„A parlament átvette a valóságshow szerepét” – Szepesfalvy Anna szerint a politikai nyilvánosság egyetlen ember köré szerveződött
A Pirkadat július 16-i adásában Breuer Péter Szepesfalvy Annával, a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció vezetőjével beszélgetett a politikai kommunikáció átalakulásáról, a parlamenti közvetítések népszerűségéről, Budapest közlekedési és parkolási gondjairól, valamint az augusztus 20-i ünnepségek szükségességéről. A fővárosi képviselő szerint a sajtónyilvánosság beszűkült, a parlament pedig egyre inkább látványos politikai műsorrá válik, miközben a városfejlesztésben a korlátozások mellől hiányoznak a valódi alternatívák.
A miniszterelnök lett a köznyilvánosság központja
Szepesfalvy Anna szerint a magyar nyilvánosság drámaian átalakult az áprilisi választás után. Úgy látja, a hagyományos sajtó lehetőségei visszaszorultak, a politikai kommunikáció pedig egyre inkább a miniszterelnök közösségi oldalaira koncentrálódik.
„Az, hogy a miniszterelnök jelenti a köznyilvánosságot, szerintem egy óriási probléma” – fogalmazott.
Elmondása szerint nemcsak a konzervatív médiumok panaszkodnak az elérésük csökkenésére. Korábban kormánykritikus online felületek is azt tapasztalják, hogy a miniszterelnök kommunikációja elszívja előlük a közönség figyelmét. Szepesfalvy ugyanakkor úgy véli, ebben az is szerepet játszik, ha egy szerkesztőség kormányzati elfogultsága idővel kiszámíthatóvá és unalmassá válik.
A parlament mint politikai valóságshow
Breuer Péter felvetette, hogy a Heti TV nézői egyre több élő parlamenti közvetítést szeretnének látni. Szepesfalvy ezt a valóságshow-k népszerűségéhez hasonlította.
Szerinte korábban sokan megbotránkoztak azon, hogy kamerák előtt követik idegen emberek mindennapjait, később mégis tömegek nézték ezeket a műsorokat. Most ugyanez a kíváncsiság költözött be a parlamentbe.
„Ez a fajta perverz botrányhősség beköltözött tulajdonképpen a parlamentbe, és átvette a valóságshow szerepét a kereskedelmi televíziózástól” – mondta.
A képviselő szerint már csak egy lépés választja el a politikát attól, hogy a parlamenti szereplőket éjjel-nappal követhesse a közönség.
Nyilvánosság csak ellenőrzött formában?
Szepesfalvy szerint különös ellentmondás, hogy a közösségi médiát intenzíven használó miniszterelnök kifogásolja, ha a parlamentben kamerázzák. Felidézte, hogy a kampányban folyamatosan több stáb és mikroport követte, most viszont korlátozná a parlamenti felvételeket.
Úgy fogalmazott: a nyilvánosság addig elfogadható a kormányfő számára, amíg ő maga ellenőrzi és szerkeszti azt. Ha a felvételek mások kezében vannak, már inkább a betiltás felé fordul.
Szepesfalvy szerint ez a hozzáállás a parlament elnökét is nehéz helyzetbe hozza, akinek egyszerre kellene pártatlanul vezetnie az ülést, és ellenállnia a politikai nyomásnak.
Egy értékközösség képviselete Budapesten
A fővárosi frakcióvezető elmondta, hogy 2002-ben, húszévesen kezdett politizálni, és azóta ugyanahhoz az értékközösséghez tartozik. Ezért szerinte nem szükséges minden ügyben országos pártutasítás ahhoz, hogy tudja, milyen elveket képviseljen a kultúra, a szociális ellátás vagy a közlekedés területén.
A fővárosi politikában azonban szerinte sok olyan döntés születik, amely ideológiai célokat követ, miközben a gyakorlati feltételeket nem teremti meg. Példaként a parkolóhelyek megszüntetését, az útsávok elvételét és az autós közlekedés visszaszorítását említette.
Az autózás korlátozása mellől hiányzik az alternatíva
Szepesfalvy Anna szerint Budapesten jól látható az a törekvés, hogy az emberek minél kevésbé használjanak autót. A Bajcsy-Zsilinszky úton és a Nagykörúton sávokat vennének el, lezárnák a rakpartot, és tovább emelnék a parkolási díjakat.
A képviselő nem ért egyet azzal a fajta „népneveléssel”, amely pusztán nehezebbé teszi az autózást. Szerinte a valódi feladat az lenne, hogy a közösségi közlekedés időben és kiszámíthatóságban is versenyképes alternatívát kínáljon.
Az utasok három dolgot mérlegelnek: mennyi időbe kerül az út, mennyibe kerül, és mennyire kényelmes. A kényelemben az autó előnye nehezen behozható, ezért legalább az utazási időben kellene versenyképessé tenni a közösségi közlekedést.
„Ehhez viszont nem buszra van szükség, minimum villamosra, de inkább metróra” – mondta.
Parkolóházak nélkül csak az utcáról szorítják ki az autókat
A mozgáskorlátozottak parkolási lehetőségei kapcsán Breuer Péter a visszaélésekről és az ellenőrzés hiányáról beszélt. Szepesfalvy szerint a jogosultságok kiadásánál és felülvizsgálatánál szigorúbb ellenőrzésre van szükség.
Bécs példáját említette, ahol az utcai parkolás szintén drága és korlátozott, de nagyságrendekkel több parkolóház és P+R férőhely áll rendelkezésre. Ezekben a mozgáskorlátozottak számára a liftek közelében külön helyeket alakítanak ki, és kedvezményeket is biztosítanak.
Budapesten szerinte nem történtek meg ezek a fejlesztések. Ha a cél az, hogy az autókat eltüntessék a közterületekről, akkor más tárolási lehetőséget kell teremteni. Azt elérhetetlennek tartja, hogy lehetőleg senki ne közlekedjen autóval a városban.
Szükség van-e a tűzijátékra?
Az augusztus 20-i ünnepségek kapcsán Breuer Péter felvetette, hogy a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetében indokolt-e a költséges tűzijáték. Szepesfalvy ezt demagóg megközelítésnek nevezte.
Szerinte az államalapítás ünnepe nem pusztán cirkusz. A nemzeti ünnep közösségi érzést és nemzeti öntudatot adhat azoknak is, akik vallási eseményen, például a Szent Jobb-körmeneten nem vesznek részt.
Elfogadhatónak tartja, hogy vita legyen a tűzijáték hosszáról és költségéről, de úgy gondolja, Magyarország nincs olyan anyagi helyzetben, hogy ne engedhetné meg magának saját születésnapjának méltó megünneplését.
A város tisztaságának és az ünnepségnek a költségeit külön kérdésként kezelné. Szerinte nem az augusztus 20-i rendezvény miatt koszos Budapest, hanem azért, mert a hétköznapi gazdálkodásban nem mindig kerül megfelelő helyre a pénz.
A hőség már a téli hideghez mérhető veszély
A beszélgetés végén a tartós hőség került szóba. Szepesfalvy Anna elmondta, hogy maga sem viseli könnyen a meleget, a hosszan tartó, 42 fok körüli hőmérsékletet pedig rendkívüli állapotnak nevezte.
Úgy látja, a város összességében elfogadhatóan kezelte a helyzetet, de külön figyelmet kell fordítani a legkiszolgáltatottabb emberekre. A hajléktalanok számára a nyári hőség lassan legalább akkora veszélyt jelenthet, mint a téli hideg.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
