„Továbbra is nagyon súlyosak a kockázatok a Közel-Keleten” – Hortay Olivér szerint a piac még nem árazta be igazán a veszélyt
A Pirkadat július 9-i adásában Breuer Péter Hortay Olivérrel, a Századvég igazgatójával és kutatójával beszélgetett az energiapiaci kockázatokról, az iráni konfliktus újabb eszkalációjáról, a Hormuzi-szoros bizonytalan helyzetéről és arról, hogyan hat mindez az olaj- és gázárakra. Szóba került az amerikai kitermelés korlátozott bővíthetősége, az európai gázárak emelkedése, az orosz energiahordozók helyzete és az ukrajnai háború energiapiaci következménye is.
Nem ért véget az iráni konfliktus
Breuer Péter azzal indította a beszélgetést, hogy a korábbi optimista várakozásokkal szemben a térségben újra fegyveres összecsapások zajlanak, a hatvan naposnak mondott tűzszünet bizonytalanná vált, és mindez az árakban is megjelenhet.
Hortay Olivér szerint korábban sem volt megalapozott az a vélemény, hogy az iráni háború véget ért volna. Bár több nemzetközi elemző már lezártnak tekintette a konfliktust, ő továbbra is súlyos kockázatokat látott a Közel-Keleten. Mint mondta, a térségi szakértők is arra figyelmeztettek, hogy hatvan napon belül nagyon csekély az esélye egy stabil egyensúly kialakulásának.
A vita leginkább arról szólt, érintetté válhat-e a Hormuzi-szoros. Hortay szerint ez a kérdés most eldőlt.
Hajótámadások, amerikai válaszcsapások
Hortay Olivér elmondta: az irániak több szaúdi és katari hajót is megtámadtak, köztük cseppfolyósított földgáz szállítására alkalmas hajókat. Ilyenre korábban nem volt példa. Erre az Egyesült Államok 80 iráni célpont ellen indított támadást: 60 hajót és 20 létesítményt ért csapás.
A válasz sem maradt el: az iráni Forradalmi Gárda bahreini és kuvaiti amerikai bázisokat támadott. Ezt újabb amerikai csapások követték, majd ismét iráni válasz érkezett.
Breuer Péter felvetette, hogy az amerikai elnök közben arról beszélt: a tárgyalópartnerek tovább tárgyalnak. Hortay erre úgy reagált, hogy egyelőre nem világos, folytatódhatnak-e érdemben a tárgyalások, és ha igen, milyen keretek között. A helyzetet szerinte az is bonyolítja, hogy a közvetítőként is szerepet játszó országok hajói is támadás alá kerültek.
A Hormuzi-szoros már korábban sem működött teljes kapacitással
A beszélgetés egyik kulcskérdése az volt, mi történik, ha a Hormuzi-szoroson akadozik az olaj- és gázszállítás. Hortay szerint a piacot most leginkább az foglalkoztatja, hogyan lehet feltölteni a tartalékokat a következő tél előtt.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a tartalékok alacsony szinten vannak. Az Egyesült Államok olajtartalékai harmincéves mélypont körül járnak, és a legfrissebb adatok szerint tovább csökkentek. Vagyis az Egyesült Államok hétről hétre használja fel tartalékait.
A Hormuzi-szoros forgalma már a legutóbbi eszkaláció előtt sem tért vissza a korábbi szintre. Hortay szerint akkor is a korábbi forgalom nagyjából harmada működött, amikor sokan már úgy látták, hogy a helyzet rendeződik.
Az amerikai termelés nem old meg mindent
Breuer Péter felvetette, hogy az Egyesült Államok növelheti a kitermelést, hiszen az amerikai elnök kampányában is a fúrások fokozását ígérte. Hortay szerint Amerika valóban dolgozik a kitermelési és exportkapacitások bővítésén, de ennek időbeli korlátai vannak.
Az amerikai kitermelés és exportaktivitás már most is rekordszinten van, ezért egyik pillanatról a másikra nem lehet akkora kapacitásbővítést végrehajtani, amely megoldaná az őszi vagy téli ellátási gondokat.
A szakértő arra is kitért, hogy az amerikai vállalatok nemcsak otthon, hanem a Közel-Keleten is jelen vannak. Az ottani létesítmények jövője a konfliktus és a Hormuzi-szoros bizonytalansága miatt kérdésessé válhat.
Drágább biztosítás, óvatosabb hajózási cégek
A Hormuzi-szoros körüli kockázatok nemcsak a fizikai szállításban, hanem a biztosítási díjakban is megjelennek. Hortay Olivér szerint a biztosítási költségek továbbra is nagyon magasak, és sok tankerhajót üzemeltető vállalat nem meri a térségbe küldeni hajóit.
Az elmúlt napok eseményei szerinte igazolták ezeket a félelmeket. A hajótámadások után már nem elméleti kockázatról van szó, hanem olyan helyzetről, amely közvetlenül érinti a szállítási útvonalakat és a piaci szereplők döntéseit.
Magyarországot közvetlenül nem, de árakon keresztül igen
Breuer Péter arra is rákérdezett, mennyire veszélyes mindez Magyarország számára. Hortay szerint Magyarországot közvetlenül nem érinti a Hormuzi-szoros akadozása, de közvetett hatások mindenképpen megjelennek az árakon keresztül.
Ha a világpiaci olajárak nőnek, Magyarország beszerzései is drágulnak. Az Európai Unió egészét valamivel közvetlenebb hatások is érhetik, például a kerozinpiacon, de az elsődleges következmények Ázsiában jelentkeznek.
Az ármozgások már látszanak. A Brent típusú olaj hordónkénti ára 72 dollár környékéről 80 dollár közelébe ugrott, majd 78 dollár körül stabilizálódott. Ennél is látványosabb volt az európai gázpiaci reakció: a holland gáztőzsdén a megawattóránkénti ár 40 euróról 50 euróra emelkedett.
Oroszország egyszerre nyerhet és veszíthet
A beszélgetésben szóba került Oroszország szerepe is. Hortay szerint az oroszok kettős helyzetben vannak. Eladóként előnyös számukra, ha a világpiaci árak emelkednek és ellátási szűkületek alakulnak ki, mert jobb üzleteket tudnak kötni, elsősorban ázsiai vevőkkel.
Ugyanakkor az orosz finomítókat ért támadások miatt Moszkva exportkorlátozásokat volt kénytelen bevezetni. Ez elsősorban a finomított termékeket érinti, miközben az orosz nyersolajexport az elmúlt hetekben még növekedett is.
A szakértő szerint Oroszországban egyre drágább az üzemanyag, és a finomítói kapacitások szűkössége egyre nehezebb helyzetet teremthet.
Ukrajnában sem látszik a béke iránya
Breuer Péter a NATO-zárónyilatkozat és Ukrajna támogatása kapcsán azt vetette fel, hogy a béke jelei ott sem látszanak. Hortay Olivér egyetértett: szerinte az orosz–ukrán háborúban is több folyamat az eszkaláció irányába mutat.
Ukrajna elsősorban az orosz finomítókat támadja, ami közvetlenül érinti az orosz energiainfrastruktúrát. Hortay szerint nehezen elképzelhető, hogy Oroszország ne reagáljon ezekre a támadásokra.
A beszélgetés végén a szakértő jelezte: továbbra sem látja világosan, mi a NATO átfogó koncepciója ebben a helyzetben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
