Izrael becslése szerint a Hamász terrorszervezet azért késleltette a megölt túsz, állítása szerint Hadar Goldin holttestének kiadását, mert tárgyalni akart róla.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.11.10.Mivel Orbán Viktor a miniszterelnök Donald Trumppal is kiváló viszonyban van, a magyar családok megmenekültek egy drámai energiaár-emelkedéstől – mondta Szijjártó Péter.

A miniszterelnök washingtoni látogatását megelőzően Tordai Bence, független országgyűlési képviselő volt a Heti TV Pirkadat című műsorának vendége, aki kevésbé sikeresre jósolta a találkozót.

Izrael becslése szerint a Hamász terrorszervezet azért késleltette a megölt túsz, állítása szerint Hadar Goldin holttestének kiadását, mert tárgyalni akart róla.

A több mint egy évszázadra visszanyúló hagyománynak megfelelően gyászünnepséggel emlékeztek meg vasárnap Londonban az első világháború és az azóta eltelt évtizedek konfliktusainak brit katonaáldozatairól.

Belföldi hírek:

Mivel Orbán Viktor a miniszterelnök, aki Donald Trumppal is kiváló viszonyban van, a magyar családok megmenekültek egy drámai energiaár-emelkedéstől – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a magyar-amerikai csúcstalálkozót értékelve. Szijjártó Péter kijelentette: „rendkívül sikeres látogatáson vagyunk túl”, „a rezsicsökkentést meg tudtuk védeni”. Utalt rá, ennek a találkozónak nagy tétje volt, hiszen az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az Oroszországból származó energiahordozók vásárlására, és Magyarország – földrajzi adottságaiból fakadóan – muszáj, hogy vásároljon orosz kőolajat, földgázt, mert ha ezt nem teheti, alapvetően borul fel az energiaellátásának biztonsága. Orbán Viktor elérte, hogy az amerikai kormány mentesítést adjon Magyarországnak az Oroszországból származó kőolaj és földgáz vásárlásakor – tette hozzá. Hangsúlyozta, a találkozón „semmifajta időtáv nem hangzott el, a miniszterelnök és az elnök kezet fogott arra, hogy mentességet kapunk”, az csak egy technikai kérdés, hogy ezt az illetékes amerikai kormányhivatal hogyan foglalja szövegbe.

A ministerelnök washingtoni látogatását megelőzően Tordai Bence, független országgyűlési képviselő volt a Heti TV Pirkadat című műsorának vendége, aki szerint „szétesőben a gépezet”. Tordai Bence a washingtoni magyar delegációról szólva nem kímélte a kormányt, szerinte a Fidesz kommunikációja mostanra maga alatt vágja a fát. Azt is kijelentette, hogy „Trump barátsága nem fog semmit hozni”. Paks 2-ről szólva szerinte több baj is van. „Az egyik maga a konstrukció és a kivitelező – ez egy putyini projekt. Erről le kell hasadni, és szerintem a kormány is tudja, hogy vége, csak még nem tudják, hogyan mondják meg Putyinnak.” – fogalmazott a képviselő.

Hétfőtől lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor program új felhívására – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közösségi-oldalán. Nacsa Lőrinc a videós bejegyzésben azt mondta: azok jelentkezését várják, akik elmúltak 18 évesek, és szívesen eltöltenének 9 hónapot Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika vagy Latin-Amerika valamelyik magyar közösségénél, segítenék őket magyar identitásuk erősítésében. Az államtitkár jelentkezésre bíztatta azokat, akiknek fontos a magyarság ügye, jártasak a közösségszervezésben, van átadható tudásuk az egyházi, cserkész-, oktató-nevelői munka vagy a hagyományőrzés területén. Hozzátette, november 10-től november 30-ig várják a pályázókat nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is.

