„Nem fognak minket elhallgattatni” – az állatvédelem új frontjai a ketreces tojástól a cirkuszi vadállatokig
M. Kende Péter vendégei a Pirkadatban Nagy Ervin, az Una Terra Alapítvány elnöke és Zabezsinszkíj Anna, az alapítvány programigazgatója voltak. A beszélgetés jó hírrel indult: az Una Terra a 2025-ös Civil Díjon a legnagyobb hatású projekt kategóriában nyert a ketreces tojástartás elleni kampányával. Innen azonban gyorsan a nehezebb ügyek felé fordultak: a Gyermelyihez kapcsolódó vitáról, a cirkuszi állatok betiltásáról, az egzotikus állatok kereskedelméről és arról beszéltek, hogyan lehet a civil nyomást társadalmi változássá alakítani.
Civil Díj egy kampányért, amely milliókhoz jutott el
Nagy Ervin elmondta: az Una Terra első alkalommal kapott ilyen elismerést, méghozzá a tavalyi ketreces kampányáért. Ebben színészeket és ismert embereket zártak ketrecbe, hogy megmutassák, milyen körülmények között élnek a ketreces tartásban lévő tyúkok.
A kampány országos visszhangot kapott, több millió emberhez jutott el, és az alapítvány felmérése szerint közel 600 ezer ember változtatott konkrétan a napi szokásain. Nagy Ervin szerint a díj azért is fontos, mert azt jelzi: az állatjólét és az állatvédelem már nem a civil társadalmon kívüli mellékügy, hanem annak része.
A díj napján azonban egy másik levél is megérkezett: a Gyermelyi jelezte, hogy jogi lépéseket tehet, ha az alapítvány kampányt indít ellene. Az Una Terra azért fordulna a cég felé, mert szerintük a piac egyik legnagyobb szereplőjeként különösen nagy hatása lehetne a ketreces tojástartás visszaszorítására.
„Szeretnénk megmutatni a valóságot”
Nagy Ervin hangsúlyozta: nem befeketíteni akarják a céget, hanem párbeszédet és átláthatóságot szeretnének. A céljuk az, hogy képeken és tényeken keresztül mutassák meg, milyen körülmények között élnek az állatok a ketreces tartásban.
Zabezsinszkíj Anna szerint könnyű azt gondolni, hogy az állatjólét „luxus” vagy kedves mellékes téma, de ennél jóval többről van szó. A társadalom morális fejlődésének része, hogyan bánik a kiszolgáltatott élőlényekkel. Azt mondta: ha egy vállalat vagy társadalom rendben lévőnek tartja, hogy egy állat egész életét egy A4-es papírlapnyi helyen élje le, az sokat elárul az értékrendjéről.
M. Kende Péter felvetésére mindketten egyetértettek abban, hogy már az is komoly előrelépés lenne, ha a céggel sikerülne leülni beszélgetni.
Cirkuszi vadállatok: a tiltás küszöbén
A beszélgetés másik nagy témája a cirkuszi állatok ügye volt. Nagy Ervin szerint az új, élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László gyorsan jelezte, hogy a vadállatok cirkuszi szerepeltetésének nincs helye. Az Una Terra ezt saját munkájuk egyik eredményének is tekinti, természetesen más civil szervezetek korábbi erőfeszítéseivel együtt.
Az alapítvány már az előző kormány felé is próbálta csatornázni a témát, és most azt szeretnék elérni, hogy a következő egyeztetésekből ne maradjanak ki. Nagy Ervin szerint nem lenne helyes, ha csak az iparági szereplők, vagyis a cirkuszok mondhatnák el, hogyan alakuljon a rendelet.
A céljuk európai minták alapján olyan szabályozás, amely nemcsak a vándorcirkuszokból tiltja ki a vadállatokat, hanem azokat a kerülőutakat is lezárja, amikor az állatok úgynevezett szafariparkokban vagy állatkertekben maradnak, de ugyanúgy mutatványokra kényszerítik őket.
Képek nélkül könnyű nem tudni
Zabezsinszkíj Anna elmondta: a cirkuszi projekt azzal kezdődött, hogy felmérték a magyarországi cirkuszok helyzetét. Ezután jutott el az ügy odáig, hogy politikai programmá is válhatott. Ugyanezt az ívet látják most a broiler- és ketreces tojástartás ügyében is: aktivisták olyan felvételeket juttattak el hozzájuk, amelyek ritkán látható betekintést adnak a magyarországi ipari állattartásba.
Az alapítvány szerint a képeknek azért van jelentőségük, mert a fogyasztó többnyire csak a terméket látja, nem azt a rendszert, amely mögötte áll. Ahogy Anna fogalmazott: „olyan könnyű csak a tetejét látni, a krémjét”, miközben alatta ott van a teljes piramis, gyakran az állatok szenvedésével, szűk térrel, rövid vagy éppen hosszú, de rossz életkörülményekkel.
Nagy Ervin hozzátette: egy kereskedelmi tévécsatorna már megkereste őket, hogy nagyobb riportban mutassák be a magyar cirkuszok helyzetét, a jó és rossz példákat, valamint a nemzetközi tapasztalatokat.
Egzotikus állatok és utcai festmény
Az Una Terra idei tervei között szerepel az egzotikus állatok magyarországi helyzetének felmérése is. A vendégek felidézték: korábban is szó volt már olyan esetekről, amikor különleges állatokat, például kengurut lehetett tartani vagy kereskedelmi forgalomban megszerezni. Az alapítvány szeretné feltérképezni, milyen állatokat lehet Magyarországon vásárolni és tenyészteni, majd ennek alapján szabályozási javaslatokat megfogalmazni.
Emellett folytatódik a „csodálattér” néven említett utcai festmény projekt is. A megfelelő falfelületet még keresik, az adományozók véleményét is kikérték, és azt tervezik, hogy nyáron elkészülhet a mű.
Petíciók és civil hang
A beszélgetés végén Zabezsinszkíj Anna arra kérte a nézőket, írják alá az Una Terra petícióit: a ketrecmentes tartásért és a cirkuszi állatok ügyében is. Ezek azért fontosak, mert a döntéshozók és vállalatok felé megmutatják, hogy nem néhány aktivista elszigetelt ügyéről van szó, hanem sok ember által támogatott társadalmi igényről.
Nagy Ervin szerint az elmúlt években Magyarországon nehéz volt civilként kritikát megfogalmazni, de ezen változtatni kell. A vállalatoknak is meg kell érteniük, hogy a társadalomkritika nem bűn, és a civil szervezetek nem ellenségek, amikor valós problémákra hívják fel a figyelmet.
„Nem félünk, meg nem fognak minket elhallgattatni” – mondta Zabezsinszkíj Anna. Az Una Terra idei munkája éppen erről szól: képekkel, petíciókkal, egyeztetésekkel és kampányokkal láthatóvá tenni azt, ami a fogyasztói döntések mögött gyakran rejtve marad.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
