A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.12.05.
Közvetlenül hétszázezer család jövedelmi viszonyait javítja a jövő évi bérmegállapodás – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
A háború-, migráció- és genderpárti politika mára elszigetelte Európát, ezért mielőbb patrióta fordulatra van szükség a kontinens újbóli megerősödéséhez – jelentette ki Szijjártó Péter.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy katonai titkárát, Roman Gofman vezérőrnagyot választotta Izrael titkosszolgálatának, a Moszadnak a következő igazgatójává.
Közös járőrözést kezd a brit és a norvég haditengerészet a tenger alatti infrastruktúra védelmére.
Belföldi hírek:
Közvetlenül hétszázezer család jövedelmi viszonyait javítja a jövő évi bérmegállapodás – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a dokumentum aláírásán csütörtökön Budapesten. A kormányfő ismertette: a minimálbér 11 százalékkal nő és 322 800 forint lesz havonta, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik és 373 200 forint lesz havonta. Orbán Viktor jelezte: egy bizonyos szint fölé nem tudják vinni a gazdaság növekedését addig, amíg a „háború árnyéka itt van a fejünk felett”, és súlyos hatással van Közép-Európára, valamint a német gazdasági övezetre. Ilyen nemzetközi körülmények között még inkább felértékelődik, hogy nem a kormánynak kellett döntenie, hanem a felek megtudtak állapodni – mutatott rá, megjegyezve: nehezítette a megállapodást az is, hogy valójában egy korábban megkötött hároméves megállapodást kellett korrigálni. Azért kellett hozzányúlni a megállapodáshoz – mondta -, mert a háború miatt alacsonyabb a növekedés, és nem voltak tarthatóak azok a vállalások, amelyek az eredeti szerződésben szerepeltek. Orbán Viktor komoly bravúrként értékelte, hogy a felek a szerződésmódosításról megállapodásra tudtak jutni, értékelése szerint ehhez sokkal több akarat kell, mint egy szerződés létrehozásához. Rámutatott: a kormány munkaadó is, és ágazati bérfejlesztéseket hajt végre, amelyek befolyásolták ezt a megállapodást.
A háború-, migráció- és genderpárti politika mára elszigetelte Európát, ezért mielőbb patrióta fordulatra van szükség a kontinens újbóli megerősödéséhez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az FPÖ főtitkárával, Christian Hafeneckerrel tárgyalt, és az ezt követő sajtótájékoztatójukon arról számolt be, hogy az Európai Unió mostanra rendkívül meggyengült, és az idei a közösség elszigetelődésének éve lett. „Azzal, hogy Európa egy háborúpárti, migrációpárti és genderpárti politikai stratégiát visz, egészen egyszerűen elszigetelte magát a világpolitikában, és mindez oda vezetett, hogy az Európai Unió ma már nem vezető szereplője sem a világpolitikának, sem a világgazdaságnak” – fogalmazott. Ennek alátámasztására pedig kifejtette, hogy az EU ki van hagyva a kontinensen zajló konfliktusok, az ukrajnai háború és a törékeny nyugat-balkáni helyzet rendezéséből. „Természetesen az Európai Unió kapálózik, és szeretné, ha úgy tűnne, mintha ők is be lennének vonva a konfliktusok megoldásába, de ez nincs így” – vélekedett.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban (HUN-REN) dolgozó kutatók idei, átlagosan 30 százalékos béremelése a kiszámítható, tervezhető, nemzetközileg is versenyképes kutatói életpálya korszakát nyitotta meg – közölte a HUN-REN. A közlemény alapján a szeptemberi bérrendezést követően jelentősen nőtt a HUN-REN kutatóinak bére: a nemrégiben a nyilvánosságban megjelent információkkal ellentétben, a kormány által biztosított többletforrásból, 850 ezer forintra emelkedett a HUN-REN kutatóinak átlagos alapbére, a teljes havi átlagjövedelem pedig meghaladja a 900 ezer forintot. A kormány 2025-re 18 milliárd forint többletforrást biztosított a HUN-REN-nek bérfejlesztésre, amit szeptemberben fizettek ki a kutatóknak és a dolgozóknak január 1-jéig visszamenőlegesen, majd októbertől már mindenki az emelt havi bért kapja – tették hozzá. A bérfejlesztés következő lépéseihez a többletforrást a kormány a következő két évre is garantálja: 2026-ban újabb 18 milliárd, 2027-ben pedig további 12,5 milliárd forintot biztosít a HUN-REN számára.
Külföldi hírek:
Benjamin Netanjahu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy katonai titkárát, Roman Gofman vezérőrnagyot választotta Izrael titkosszolgálatának, a Moszadnak a következő igazgatójává. A miniszterelnöki hivatal szerint Netanjahu több jelöltet is meghallgatott, mielőtt Gofmant választotta a posztra. „Roman Gofman vezérőrnagy rendkívül tehetséges tiszt” – áll a közleményben. Kinevezése a miniszterelnök katonai titkárává a kormány által „újjászületési háborúként” emlegetett konfliktus idején „kivételes szakmai képességeket” bizonyított, kezdve a pozícióba való gyors beilleszkedésétől egészen a háború mind a hét frontján való azonnali és jelentős részvételéig – közölte az Israel Hayom. A miniszterelnöki hivatal hozzátette, hogy Gofman folyamatos kapcsolatot tartott fenn Izrael hírszerző szerveivel, különösen a Moszaddal. Kiemelte „kreativitását, kezdeményezőkészségét, találékonyságát, az ellenség mélyreható megértését, teljes diszkrécióját és abszolút titoktartását”.