Külföldi hírek:

Izrael becslése szerint a Hamász terrorszervezet azért késleltette a megölt túsz, állítása szerint Hadar Goldin holttestének kiadását, mert tárgyalni akar róla – és biztosítani akarja a rafahi földalatti alagútrendszerben bujkáló mintegy 150 terrorista biztonságát, jelentette a katonai rádió. Izraeli források tisztázták, hogy Goldin a hétvége óta a Hamásznál van, és ennek ellenére a Hamász nem koordinálta az átadását a Vöröskeresztnek a szükséges módon. Izrael felkészült a holttest fogadására. Magas rangú izraeli tisztek siettek a válságszobákba és a parancsnokságra, hogy végigkísérjék az átadási folyamatot – de később rájöttek, hogy erre aznap már nem fog sor kerülni. Izrael ebben a szakaszban nem hajlandó tárgyalásokat folytatni a kérdésben, mivel Goldin átadása szerepelt az egy hónappal ezelőtti megállapodásban. Egy izraeli forrás szerint: „A tárgyalásoknak nem szabad legitimitást adni. A Hamásznak vissza kell adnia Goldint, akárcsak bármely más megölt túszt, és az első szakaszban megállapodottak szerint. Nem szabad megengedni, hogy megállapodás szülessen egy megállapodáson belül.” – mondta. Hadar Goldin holttestét végül vasárnap este adta át a Hamász.

Muhammad al-Hindi, a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet helyettes vezetője azt mondta, hogy a terrorszervezet nem ellenzi, hogy a Gázában állomásozó nemzetközi erő felügyelő erő legyen, amelynek hatáskörét, működésének időtartamát és hozzárendelését a Biztonsági Tanács határozza meg, ,,mint a Libanonban bevetett UNIFIL erő esetében”. A katari Al Dzsazírának adott interjúban Al-Hindi hozzátette, hogy ha a Gázába érkező nemzetközi erőnek joga van lefegyverezni a palesztin szervezeteket, beavatkozni a civilek védelmébe, élelmezést biztosítani, és palesztin rendőrséggé válni, akkor „mindez a Gázai övezeten belül működő erővé és a palesztin belügyekbe beavatkozó erővé változtatja az erőt, és Izrael azt akarja, hogy ez az erő végezze el a piszkos munkát Izrael helyett, és lefegyverezze a palesztin szervezeteket”. Al-Hindi megjegyezte, hogy Izrael vétójogot ró azokra az országokra, amelyek részt vesznek az erőben, és aggodalomra ad okot, hogy kik érkeznek Gázába, hogy betöltsék ,,a megszálló” szerepét és lefegyverezzék a palesztin szervezeteket.

A Magen David Adom mentőszolgálat csapatát a volt katonai főügyész, Jifat Tomer-Jerusalmi vezérőrnagy ramat hasaroni otthonához riasztották. A helyszíni ellátás után kórházba szállították, eszméleténél volt. Az Ichilov Kórház szóvivője szerint a tisztet a sürgősségi osztályra vitték, az orvosok vizsgálják állapotát. Tomer-Jerusalmi péntek óta házi őrizetben volt otthonában.

Az úgynevezett Netanjahu-ellenes blokk vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben ígéretet tettek arra, hogy küzdeni fognak „a Kneszetben, az utcákon és a jogi színtéren” a kormány azon erőfeszítései ellen, hogy átmenjen az ultraortodoxok bevonulás alóli mentességét biztosító törvény. A blokk jobboldali, centrista és baloldali pártok szövetsége, amelyek Binjámin Netanjahu miniszterelnök és szélsőjobboldali koalíciójának megbuktatására törekszenek, és azon dolgoznak, hogy létrehozzanak egy mechanizmust erőfeszítéseik összehangolására. Tagjai Jáir Lapid ellenzéki vezető, Naftali Bennett volt miniszterelnök, Avigdor Liberman, a Jiszráél Beitenu elnöke, a Jasar! vezetője, Gadi Eisenkot, a Kék-Fehér vezetője, Beni Gantz, valamint a Demokraták vezetője, Jáir Golan.

A szaúdi királyi család egyik forrása azt nyilatkozta a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónak, hogy Mohamed Bin Szalmán trónörökös közelgő washingtoni látogatásának fényében várhatóan kísérlet lesz a párbeszédhez való visszatéréshez Rijád és Jeruzsálem között, ahogyan az október 7. előtt volt, de Rijád álláspontja a kétállami megoldással és a normalizációval kapcsolatban változatlan marad.

