„Mindig tegyék elé: meg nem erősített információk szerint” – Gordon István szerint a magyar–lengyel kapcsolatok a mélypontról indulhatnak felfelé
M. Kende Péter vendége a Pirkadatban Gordon István volt, akivel a magyar kormány lengyelországi látogatásáról, a két ország közötti diplomáciai feszültségekről, valamint a Magyarországon menedékjogot kapott lengyel szereplők ügyéről beszélgettek. A műsor középpontjában Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter, Marcin Romanowski volt miniszterhelyettes és Daniel Obajtek, az Orlen korábbi vezetőjének ügye állt, de szóba került az is, milyen esélye van a történelmi magyar–lengyel barátság politikai helyreállításának.
Korrekt tárgyalások, nyitott kérdésekkel
M. Kende Péter felvezetése szerint a magyar miniszterelnök a kormány tagjaival Krakkóba, Varsóba és Gdańskba látogatott, ahol a lengyel féllel hivatalos, korrekt tárgyalások zajlottak. A miniszterek találkoztak lengyel kollégáikkal, a diplomáciai forma tehát működött.
A háttérben azonban ott maradt két súlyos ügy: Ziobro és Romanowski politikai menedékjoga, amelyet még az előző magyar kormány adott meg nekik. Gordon István szerint ezekben az ügyekben jelenleg rengeteg a bizonytalanság. Ő maga is kérdésekkel indított: hol tartózkodnak most, valóban elhagyták-e Magyarországot, az Egyesült Államokba mentek-e, vagy más országban vannak?
A bizonytalanságot jól mutatja, hogy többféle értesülés kering Szerbiáról, Törökországról, Olaszországról és az Egyesült Államokról is. Gordon szerint ilyen helyzetben minden hírt óvatosan kell kezelni.
Útlevél, vízum, menedékjog: sok a megválaszolatlan kérdés
A beszélgetés egyik fő kérdése az volt, hogyan utazhattak volna tovább azok a lengyel politikusok, akiktől a lengyel hatóságok elvették a magán- és diplomataútlevelüket. Gordon István felvetette: ha valóban az Egyesült Államokban tartózkodnak, akkor ki adott nekik úti okmányt, milyen vízummal érkeztek, és milyen jogcímen maradhatnak ott.
Ziobróval kapcsolatban olyan hír is felmerült, hogy az Egyesült Államokból a lengyel Republika TV tudósítója lehet. Romanowskiról pedig az hangzott el, hogy valamilyen amerikai tudományos munkatársi állást foglalhatott el. Gordon mindezt nem tényként, hanem a sajtóban terjedő értesülések példájaként kezelte.
„Mindig tegyék elő elé magukban, hogy meg nem erősített információk szerint” – figyelmeztette a nézőket.
Miért érné meg ez Washingtonnak?
M. Kende Péter azt is felvetette: nehezen érthető, miért vállalna az Egyesült Államok konfliktust Lengyelországgal, az egyik legfontosabb közép-európai partnerével két vitatott lengyel politikus miatt. Gordon István szerint ebben a helyzetben valóban nincs világos politikai nyereség.
Ziobrót a lengyel kormány bírósági úton akarja felelősségre vonni, Gordon szerint 26 bűnesetben, Romanowskit pedig 19 vádponttal emlegetik. Ezért szerinte az Egyesült Államoknak nem lenne érdeke olyan ügybe belépni, amely feszültséget okozhat Varsóval.
A lengyel–amerikai kapcsolatnak ráadásul stratégiai súlya van. A beszélgetésben szóba került az amerikai katonák lengyelországi állomásoztatása, a Németországban lévő kontingens jövője és az, hogy az Egyesült Államok európai jelenléte Varsó számára biztonságpolitikai alapkérdés.
Obajtek: az első magyar menedékjogos ügy
A műsorban előkerült Daniel Obajtek neve is, aki az Orlen korábbi vezetőjeként elsősorban üzletemberként ismert, de politikai kötődései miatt szintén fontos szereplője a történetnek. M. Kende Péter emlékeztetett: ő volt az első, aki Magyarországon ilyen menedékjogot kapott, miközben az Orlennek jelentős magyarországi benzinkúthálózata van.
Gordon István szerint Obajtek 2024 nyarán érkezett Magyarországra, és akkor a sajtóban is megjelent, hol lakik Budapesten. Később eltűnt a nyilvánosság elől, majd európai parlamenti képviselő lett, ami védettebb helyzetet teremthetett számára. Gordon ugyanakkor megjegyezte: az Európai Parlament is vizsgálta a múltját, és jelenleg kevesebbet hallani róla.
Nagykövetek nélkül nem igazi kapcsolat
A beszélgetés végén a magyar–lengyel diplomáciai kapcsolatok jövője került előtérbe. M. Kende Péter felvetette: Orbán Anita külügyminiszter visszahívta a magyar nagykövetet Varsóból, miközben korábban a lengyel fél is hazahívta budapesti nagykövetét.
Gordon István szerint ha egyik országban sincs jelen a másik nagykövete, akkor a kapcsolat nem működik teljes értékűen. Úgy látja, az államközi viszony az elmúlt években mélypontra került, miközben a két nép közötti történelmi kötődés sokkal erősebb ennél.
Felidézte, hogy Lengyelország hagyományosan olyan ország volt, amelyhez Magyarország baj esetén fordulhatott, és fordítva is igaz volt: amikor a lengyeleknek volt szükségük támogatásra, Magyarország sem maradt közömbös.
A kapcsolat tovább már aligha romolhat
Gordon István szerint a legfontosabb most az, hogy a diplomáciai kapcsolatokat újraépítsék. Azt mondta, a viszony „a mélyponton” volt, innen kellene elindulni a javulás felé.
A hétköznapi lengyel–magyar kapcsolatokban is keletkeztek sebek. Gordon említett súlyos atrocitásokat, köztük azt az esetet, amikor a magyar nagykövetség varsói bejáratát emberi ürülékkel kenték be. Szerinte az új magyar kormány megjelenésével ilyen kirívó eseteknek nem lenne szabad megismétlődniük.
A beszélgetés végén ismét az óvatosságra tért vissza. A Ziobróval és Romanowskival kapcsolatos hírek egymásnak ellentmondanak: egyik értesülés elfogásról, másik amerikai, harmadik szerbiai helyszínről beszélt. Gordon István szerint amíg nincs hivatalos, megerősített információ, minden ilyen hírhez hozzá kell tenni: csak feltételesen kezelhető.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