Izrael és Libanon megkezdte első közvetlen polgári szintű tárgyalásait, hogy feltérképezze a Hezbollah elleni folyamatban lévő katonai kampányhoz nem kapcsolódó lehetséges gazdasági és egyéb együttműködési kezdeményezéseket. Ez a váratlan fejlemény egy Naqoura-ban tartott találkozót követett, amelyen részt vett az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács külpolitikai helyettes vezetője, Dr. Uri Resnick által vezetett izraeli delegáció és Simon Karam, Libanon volt amerikai nagykövete által vezetett libanoni delegáció. A tárgyalásokon Morgan Ortagus, Donald Trump elnök regionális megbízottja közvetített, és részt vettek rajtuk az IDF, a libanoni fegyveres erők és az ENSZ képviselői – írta az Israel Hayom. A miniszterelnöki hivatal által a találkozó után kiadott nyilatkozat szerint Netanjahu utasítására és az Egyesült Államok, Izrael és Libanon között folyó biztonsági párbeszéd részeként Resnick Naqourában találkozott Ortagusszal és libanoni polgári képviselőkkel. A közlemény szerint a találkozó „pozitív légkörben” zajlott, és a felek megállapodtak abban, hogy „ötleteket fogalmaznak meg Izrael és Libanon közötti lehetséges gazdasági együttműködésre vonatkozóan”.
Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke élesen bírálta az Európai Unióban kirobbant korrupciós botrányt, amelyben Federica Mogherini volt uniós külügyi vezető is érintett. A politikus minderről saját Telegram-csatornáján osztotta meg véleményét. „Volt egy film brit gyilkosokról, akiket egy kis európai városban rejtettek el Belgiumban. Nálunk In Bruges (magyar címén: Erőszakik) címmel mutatták be. Pontosan ezt tette Mogherini asszony is” – írta Medvegyev. A politikus szerint Mogherini „eltűnve”, maga mögött hagyta az EU-s tisztséget, majd a bruges-i Európa Kollégium rektora lett. Medvegyev Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Kaja Kallast, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét is élesen támadta. Azt állította, hogy ők Mogherinivel ellentétben nem vártak a nyugdíjazásig, mielőtt korrupciós ügyekbe keveredtek volna.
Több tízezren maradtak áram és fűtés nélkül Ukrajna déli részén az éjszakai orosz támadások miatt – közölte csütörtökön a DTEK ukrán energetikai vállalat. Az energiaszolgáltató tájékoztatása szerint az éjszakai orosz műveletek nyomán Odessza térségében 51 800, Herszonban – ahol fel kellett függeszteni az ott található hőerőmű működését is – 40 500 háztartás maradt áram nélkül. Olekszandr Prokugyin, a frontvonal mentén lévő Herszon megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy a találatok a civil infrastruktúrát érték, amely súlyos károkat szenvedett. „Terroristák folytatnak háborút a civil lakosság ellen” – szögezte le. Az ukrán energiaügyi minisztérium emellett arról is beszámolt, hogy további 60 ezer ember maradt áram nélkül a donyecki régióban, azonban részleteket egyelőre nem közölt.
Ki hiszi el igazán, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap csütörtöki tájékoztatása szerint. Bart De Wever egy brüsszeli konferencián beszélt azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság lefoglalná, és Ukrajna finanszírozására használná az európai, köztük a belga bankokban tárolt, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz pénzeszközöket. A belga miniszterelnök közölte, „hihetetlen nyomás nehezedik” kormányára az orosz vagyon lefoglalásának kérdésével kapcsolatban, majd emlékeztetett: ez az Orosz Központi Bank pénze. „Szép történet lenne” pénzt elvenni a „rosszfiútól”, Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, és odaadni a „jófiúnak”, Ukrajnának – mondta. A belga kormányfő megjegyezte, „nem kívánatos”, hogy Oroszország veszítsen, és instabilitás uralkodjon el egy olyan országban, amely nukleáris fegyverekkel rendelkezik.
Közös járőrözést kezd a brit és a norvég haditengerészet a tenger alatti infrastruktúra védelmére. Az erről szóló megállapodást csütörtökön jelentette be a londoni védelmi minisztérium. A tárca megfogalmazása szerint az egyedülálló kezdeményezés céljai között szerepel a kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatok – köztük a kommunikációs és elektromos kábelek, valamint a földgázvezetékek – megvédése az orosz tengeralattjáróktól. A második világháború alatti norvég ellenállási mozgalom egykori skóciai központjáról Lunna House-megállapodásnak nevezett egyezmény alapján legalább 13 hadihajóból álló közös brit-norvég flotta járőrözik majd az Atlanti-óceán északi vizein. A flottát Type 26 típusjelű, brit gyártmányú fregattok alkotják. Ezeket hajókat tengeralattjárók észlelésére, nyomon követésére és elhárítására fejlesztették ki.
Törökország megkezdte első hazai tengeralattjárója építését – jelentette be csütörtökön az ország védelmi minisztériuma, hozzátéve, hogy Ankara mindeközben – a Romániával kötött megállapodás keretében – korvettet adott el egy NATO-tagállamnak. Szokásos heti sajtótájékoztatóján a tárca szóvivője bejelentette, hogy a román védelmi minisztériummal a héten aláírt szerződés keretében egy Akhisar típusú korvettet adnak el Romániának. A korvettet gyártó ASFAT török vállalat kiemelte, hogy a szerződés megkötése új fejezetet nyit a török védelmi ipar számára, a korvett lesz ugyanis az első Törökországban gyártott hadihajó, amelyet egy uniós, egyben NATO-tagállam vásárol meg.
Időjárás:
Ma erősen felhős, szürke időre készülhetünk. Este borús, szürke, nyirkos idő várható. A hőmérséklet jellemzően 6 – 10 fok körül alakul.
