A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.27.
A nemzeti petíció arról szól, hogy mondjunk nemet a háború és az ukrán állam finanszírozására, arról szól, hogy nem fizetünk! – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét az ukrán külügyminisztériumba, ahol bevallották, hogy politikai okokból nem indítják újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken – közölte Szijjártó Péter.
Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete szerint nem várható, hogy Donald Trump elnök megbünteti Isaac Herzog elnököt, ha Herzog nem kegyelmez Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek.
A Koreai Munkapárt kilencedik kongresszusának lezárásakor Kim Dzsongün jelezte, hogy Phenjan kész javítani kapcsolatait az Egyesült Államokkal, amennyiben Washington feladja „ellenséges politikáját”.
Belföldi hírek:
A nemzeti petíció arról szól, hogy mondjunk nemet a háború és az ukrán állam finanszírozására, arról szól, hogy nem fizetünk! – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi-oldalára csütörtökön feltöltött videónyilatkozatában. „Ha azt akarjuk, hogy Magyarország jó pályán maradjon, hogy megvédjük Magyarország családjainak életszínvonalát, akkor ebbe a küzdelembe bele kell állni. Nemet kell mondani nemcsak a kormánynak, hanem az egész országnak. És akkor, ha jól csináljuk, de csak akkor, sikerülhet. De ahhoz, hogy sikerüljön, először akarni kell. A petíció arról szól, hogy mondjunk nemet. Nem fizetünk!” – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő úgy értékelt, hogy a dolgok kezdenek súlyossá válni, most, hogy az ukránok „olajblokád alá vették Magyarországot”, ez még inkább így van. Ráadásul az európai vezetők megegyeztek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy folytatni fogják a háborút – mondta, rámutatva: ez egyre több pénzt fog elvenni Európától az ukrán állam működésére és a háború pénzelésére is.
Bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét az ukrán külügyminisztériumba, ahol bevallották, hogy politikai okokból nem indítják újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, mivel ezért cserébe fegyvert és pénzt akarnak az ukránok – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az ukrán kormányzat továbbra is blokkolja a kőolajszállítást, annak ellenére is, hogy a Barátság vezeték műszaki szempontból teljességgel alkalmas lenne a tranzit azonnali újraindítására. „A mai napon berendelték a nagykövetségi ügyvivőnket Kijevben az ukrán külügyminisztériumban, ahol bevallották azt, hogy politikai okok miatt tartják zárva a vezetéket, hogy politikai okok miatt nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába. Bevallották, hogy nincsen fizikai vagy műszaki oka annak, hogy nem indítják újra a szállítást, annak kizárólag politikai okai vannak” – mondta. „Az ukránok zsarolják Magyarországot, s megpróbálják elérni, hogy megváltoztassuk az álláspontunkat” – folytatta. „Világossá tették, hogy fegyvert és pénzt akarnak azért cserébe, hogy majd újraindítsák a kőolajszállítást Magyarország irányába” – tette hozzá.
Külföldi hírek:
Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete szerint nem várható, hogy Donald Trump elnök megbünteti Isaac Herzog elnököt, ha Herzog nem kegyelmez Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek a korrupciós perében – írta a Times of Israel. „Minden joga megvan ahhoz, hogy időt szánjon a döntés meghozatalára” – nyilatkozta Huckabee az Ynetnek, hozzátéve, hogy Herzog „tiszteletreméltó és jó ember”. Az Egyesült Államok Irán elleni lehetséges támadásáról kérdezve Huckabee azt mondta, Teheránnak „figyelnie kell a jelekre”. „Vagy megegyeznek és civilizáltan viselkednek, vagy az elnök más döntést hoz” – mondta. „Tudják, mire képes az USA korlátozott csapásokkal” – mondta a nagykövet, utalva a tavaly júniusi Midnight Hammer hadműveletre, amelynek során az USA 12 napos izraeli-iráni háború végén csapást mért az iráni nukleáris létesítményekre. „Képzeljék el, mire képesek azokkal az erőforrásokkal, amelyeket összegyűjtöttek, és amelyek jelenleg készen állnak a bevetésre” – mondta.
A Rishon Lezion-i bíróság március 1-jéig meghosszabbította a Benjamin Netanjahu miniszterelnök kabinetfőnökére, Tzachi Bravermanre vonatkozó korlátozó feltételeket. Braverman ellen nyomozás folyik, mert a gyanú szerint beavatkozott egy nyomozásba és más bűncselekményeket is elkövetett. A vád szerint azt mondta Eli Feldsteinnek, Netanjahu szóvivőjének, hogy meg tudja akadályozni a Feldstein ellen indított katonai nyomozást, amelynek tárgya egy titkos dokumentum kiszivárogtatása a német Bild újságnak – írta a Times os Israel. Menahem Mizrahi bíró utasította a rendőrséget, hogy addig a dátumig tájékoztassa a bíróságot arról, hogy Netanjahu mikor adhat nyilvános tanúvallomást a Braverman elleni nyomozásban, amely nem vonja őt gyanúsítottként felelősségre. A bíró szerint ez lehetővé teszi számára, hogy döntést hozzon a rendőrség eredeti kérelméről, amely szerint Braverman korlátozó feltételeket tartalmazó szabadlábra helyezését március 10-ig meghosszabbítják.
