„A jazz eredetileg tánczene volt, és nagyon-nagyon jó tánczene” – Ambrus Lehel szerint Kapolcson a műfaj minden arca megmutatkozik
A Pirkadat kulturális rovatában Gayer Ferenc Ambrus Lehellel, a Magyar Jazz Szövetség titkárával, szervezőjével és muzsikussal beszélgetett a Művészetek Völgye egyik különleges helyszínéről, a Magyar Jazz Szövetség udvaráról. A kapolcsi fesztivál idén 35 éves, a Jazz Szövetség pedig immár negyedik éve van jelen saját udvarral. A beszélgetésben szóba került az udvar születése, a program összeállításának logikája, a jazz sokszínűsége, az edukációs előadások, az Anima Sound System különleges jazzes projektje, valamint Ambrus Lehel saját zenekara, a Fellegajtó is.
Egy baráti felkérésből lett jazzudvar
Ambrus Lehel elmondta: negyedik éve vezeti a Magyar Jazz Szövetség kapolcsi udvarát. A történet egy régi barátságból indult. A helyszín tulajdonosa, Szaszkó Benedek, akivel több évtizedes kapcsolat köti össze, először társszervezőként vonta be a Művészetek Völgye világába.
2022-ben aztán Szaszkó azzal kereste meg, hogy koncepcióváltást szeretne a hely műsorszervezésében, és kíváncsi volt, lenne-e erre ötlete. Ambrus ekkoriban vette át az ügyvezető titkári feladatokat a Magyar Jazz Szövetségben, így szinte magától értetődőnek tűnt a gondolat: legyen a szövetségnek saját udvara Kapolcson.
„Ez egy nagyon nagy falat volt, egy nagyon nagy lépés előre” – mondta.
A szövetség vezetése végül támogatta az ötletet, majd egy évnyi szervezés, kapcsolatfelvétel és költségvetési munka után 2023-ban elindult a Magyar Jazz Szövetség önálló udvara a Művészetek Völgyében.
Jazz svédasztal Kapolcson
A Művészetek Völgye 10 napos fesztiválként működik, idén július 24-én kezdődik és augusztus elején zárul. Gayer Ferenc svédasztalhoz hasonlította a rendezvényt, ahol különböző udvarokban, eltérő műfajok és művészeti ágak között lehet válogatni.
Ambrus Lehel szerint a Jazz Szövetség udvara is ezt a sokszínűséget tükrözi. Lesz benne dixieland, hagyományos jazz, modern irányzat, groove-os zene, fúzió, etnós hangzás és a népzenével érintkező produkció is.
A program összeállításakor egyszerre kell művészeti és technikai szempontokat figyelembe venni. A szervezők igyekeznek minden produkciónak megfelelő idősávot találni. A nagyobb odafigyelést igénylő, szerzői vagy crossover jellegű koncertek inkább délután vagy kora este kapnak helyet, amikor figyelmesebb, koncentráltabb közönség ül be.
Estére jön a tánc
Ahogy halad előre a nap, úgy kerülnek előtérbe a könnyedebb, táncosabb műfajok. Az éjféli sáv már kifejezetten a mulatásé, ekkor olyan zenekarok lépnek színpadra, amelyek megmozgatják a közönséget.
„Ne felejtsük el, hogy a jazz eredetileg tánczene volt, és nagyon-nagyon jó tánczene” – mondta Ambrus Lehel.
A szervezők azt szeretnék megmutatni, hogy a jazz nem kizárólag ülve hallgatott, komoly figyelmet igénylő zene, hanem olyan műfaj is, amelyre felszabadultan lehet táncolni, bulizni, kapcsolódni.
Négy-öt program naponta, tudatos ritmusban
Egy átlagos napon négy-öt program kerül a Jazz Szövetség udvarába. A koncertek között körülbelül hatvan perc szünetet hagynak. Ennek technikai oka is van: a zenekaroknak be kell állniuk, a színpadot át kell rendezni, a hangzást a produkcióhoz kell igazítani.
Ez az idő a közönségnek is fontos. A Művészetek Völgye alapvetően „mászkálós” fesztivál: a látogatók egyik udvarból a másikba mennek, programokat keresnek, visszatérnek, továbbállnak. A szünet lehetőséget ad arra, hogy az egyik koncert közönsége továbbmenjen, a következőé pedig kényelmesen megérkezzen.
A fesztivál közönsége nagyon vegyes: gyerekek, fiatalok, családok, idősebb látogatók egyaránt megjelennek. A jazzudvarnak ebben a sokféle közegben kell egyszerre szakmai, befogadható és fesztiválszerű helyszínként működnie.
