„Nem lehet játszani sem Budapest lakóival, sem a dolgozóival” – Naszályi Gábor szerint sürgős egyeztetés kell a főváros ügyében
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetőségi tagja volt. A beszélgetés az új kormánnyal induló szakszervezeti egyeztetések lehetőségéről, a tagdíjlevonás visszaállításáról, Budapest finanszírozási válságáról és a fővárosi közlekedés biztonsági problémáiról szólt.
Tagdíjlevonás: fontos ügy, de csak egy része a nagyobb csomagnak
A beszélgetés elején M. Kende Péter azt kérdezte, elindultak-e már az új kormány felé a szakszervezeti kezdeményezések, például a munkáltatói tagdíjlevonás visszaállítása ügyében. Naszályi Gábor szerint ez valóban fontos kérdés, de nem önmagában kell kezelni.
Mint mondta, a tagdíjlevonás ügye egy konkrét ágazati probléma, amelyben például Boros Péterné, a közszolgálati dolgozók egyik legnagyobb szakszervezetének vezetője fontos szereplő. Naszályi úgy látja, önmagában „abszurdum”, hogy a munkáltató nem vonhatja le a tagdíjat, de szerinte ezt nem szabad a többi, ennél is súlyosabb kérdés elé helyezni.
A szakszervezeti oldal számára a munkajogi környezet egésze, a sztrájktörvény, az érdekképviseleti jogok és az egyeztetési rendszer újraszabása is napirenden van. „Az egészet kell megreformálni” – fogalmazott.
Budapest nem várhat a sorára
A beszélgetés központi témája Budapest helyzete lett. Naszályi szerint a főváros finanszírozása olyan állapotba került, amelyet nem lehet tovább halogatni. Felidézte, hogy Kis Ambrus főigazgató több megszólalásában is óvatosan, de egyértelműen jelezte: a jelenlegi elvonási rendszer mellett a város működése veszélybe kerül.
Naszályi szerint a Tisza fővárosi frakciója is pontosan tudta, hogy a költségvetés elfogadásakor az elvonás nem fér bele a rendszerbe. „Nem lehet játszani sem az emberekkel, Budapest lakóival, sem a dolgozóival” – mondta.
A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: nem elég arra várni, hogy egyszer majd politikai szinten sorra kerül a főváros. A közszolgáltatásokat működtető dolgozók, a BKV munkavállalói, a hulladékszállításban, a hivatalokban és más fővárosi területeken dolgozók sorsa azonnali egyeztetéseket igényel.
Vitézy Dávid szerepe és a közlekedési egyeztetések hiánya
A közlekedési tárca élére kerülő Vitézy Dávidról Naszályi Gábor azt mondta: pontosan ismeri Budapest helyzetét, hiszen korábban több szerepben is foglalkozott fővárosi és elővárosi közlekedéssel. Éppen ezért a szakszervezeti vezető szerint nem lehet úgy tenni, mintha a főváros működési válsága csak későbbi ügy lenne.
Naszályi elmondta, hogy ő maga is kereste Vitézyt, de választ még nem kapott. Ennek ellenére úgy látja, a szakminisztériumon keresztül gyorsan meg kellene kezdeni a tárgyalásokat, mert Budapest működőképessége és a dolgozók biztonsága nem lehet politikai türelemjáték.
Halálos baleset Kőbánya-Kispesten: „nem figyelünk”
A beszélgetés egyik legerősebb része a kőbánya-kispesti buszvégállomáson történt halálos baleset kapcsán bontakozott ki. Naszályi szerint a helyszín kialakítása régóta problémás: rosszak a látási viszonyok, oszlopok takarnak, a gyalogosmozgások nincsenek megfelelően kezelve, és az egész terület üzemeltetési logikája veszélyeket hordoz.
Elmondta, hogy kollégájával nem sokkal a tragédia előtt éppen arról beszéltek: előbb-utóbb halálos baleset történhet a helyszínen. A szakszervezeti vezető szerint a közlekedés veszélyes üzem, ezt pedig sem a gyalogosok, sem a döntéshozók nem vehetik félvállról.
„Ha elvárjuk az autóstól, hogy ne a telefonját nyomogassa, miközben vezet, akkor várjuk ezt el a gyalogostól is” – mondta. Hozzátette: az üzemi területeken, végállomásokon más szabályok és más kockázatok vannak, mint egy átlagos közterületen, ezt pedig a gyalogosok sokszor nem érzékelik.
A fővárosi bizottsági munka sem kerülte el a kritikát
Naszályi Gábor beszélt a fővárosi közlekedési és városüzemeltetési bizottság üléséről is, amelyet korábban Vitézy Dávid vezetett. Szerinte a mostani ülésvezetés minősége gyenge volt, miközben súlyos ügyekről, köztük céges beszámolókról, költségvetésekről és közlekedésbiztonsági problémákról kellett volna érdemben tárgyalni.
A szakszervezeti vezető szerint nem elég bizottsági üléseken „beszélni róla”, mert közben a problémák nem oldódnak meg. A Kőbánya-Kispesten történtek szerinte azt mutatják, hogy a közlekedési infrastruktúra, az üzemeltetés és a döntéshozatal között gyorsabb, felelősebb kapcsolat kellene.
„Ne hagyjuk figyelmen kívül Budapestet”
A beszélgetés végén M. Kende Péter úgy foglalta össze a témát, hogy talán az lehetne az interjú címe: nem szabad figyelmen kívül hagyni Budapest és a budapestiek érdekeit. Naszályi ezzel egyetértett, de kiegészítette: a fővárost működtető dolgozókról sem szabad megfeledkezni.
A szakszervezeti vezető szerint a BKV, a hulladékszállítás, a fővárosi hivatalok és más közszolgáltatások munkavállalói nélkül Budapest működése elképzelhetetlen. Ezért a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, mikor és milyen tartalommal kezdődnek el az érdemi egyeztetések az új kormány és a főváros között.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