Elismerését fejezte ki azoknak, akik a békét igyekeznek építeni a háborúk sújtotta övezetekben XIV. Leó pápa vasárnap elmondott beszédében. Az egyházfő rendkívüli tanácskozásra szólította a bíborosokat Rómába. A pápa a Szent Péter téren mondott Úrangyala-imádság végén elismerését fejezte ki „mindazoknak, akik minden szinten elkötelezik magukat a béke építése mellett a háború sújtotta övezetekben”. XIV. Leó hozzátette, a néhány nappal ezelőtti halottak napján az elhunytakért szólt az ima, és „sajnos közöttük sokan vannak, akiket a harcokban és a bombázásokban öltek meg annak ellenére, hogy civilek, gyermekek, idősek, betegek voltak”. „Ha valóban tisztelni akarjuk az emléküket, álljanak le a harcok, és kötelezzük el magunkat a tárgyalásra” – fogalmazott a pápa. A pápa hangsúlyozta, közel állónak érzi magát a tájfun sújtotta Fülöp-szigetek lakosaihoz.

Lehetetlen az ukrajnai konfliktust lezárni a kiváltó okok megszüntetése és az orosz érdekek figyelembe vétele nélkül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva. Lavrov szerint Oroszország jelenleg annak a megerősítését várja az Egyesült Államoktól, hogy az anchorage-i megállapodások továbbra is érvényesek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy annak ellenére, hogy ezek – lényegében – kompromisszumos jellegűek, Oroszország nem mondott le és nem fog lemondani le a számára alapvető fontosságú kérdésekről. „Az amerikaiak ezt megértik. Senki sem vonja kétségbe Oroszország területi integritását és a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija lakosainak döntését, akik a 2014-es és 2022-es népszavazásokon sorsdöntő döntést hoztak a történelmi hazájukkal való újraegyesülésről. Ne feledkezzünk meg a konfliktus kiváltó okainak megszüntetéséről sem” – nyilatkozott. Az orosz diplomácia vezetője szerint az augusztus 15-én Alaszkában megtartott orosz-amerikai csúcstalálkozón elért megállapodások Ukrajnával kapcsolatban a tisztességes és tartós rendezés feltételein alapulnak, amelyeket, mint mondta, Vlagyimir Putyin elnök még 2024 júniusában fogalmazott meg az orosz külügyminisztériumban.

Vasárnap – helyi idő szerint este – erős földrengés rázta meg Japán északi részét, amelyet további mozgások követtek a japán meteorológiai szolgálat szerint. A szakhatóságok cunamiriadót adtak ki. A 6,7-es erősségű földrengés Ivate prefektúra partjainál, a tengerfelszín alatt 10 kilométeres mélységben történt. Sérülésekről vagy károkról egyelőre nem érkezett jelentés, a környékbeli két atomerőműben nem észleltek rendellenességet. A hatóságok akár egy méter magas cumani veszélyére adtak ki figyelmeztetést az északi partvidék mentén. Az NHK japán közszolgálati televízió arra figyelmeztetett, hogy mindenki maradjon távol a part menti területektől és hogy további földrengések lehetnek a térségben.

A több mint egy évszázadra visszanyúló hagyománynak megfelelően gyászünnepséggel emlékeztek meg vasárnap Londonban az első világháború és az azóta eltelt évtizedek konfliktusainak brit katonaáldozatairól. Az 1919 óta évente megrendezett ceremónia mindig az első világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-hez legközelebbi vasárnapon esedékes. Az emlékünnepségen ezúttal a második világháború befejezésének 80. évfordulójáról is megemlékeztek. A londoni parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt. A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték. Ezután helyezte el koszorúját a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph tövében III. Károly király, majd Vilmos trónörökös és a királyi család többi tagja, valamint a brit politika képviselői, köztük Sir Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök és Kemi Badenoch, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője.

Időjárás:

Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este ködös, nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 10 – 13 fok körül alakul.