Újabb nyilvános vitába keveredett egymással a bukaresti négypárti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), ezúttal a még elfogadásra váró 2026-os állami költségvetés miatt. Sorin Grindeanu szociáldemokrata házelnök arra figyelmeztette a G4Media.ro hírportálnak adott interjújában csütörtökön Ilie Bolojan liberális miniszterelnököt, hogy a PSD nem fogja megszavazni a költségvetési törvényt a párt által szorgalmazott, a hátrányos helyzetűeket támogató szociális intézkedések nélkül, és azt tanácsolta neki, csak olyan költségvetés-tervezetet küldjön a a parlamentbe, amelyről előzetesen koalíciós megállapodás született. A PSD elnöke már decemberben jelezte: szavazást kezdeményez a párton belül arról, hogy kormányon maradjon-e a PSD, ugyanis szerintük a liberális kormányfő gyakran egyeztetések nélkül, a PSD álláspontját figyelmen kívül hagyva jelentett be deficitcsökkentő megszorító intézkedéseket.
Kihívást jelent Lengyelország számára, hogy Washington lépései miatt rosszabbodtak az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatok, és bár a lengyelek hűséges szövetségesei Amerikának, ugyanakkor „nem lehetnek balekok” – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a varsói szejmben tartott programbeszédében. A Karol Nawrocki lengyel elnök jelenlétében elmondott, az idei év külpolitikai céljairól szóló, több mint egyórás beszédében Sikorski kifejtette: ez különösen nagy kihívást jelent Lengyelország számára, hiszen a szoros lengyel-amerikai kapcsolatok évtizedek óta a lengyel külpolitika egyik alappillérét képezik. „Mindazonáltal nem Európa az, amely területi igényeket támaszt, önkényes vámokat vet ki, és amely az Atlanti-óceánon túlról beavatkozik a pártok közötti vetélkedésbe” – jegyezte meg a miniszter. Utalt egy januári felmérésre, mely szerint a lengyelek 54 százaléka nem tartja hiteles szövetségesnek az Egyesült Államokat. Nyugtalanítóak ezek a lengyel-amerikai kapcsolatokat érintő kétségek, mert Lengyelország biztonságát az Európai Unió és a NATO garantálja – húzta alá.
Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy folytassa a nyomásgyakorlást Oroszországra, és minden téren támogassa Ukrajnát – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke a „hajlandók koalíciója” elnevezésű csoport legutóbbi találkozója után. Costa nyilatkozata a jelenlegi békefolyamat kulcsfontosságú pillanatában hangzott el. Miközben Trump békét teremtene, Brüsszel továbbra is háborús pszichózisban szenved. A portugál politikus november 25-én tett közzé üzenetet az X platformon. Costa hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter megosztotta vele a legfrissebb információkat a béketárgyalásokról. „Az EU szemszögéből nézve megbeszéléseink – különösen azok, amelyeket tegnap Luandában tartottunk – megerősítik elkötelezettségünket arra, hogy továbbra is nyomást gyakoroljunk Oroszországra, és támogassuk Ukrajnát – politikailag, gazdaságilag és katonailag” – idézte a saját szavait Costa.
Az észt kormány nem tárgyalt más NATO-tagállam nukleáris fegyvereinek az ország területén történő elhelyezéséről – jelentette ki Hanno Pevkur, a balti köztársaság védelmi minisztere, akinek szavait csütörtökön az ERR nemzeti közszolgálati televízió- és rádió honlapja idézte. „Ha azt kérdezi, hogy a kormány megvitatta-e a kérdést, hogy milyen ország nukleáris fegyvereit helyezzék el Észtországban és milyen feltételekkel, akkor a válasz nemleges” – mondta a miniszter egy parlamenti képviselő kérdésére válaszolva. Megjegyezte, hogy a nukleáris elrettentés kérdései a NATO nukleáris tervezési csoportjának hatáskörébe tartoznak, amelyben az összes szövetséges állam részt vesz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Tallinn védelmi politikáját a szövetségesekkel közösen folytatja, és saját biztonsági értékeléseiből indul ki.
A Koreai Munkapárt kilencedik kongresszusának lezárásakor Kim Dzsongün jelezte, hogy Phenjan kész javítani kapcsolatait az Egyesült Államokkal, amennyiben Washington feladja „ellenséges politikáját”, ugyanakkor megerősítette, hogy Észak-Korea tovább bővíti nukleáris arzenálját. A dél-koreai kormány közeledési kísérleteit viszont elutasította, és Szöul „teljes összeomlását” sem zárta ki fenyegetés esetén – számoltak be csütörtökön nemzetközi hírügynökségek az észak-koreai állami KCNA hírügynökség jelentését idézve. A csaknem egyhetes pártkongresszust a hét közepén éjszakai katonai díszszemlével zárták a phenjani Kim Ir Szen téren. A felvételek szerint nagy hatótávolságú rakétarendszereket – például interkontinentális ballisztikus rakétákat – nem mutattak be. Kim a kongresszuson kijelentette: „nincs ok arra, hogy ne jöjjünk ki jól az Egyesült Államokkal”, ha Washington tiszteletben tartja Észak-Korea alkotmányban rögzített nukleáris státuszát és felhagy konfrontatív politikájával.
Időjárás:
Ma mindenütt napos, enyhe időre készülhetünk. Este országszerte befelhősödhet az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 9 – 14 fok körül alakul.