Előadások a jazz történetéről
A Magyar Jazz Szövetség számára az edukáció és az ismeretterjesztés is fontos. Idén három előadás is kapcsolódik a programhoz.
Halper László, a szövetség alelnöke a 70-es évek zenéjéről tart előadást. Nemcsak jazzről lesz szó, hanem az évtized meghatározó könnyűzenei és jazzikonjairól, valamint a korszak fontos zenei folyamatairól. Este pedig a Halper Hendrix World trióval lép fel, Lisztes Jenővel, Szokolay Dongó Balázzsal és Roby Lakatossal.
Olman Gábor, a szövetség másik alelnöke a big band muzsika kialakulásáról és fejlődéstörténetéről beszél majd, este pedig a Budapest Jazz Orchestrával illusztrálják élőben ezt a zenei világot.
A harmadik előadó Tóth Viktor szaxofonos lesz, aki a jazzről beszél délután, este pedig a Bird Food Markettel lép színpadra. Ez a formáció Charlie Parker zenei szemléletét öltözteti modern köntösbe.
Negyven jazzprodukció egy udvarban
A fesztiválon a Magyar Jazz Szövetség udvara összesen 47 programmal készül: 44 koncerttel, három előadással és körülbelül 40 jazzprodukcióval. Ez több mint száz muzsikust jelent.
A sok fellépő közül a beszélgetésben néhány különlegességet is kiemeltek. Csapó Krisztián alkalmi formációja erős névsorral érkezik: Borlai Gergő dobol, Gotthard Mihály gitározik, Usztics Dániel basszusgitározik, Tálas Áron zongorázik, Soso Lakatos Krisztián szaxofonozik, Péczeli Balázs trombitál, Csapó Krisztián pedig harsonán játszik.
A nagyzenekari vonalat a Budapest Jazz Orchestra képviseli, de a programban számos kisebb formáció, fúziós projekt és etnojazz produkció is helyet kap.
Anima Sound System jazzzenészekkel
Az egyik legizgalmasabb együttműködés az Anima Sound Systemhez kapcsolódik. Prieger Zsolt, a zenekar vezetője Ambrus szerint széles látókörű zenész-producer, aki korábban is szívesen dolgozott jazzmuzsikusokkal, például Grencsó Istvánnal.
Most egy nagyobb szabású koncerttel érkezik a jazzudvarba, ahol élvonalbeli jazzzenészeket lát vendégül, és az Anima Sound System saját zenei világát köréjük építi. A produkcióban Barabás Lőrinc trombitás, Kovács Gergő fafúvós és Fábri Adonis is szerepet kap. A terv szerint két dobfelszerelés is lesz a színpadon, és egyszerre fognak játszani.
Ez technikailag is komoly feladat, zeneileg pedig különleges találkozásnak ígérkezik az elektronikus, világzenei és jazzes gondolkodás között.
Fellegajtó: etno jazz rock Kapolcson
Ambrus Lehel saját zenekara, a Fellegajtó is fellép a Művészetek Völgyében. A formációt négy éve vezeti, szaxofonon és klarinéton játszik benne. A zenekar több zenei irányzatot ötvöz, de az alapgondolat az, hogy a népzene és a modern zenei elemek energiáit mutassák meg a közönségnek.
Kapolcson kifejezetten etno jazz rockos produkcióval készülnek. Vendégként csatlakozik hozzájuk Horváth János kavalon, akivel Ambrus szerint nagy szerencséjük van, hogy a Fúzió Group mellett erre a koncertre is vállalta a közreműködést.
A Fellegajtó július 27-én lép fel, Ambrus pedig a teljes jazzudvari programra nagy szeretettel várja a közönséget.
Harminchat éves a Jazz Szövetség
A beszélgetés végén Gayer Ferenc a Magyar Jazz Szövetség jelenéről és jövőjéről is kérdezte vendégét. Ambrus Lehel bizakodóan beszélt a szervezetről.
Szerinte az elmúlt három évben a szövetség komoly eredményeket ért el abban, hogy elhivatottan és minőségi módon képviselje a magyar jazz ügyét. A Magyar Jazz Szövetség ma már 36 éves, és olyan alapokkal rendelkezik, amelyekre a következő években is lehet építeni.
A Művészetek Völgyében működő jazzudvar ennek az egyik látványos példája: egyszerre szakmai bemutatkozás, közönségépítés, ismeretterjesztés és fesztiválélmény. Kapolcson a jazz nem egyetlen stílust jelent, hanem tágas világot, amelyben a figyelmes koncerttől az éjféli táncig minden megtalálja a helyét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
