A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.02.24.
Brüsszel és a nagyobb európai országok háborúra készülnek Oroszországgal, ennek következményei beláthatatlanok lesznek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A magyar kormány semmilyen, Ukrajna számára kedvező döntéshez nem járul hozzá az Európai Unióban mindaddig, amíg Kijev újra nem indítja a kőolajszállítást hazánk irányába a Barátság vezetéken – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az izraeli védelmi minisztérium és a biztonsági szolgálatok összehangolt akciót indítottak a palesztin dezinformációs és felbujtó kísérletek letörésére.
Mintegy négy hónapig tartó kormányalakítási tárgyalások után hétfőn Vilmos Sándor holland király előtt letette az esküt a Rob Jetten miniszterelnök vezette új holland kormány.
Belföldi hírek:
Brüsszel és a nagyobb európai országok háborúra készülnek Oroszországgal, ennek következményei beláthatatlanok lesznek – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésén mondott napirend előtti felszólalásában. Orbán Viktor hozzátette: Magyarország egy ilyen háborún csak veszíthet, történelmi háborús tapasztalataink is ezt mutatják. Ezért arra kérte az Országgyűlést: támogassa a kormányt abban, hogy a háborún kívül tarthassák Magyarországot, és kivédekezhessék annak biztonsági és pénzügyi következményeit. Kifejtette: a már elköltött mintegy 200 milliárd eurón felül Európa 90 milliárd eurót fordít Ukrajnára 2026-ban és 2027-ben, valamint a következő költségvetésben 360 milliárd euró lesz Ukrajna részére a fejlesztések és az agrártámogatások rovására, amit 20 százalékkal csökkentenek. Emellett – folytatta – az Európai Bizottság bemutatta az ukrán jóléti tervet, ami 800 milliárd dollárt jelent, és az ukránok bejelentették az igényüket 700 milliárd euró katonai kiadásra is. „Ennyi pénzt nem lehet összekalapozni. Ennyi pénz nincs az unió közös költségvetésében. De ennyi pénz nincs a tagállamok költségvetésében sem. Nem csak a mienkben, a magyar költségvetésben, nincs egyik tagállaméban sem” – összegzett a kormányfő.
Magyarország kiáll az érdem alapú európai uniós csatlakozás mellett, így Albánia uniós csatlakozása mellett is, és nem támogatja a politikai célú, érdemtelen, ideológiai alapú csatlakozást, mint amilyen Ukrajna csatlakozása lenne – erről a honvédelmi miniszter beszélt hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Pirro Venguval, Albánia védelmi miniszterével. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország határozottan elutasítja azt a politikai nyomásgyakorlást is, amit Ukrajna alkalmaz Magyarországgal szemben a Barátság kőolajvezeték műszaki okokkal nem magyarázható leállításával és ezen keresztül a magyar választásokba való beavatkozással. Hozzátette: Magyarország az ukrajnai háború ügyében a béke pártján áll, a diplomáciai megoldást, így az amerikai béketörekvéseket támogatja, és üdvözli, hogy Albánia is hasonlóan vélekedik a kérdésben. A miniszter kiemelte: Magyarország számára a Nyugat-Balkán történelmi, gazdasági és migrációs szempontból is meghatározó jelentőségű. A régió álalános stabilitása, biztonsága kiemelt jelentőséggel bír számunkra – fogalmazott.
A magyar kormány semmilyen, Ukrajna számára kedvező döntéshez nem járul hozzá az Európai Unióban mindaddig, amíg Kijev újra nem indítja a kőolajszállítást hazánk irányába a Barátság vezetéken – erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülését megelőzően arról számolt be a Barátság vezetékkel szembeni újabb dróntámadással kapcsolatban, hogy azt a megnyugtató információt kapták, hogy már elhárították a tatárföldi szivattyúállomásban keletkezett károkat. „Ez azt jelenti, hogy a Barátság kőolajvezetéknek minden szakasza üzemképes fizikailag, technikailag, műszakilag. A Barátság kőolajvezeték egésze üzemképes. Ez azt jelenti, hogy továbbra is kizárólag az ukrán állam döntésétől függ, hogy újraindul-e a kőolaj szállítása, és ha igen, mikor” – hangsúlyozta. „Az a tény, hogy az ukránok nem indítják újra a szállítást a kőolajvezetéken, az egy politikai zsarolás Magyarországgal szemben, mert ez egy politikai döntés – mondta.
