„A kormányválság továbbra is válság” – Pászkán Zsolt szerint Romániában megmerevedtek a frontvonalak
A Pirkadat július 9-i adásában Breuer Péter Pászkán Zsolttal, a Magyar Külügyi Intézet romániai szakértőjével beszélgetett Románia politikai helyzetéről, a kormányválság elhúzódásáról, az ügyvivő kabinet mozgásteréről és a NATO-csúcs kapcsán felmerülő védelmi kiadásokról. Szóba került a szociáldemokraták kilépése, a sikertelen miniszterelnök-jelölések alkotmányos dilemmája, a költségvetési hiány, valamint a magyar–román kapcsolatok jelenlegi állapota is.
Két hónap után sincs megoldás
Pászkán Zsolt szerint Romániában a kormányválság továbbra sem oldódott meg, sőt a helyzet egyre reménytelenebbnek tűnik. Mint felidézte, több mint két hónappal korábban a Szociáldemokrata Párt kilépett a koalícióból, majd a radikális ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetséggel együtt bizalmatlansági indítványt fogadott el a kormány ellen.
A megbuktatott kabinet azonban nem távozott teljesen: továbbra is ügyvivőként működik. A miniszterek gyakran két tárcát visznek egyszerre, mivel a szociáldemokrata miniszterek távozása után az ő területeiket is át kellett venni.
A gondot Pászkán szerint a parlamenti matematika okozza. A radikális párt vagy a szociáldemokraták nélkül nem lehet stabil többséget létrehozni, ugyanakkor ha a korábbi koalíciós pártok más szereplőket vonnának be, hiteltelenné válna az a korábbi retorikájuk, hogy szélsőségesekkel nem működnek együtt.
Sikertelen jelölések, alkotmányos bizonytalanság
Az elnök eddig két alkalommal próbált miniszterelnököt jelölni. Először egy technokratának nevezett politikust, Eugen Tomacot próbálták elfogadtatni, aki végül visszaadta a mandátumát. Pászkán szerint ez alkotmányossági kérdéseket is felvet, mivel a román alkotmány nem ismeri a „visszaadott mandátum” kategóriáját.
A második jelölt egy nemzeti liberális párti alelnök, brassói megyei tanácsi vezető volt, akit a parlament leszavazott. A helyzet azért különösen bonyolult, mert az alkotmány szerint két elutasított miniszterelnök-jelölt után, hatvan napon belül az elnök feloszlathatja a parlamentet. Csakhogy az első jelöltről nem volt parlamenti szavazás, ezért most jogértelmezési vita alakult ki.
„Ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes típusú helyzet állt elő” – fogalmazott Pászkán Zsolt.
Kisebbségi kormány szociáldemokrata támogatással?
A jelenlegi javaslat szerint a koalíció megmaradt pártjai 2027 nyaráig kisebbségi kormányt vezetnének, a szociáldemokraták külső támogatásával. Cserébe azt ígérnék, hogy 2027-ben támogatnak egy szociáldemokrata vezetésű kormányt, miközben ők ellenzékben maradnak.
Pászkán Zsolt szerint ez a megoldás bizalomra épülne, de a mostani politikai légkörben nehéz elképzelni, hogy ennyi bizalom legyen a felek között. Szerinte működőképesebb lenne, ha a szociáldemokraták kezdenék ezt a konstrukciót, és csak később következnének a volt koalíciós partnerek, de egyelőre ez sem látszik közelinek.
Ügyvivő kormány, korlátozott mozgástér
Breuer Péter arra is rákérdezett, milyen hatással van a kormányválság Románia uniós és NATO-szerepére. Pászkán Zsolt elmondta: a NATO-csúcson Romániát az elnök és a honvédelmi miniszter képviselte, nem a miniszterelnök. Az elnök szerepe kül- és biztonságpolitikai ügyekben meghatározó, de közben már azzal is fenyegetik, hogy felfüggesztik tisztségéből.
A kabinet helyzete sem tisztán ügyvivői. Pászkán szerint mivel a kormányt menesztették, még kevesebb jogköre van, mint egy normál ügyvivő kormánynak. Ez különösen a gazdaságpolitikai és védelmi döntések esetében okoz problémát.
Tíz százalék körüli hiány és fékeződő fogyasztás
Románia gazdasági helyzetét Pászkán Zsolt súlyosnak írta le. A költségvetési hiány továbbra is 9–10 százalék körül mozog. Bár valamennyit sikerült lefaragni belőle, szerinte ez a beavatkozás inkább ártott, mint használt.
A fogyasztás már hónapok óta csökken, miközben Románia gazdasága jelentős részben fogyasztásra épül. Pászkán szerint egy ilyen gazdaságot hirtelen lefékezni kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
„Egy fogyasztásra épülő gazdaságot így lefékezni, ez kiszámíthatatlan” – mondta.
Fegyverkezés: gyors döntések, hosszú távú költségek
A NATO kapcsán szóba került a SAFE program is, amelyben Románia is részt vesz. Pászkán Zsolt szerint itt jogi probléma is felmerülhet, mert amikor a kapcsolódó rendeleteket aláírták, a kormány már nem volt teljes döntésképességi helyzetben. Ez akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet azokkal szemben, akik aláírták a dokumentumokat.
A szakértő szerint a nagyobb gond mégis az, hogy Európa évtizedeken át megbélyegezte a fegyverkezést, most pedig néhány év alatt próbálja kiépíteni azt, amit korábban elhanyagolt. Ez szükségszerűen áremelkedést hoz: ha minden ország egyszerre akar acélt, repülőgépet, rakétát vagy más haditechnikai eszközt vásárolni, akkor ezek ára emelkedni fog.
Románia esetében 17 milliárd eurós védelmi kiadásról beszélnek, amely a visszafizetés végére akár 30 milliárdra is nőhet. Pászkán külön figyelmeztetett arra, hogy a beszerzés csak az első lépés: minél fejlettebb egy fegyverrendszer, annál drágább a karbantartása és az üzemeltetése. A katonákat ki is kell képezni, az eszközöket pedig hosszú távon fenn kell tartani.
Magyar–román kapcsolatok: mindenki kivár
A beszélgetés végén Breuer Péter a magyar–román kapcsolatokról és a kisebbségi ügyekről kérdezte vendégét. Pászkán Zsolt szerint ezen a területen egyelőre kivárás látszik. Megtörténtek az első találkozók, elhangzottak a szokásos kölcsönös támogatási gesztusok, de érdemi mozgás még nem érzékelhető.
A szakértő úgy látja, jelenleg mindenki a saját belpolitikai problémáival van elfoglalva. Az elmúlt hónapokban nem látott sem pozitív, sem negatív irányú komolyabb lépést. Legfeljebb jelzések érkeztek arról, hogy bizonyos programokra, például határon túli támogatásokra nem érkezett meg pénz, de ez akár az átállás technikai nehézségeiből is fakadhat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