Külföldi hírek:
Az izraeli koalíció úgy döntött, hogy előmozdítja a vitatott, korábban „Deri 2 törvényként” ismert jogszabály 2. és 3. olvasatban történő megszavazását a Kneszetben, ezúttal egy újabb kedvezményezett – Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter javára, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna. Az immár „Ben-Gvir-törvény” – amennyiben megszavazzák, lehetővé teszi vádlottak, és elítélt bűnözők kormányzati szerepvállalását, ilymódon akadályozva meg Ben-Gvir eltávolítását a nemzetbiztonsági miniszteri posztról az ellene benyújtott vádak következményeként. A törvény Kneszet szavazásra bocsátást kezelő különbizottság várhatóan a héten technikai egyeztetésen tárgyalja a további lépéseket, jövő héten pedig a már előkészített tervezet a plénum elé kerül második, és harmadik olvasatban. A szavazás ezúttal is az ultraortodox frakciók hajlandóságán áll vagy bukik. Annak ellenére, hogy a sorkatonai szolgálat alóli felmentés biztosító törvény elmaradása miatt a háredik bojkottálják a koalíciót, a kormányba visszaigyekvő szefárd Sász párt képviselői várhatóan megszavazzák a javaslatot, ilymódon biztosítva a többséget.
Az Izraeli Védelmi Erők folytatja a Hamász terrorszervezet föld alatti infrastruktúrájának módszeres felszámolását. A mérnöki alakulatok egy egy kilométer hosszú alagutat semmisítettek meg a dél-gázai Rafah térségében. A katonai műveletekkel párhuzamosan a csapatok likvidáltak egy terroristát, aki átlépte a gázai tűzszüneti vonalat, közvetlen fenyegetést jelentve a katonákra. A védelmi minisztérium és a biztonsági szolgálatok összehangolt akciót indítottak a palesztin dezinformációs és felbujtó kísérletek letörésére, jelentette a 12-es csatorna. A célkeresztben a Hamász terrorszervezet törökországi és gázai szárnyai állnak, amelyek a közeledő Ramadán hónapját próbálják feszültségkeltésre felhasználni Jeruzsálemben és a Templom-hegyen.
Az Egyesült Államok által a Kuba ellen folytatott „agresszív eszkaláció” célja „humanitárius katasztrófa előidézése” a szigetországban – jelentette ki a genfi leszerelési konferencián Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter. Donald Trump amerikai elnök szigorította az 1962 óta érvényben lévő amerikai embargót a szigetország ellen, és nyomást gyakorol más országokra, hogy szüntessék be az olajszállítást Kubába. A sziget, amelyet tovább gyengített a venezuelai kőolaj szállításának megszűnése, jelentős üzemanyaghiánnyal és áramkimaradásokkal küzd. Rodríguez hangoztatta, hogy a szankció szerinte „kegyetlen kollektív büntetés a kubai nép számára”. A január végén Trump által aláírt elnöki rendelet a szigetet „rendkívüli fenyegetésnek” minősítette.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa győzni fog az Oroszországgal vívott háborúban és visszaszerzi elfoglalt területeit. Zelenszkij, aki a háború kezdetének negyedik évfordulója előtt adott interjút a BBC brit közszolgálati televíziónak, úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök „tulajdonképpen már ki is robbantotta a harmadik világháborút”, mivel ha most nem állítják meg, „ő sem fog megállni Ukrajnában”. Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ukrán győzelem alatt az összes elfoglalt terület visszaszerzését érti-e. „Teljesen egyértelmű, hogy el fogjuk ezt érni, csak idő kérdése” – tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha Ukrajna erre „ma” tenne kísérletet, az emberéletek millióiba kerülne, mivel az orosz hadsereg nagy, és „tudjuk, hogy egy ilyen lépésnek milyen ára lenne”.
A német kancellár szerint az ukrán erők hatalmas területeket foglaltak vissza az oroszoktól februárban. Friedrich Merz azt mondta hétfőn egy Kijev támogatására szervezett rendezvényen Berlinben, hogy Ukrajna küzdelme Oroszországgal szemben hatékonyabb, mint ahogy azt gyakran lefestik. „Februárban az ukrán védelmi erők megdöbbentő területi nyereségekre tettek szert, miközben az orosz gazdaság recseg-ropog a szankciók és a háború terhe alatt, sokkal jobban, mint ahogy azt mi időnként az itteni médiajelentések alapján sejteni szoktuk” – fogalmazott a kancellár egy nappal a háború kirobbanásának negyedik évfordulója előtt. Merz azzal vádolta meg Oroszországot, hogy „a barbarizmus legmélyebb szintjére” jutott. Azt is állította, hogy Oroszország jelenleg nem áll nyerésre a háborúban. „Ez csak propaganda és a pszichológiai hadviselés része. Oroszország ezt akarja velünk elhitetni, de a tények mást mutatnak. A fronton az oroszok nem tudnak új területeket elfoglalni, sőt épp ellenkező a helyzet” – mondta.
Mintegy négy hónapig tartó kormányalakítási tárgyalások után hétfőn Vilmos Sándor holland király előtt letette az esküt a Rob Jetten miniszterelnök vezette új holland kormány. A 38 éves politikus az első nyíltan meleg kormányfő Hollandiában, és az első, aki a liberális 66-os Demokraták (D66) színeiben tölti be a tisztséget. A ceremónián a holland király eskette fel Jettent és kabinetjének tagjait. Az elsó Jetten-kormány 18 miniszterből és 10 államtitkárból áll. Négy miniszternek nem kellett ismét esküt tennie, mivel már az előző, Dick Schoof vezette kabinetben is tárcavezető volt, az államtitkárok azonban minden esetben újra esküt tesznek. A kabinet tagjai közül tizenkét miniszter vallásos esküt tett, ugyanennyien világi fogadalmat tettek. A koalíciót a D66 mellett a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) és a jobboldali liberális a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) alkotja. A három párt együttesen 66 mandátummal rendelkezik a 150 fős alsóházban, így a kormány a törvényhozásban várhatóan ellenzéki támogatásra szorul majd. A D66 tíz minisztert delegált a kabinetbe, a VVD kilencet, a CDA nyolcat.
Korea kormányzó pártja, a Koreai Munkapárt kilencedik kongresszusán újraválasztotta Kim Dzsongünt a párt főtitkárává – jelentette a hivatalos KCNA állami hírügynökség. A döntés megerősíti Kim teljes politikai kontrollját, és elemzők szerint a rezsim a válságkezelés korszakából a hosszú távú, stabil kormányzás fázisába lépett. A KCNA beszámolója szerint Kim vezetése alatt Észak-Korea nukleáris erői a katonai elrettentés központi elemévé váltak, miközben a hadsereget „elit és erős” fegyveres erővé fejlesztették. Az állami média a nukleáris elrettentőképesség „ugrásszerű javulását” hangsúlyozta, valamint azt, hogy Kim növelte az ország nemzetközi presztízsét, és kedvezőbb külső környezetet teremtett a rezsim számára. A kongresszuson megválasztották a párt Központi Bizottságának tagjait és póttagjait, valamint módosították a pártszabályzatot. A változtatások részleteit nem hozták nyilvánosságra, de elemzők szerint több magas rangú tisztviselő – köztük korábbi külügyminiszterek és vezető katonai káderek – kikerült a testületből, ami generációs és hatalmi átrendeződésre utal.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp felhős-esős időre számíthatunk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 9 – 12 fok körül alakul.
